Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-241
À newizetgyülés 241. ülése Î9M, birtokukat elvesztették azért, mert a megszállott területeken elvették tőlük. (Szeder Ferenc : Azért .nem kárpótolhatják őket itt ! — Nagy zaj. — Peyer Karoly : Akkor mindenkit kárpótolni kell !) Nem kárpótlásról van itt szó, csak annak a lehetőségnek megadásáról (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. ™ Farkas István : Szóval, hogy protekciót tudjanak gyakorolni ! Mondják meg nyiltan !), hogy amint e törvény alapján az ország bármely polgára földhöz juthat, amennyiben az ehhez szükséges előfeltételei megvannak, ugyanezen előfeltételek mellett ők is igényelhessék azokat a jogokat, amelyeket a törvény nyújt. (Farkas István : Franeia-Kiss Mihály jutalmazására ! — Zaj jobbfelöl.) Indítványozom, hogy a 27. § utolsó bekezdése gyanánt a következő szöveg iktattassék be (olvassa) : »Az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnöki tanácsa a jelen törvény 2. §-ának hatodik pontjában foglalt rendelkezéstől a hadviselteknél és a háború alatt fontos közszolgálatot -teljesített köztisztviselőknél indokolt esetben eltekinthessen. (Helyeslés jobbfelől. Zaj balfelől. — Farkas István : Aki muníciót szállított, annak is lehet földet adni ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Protekció !) Azt hiszem, épen ennek a protekciónak lehetősége van kizárva azáltal, hogy ezen igények felett a független önálló biróság ítélkezik, amelynél nem. protekció az irányadó, és nem is lehet ez az irányadó, hanem egyedül és kizárólag az előfeltételeknek meg- vagy meg nem léte, fenn- vagy fenn nem forgása. Egyetlenegy aggály merült feí ez ellen az indítvány ellen, Gaal Gaston képviselőtársam részéről. (Gaal Gaston : Egy szót sem szóltam, képviselő ur ! Majd ezután beszélek, legyen egészen nyugodt ! — Zaj.) Ha megengedi, erre az előadandó aggályra elmondom észrevételeimet. Ez az aggály, amelyet a képviselő ur nem nyilvános tárgyaláson, (Gaal Gaston : Privát beszélgetést nem szokás idehozni !) hanem magánbeszélgetés során közölt, az, hogy a házszabályok 238. §-a lehetetlenné teszi ennek az indítványnak törvényerőre emelését, (Gaal Gaston : Ez az egyik aggály Î Azután jön majd a többi !) azon oknál fogva, mert ez az indítván}^ egy izben már a Ház előtt leszavaztatott. ( Ugy van ! balfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Ez nincs így, azon egyszerű oknál fogva, mert ez az indítvány még nem szerepelt a nemzetgyűlés előtt. (Zaj és ellenmondások balfelől,) Elnök : A képviselő urat kérnem kell, méltóztassék a tárgyhoz szólni, mert most nem házszabályvitáról van szó. A sürgősség alkalmával nincs helye a tárgytól való eltérésnek. Rubinek István : Erre a kérdésre lesz még alkalmam később rátérni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Peyer Károly : Kár a ministernek ilyen szakaszhoz odaadni magát ! — Szabó István (nagyatádi) földmiveléstigyi minister: Milyenhez? — Peyer Károly : Ilyen paragrafus becsempészéséhez ! — Szabő István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nincs benne semmi különös Î Meg tudom ezt én is határozni ! — Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon) Csendet kérek, képviselő urak ! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez nem a nép érdeke ! Korrupció ! — Klárik Ferenc közbeszól.) Klárik képviselő urat kérem, méltóztassék csendévi február hó 15-én, pénteken. 481 be maradni ! (Peyer Károly : Ez nem kisgazda érdek !) Rubinek István : Az előadott indokaim alapján kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Az idő előre haladván, a vitát megszakítom. A házszabályok 184. §-a érteimében bemutatom az összeférhetlenségi bizottság Ítéletét Huszár képviselő ur összeférhetlenségi ügyében. Kérem a jegyző urat, hogy az Ítéletet felolvasni szíveskedjék. Rartos János jegyző (olvassa) : »Az összeférhetlenségi itélő-bizottság következőleg itélt : Huszár Károly nemzetgyűlési képviselő összeférhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy forog-e fenn összeiérhetlenség, tizenkét szavazattal kimondta, hogy az összeiérhetlenség esete nem forog fenn.« Elnök : Tudomásul vétetik. Bemutatom a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara feliratát, a haszonbérbe adót megillető törvényes zálogjog kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat visszavétele, illetve módosítása tárgyában ; a Tiszántúli, valamint a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara feliratát, aziránt, hogy a gazdasági ismétlő iskolák és az önálló fokozatú gazdasági népiskolák a földmivelésügyi minister ur fenhatósága, irányítása és ellenőrzése alá kerüljenek. Miután a haszonberbeadót megillető zálogjogok kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat a földmivelésügyi és igazságügyi bizottságoknál van előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának e tárgyra vonatkozó felirata kiadatik e bizottságoknak. A másik két felirat pedig a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Szabó Sándor képviselő ur, mint az igazságügyi bizottság előadója, kivan jelentést tenni. Szabó Sándor előadó : T. Nemzetgyűlés 1 Van szerencsém az igazságügyi bizottság jelentését a fogadós felelősségéről és az elszállásoláson alapuló s ezzel kapcsolatos követeléseinek biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában beterjeszteni. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és méltóztassék egyúttal kimondani ennek a javaslatnak sürgősséget. (Létay Ernő : 8 órás üléseket ! — Derültség és zaj balfelől.) Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni. Egyidejűleg kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e hozzájárulni az előadó urnák ahhoz a javaslatahoz, hogy a jelentés három nap közbevetése nélkül sürgősen tárgya ltassék, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ekként mondom ki a határozatot. (Farkas István : Borzasztóan sürgős minden és nincs mit tárgyalni !) Az igazságügyi bizottság előadója kivan jelentest tenni. Szabó Sándor előadó : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában az igazságügyi bizottság jelentését tisztelettel beterjeszteni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a jelentés kinyomatását, szét-