Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-241
r A nemzetgyűlés 241, ülése 1924. Máiidy Sámuel: Eszerint módositom indítványomat. Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e Mándy képviselő ur által benyújtott indítványt elfogadni, ugy, ahogy az eredetileg benyujtatott vagy ugy, ahogy azt a földmivelésügyi minister ur módosította ? (Gaal Gaston : Mándy képviselő ur módosítását magáévá tette !) Akkor kérdezem: méltóztatik -e elfogadni Mándy képviselő ur indítványát, igen vagy nem ? (Igen !) A nemzetgyűlés Mándy képviselő ur indítványát, amely szerint a 24. § végére egy uj bekezdés iktattassék be, elfogadta. Következik a 25. §. Kiss Menyhért képviselő ur a 24. § után egy uj szakaszt kivan indítványozni. Tehát Kiss Menyhért képviselő urat illeti a szó. Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! A 24. § után egy uj szakaszt ajánlok. T. i. a 24. § foglalkozik "az alaptörvény 91. §-ának módosításával illetőleg azt a gondolatot akarja megvalósítani, hogy olyan háborús szerzeményeknél, amelyeknek előbbi tulajdonosai a háborút végigharcolták és időközben kénytelenek voltak birtokaikról lemondani, ezeket saját maguk — ha élnek —• vagy jogutódaik meg tudják szerezni. Ez nagyon helyes. Engem nagyon fájdalmasan érintett az, amit gróf Károlyi József képviselőtársam emlitett, hogy t. i. ennek a paragrafusnak zsidóellenes tendenciája volna. Ez ellen határozottan tiltakozom. Anélkül, hogy a kérdés lényegébe belemennék, itt csak annak szükségességére kivánok rámutatni, hogy a háborús gazdagokkal szemben törvényes lehetőség nyujtassék azoknak, akik a háborúban vérüket és életüket áldozták s vagyonukat elvesztették, illetőleg utódaiknak vagyonuk megmentésére. Az alaptörvény 91. §-ában benne van, hogy (olvassa): »a korábbi tulajdonos elhalálozása esetében lemenő örökösének vagy házastársának, amennyiben az állam által megszerzett ingatlan nem szükséges azoknak földhözjuttatása végett«. Arra kérem az igen t. minister urat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a jogutódok közé vétessenek be a testvérek és ezek törvényes lemenői is. Magam is ismerek olyan középbirtokost, aki elhalt a háborúban, akinek vagyonát mások szerezték meg és akinek házastársa és gyermekei nem voltak, csak testvérei vannak. Ezek a testvérek, bár a magyar magánjog szerint ők örökölnék a vagyont, e törvény és e paragrafus alapján nem indíthatnák meg az eljárást a tekintetben, hogy a birtokát maguknak megszerezhessék. Minthogy nagyon sok ezer hold földbirtok sorsáról van szó, és a törvények szelleméhez hiven mégis csak azoknak a családoknak kell ezeket megmenteni, amelyek ezeket megszerezték és századokon át megtartották, most azonban a kedvezőtlen világháborús konjunktúra miatt kénytelenek voltak elveszíteni, Méltóztassék t. minister ur és t. Nemzetgyűlés megadni a lehetőséget arra nézve, hogyha a korábbi tulajdonosok, aki a háborúban szenvedett és birtokát elveszítette, elhalt s nincs felesége és nincsenek gyermekei, hanem csak testvérei vagy ezek lemenői vannak, akkor ezek is tudják igényeiket a törvény értelmében érvényesíteni. Ezért indítványozom, hogy a 24. § 3. pontja után egy uj szakasz vétessék fel a következő szöévi február hó 15-én, péntehen. 471 véggel (olvassa) : »A törvény 91. §-ának 1. bekezdésében megjelölt jogutódok közé beleértendők a testvérek és ezek törvényes íeszármazói.« Elnök : Kiván-e valaki hozzászólni Kiss Menyhért képviselő ur indítványához? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Kiss Menyhért képviselő ur a 24. § 2. bekezdésére hivatkozik, tehát indítványa ide a paragrafus végére már nem is egészen illik. Amikor az alaptörvény szerkesztésénél igazán a legnagyobb lelkesedéssel szavazta meg a nemzetgyűlés azt a 91. §-t, amely a visszajuttatást szabályozza és amikor most ennek a 24. §-nak 2. bekezdése ugyanazokat a jogutódokat határozza meg, akik a visszajuttatást" kérhetik, akiket az alaptörvény meghatározott, akkor ugy vélem, hogy ne változtassunk az alaptörvény rendelkezésein. (Helyeslés jobb felől.) Ennél a vitánál úgyis olyan sok kifogás és aggály hangzott el a visszajuttatás ellen, hogy célszerűnek gondolnám, hogy ne terjesszük ki ennek mértékél jobban, mint ahogy az az alaptörvényben meg van határozva. Ennélfogva kérem az indítvány elvetését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e Kiss Menyhért képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagv nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Kiss Menyhért képviselő ur indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés Kiss Menyhért képviselő ur indítványát nem fogadta el. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 25. § 1. bekezdését felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 25. § 1, bekezdését, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 2. bekezdést). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Neubauer Ferenc előadó : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a 2. bekezdésnek fogalmazására vonatkozólag némi változtatásokat indítványozni. T. i. ez is olyan szöveg, ameíyet a bizottság fogadott el, s akkor hevenyében" nem lehetett megfelelően megfogalmazni. Kérem pedig, hogy a 2. bekezdés első sorában az »elővásárlás« szó után a vesző és »a megváltás« szavak hagyassanak ki. Továbbá kérem ugyanitt a 2. sorban »megindításától« szó után vessz it téve és a következő »annak« szót kihagyva a következő szöveg beszúrását (olvassa) : »illetve megváltás esetében az annak céljaira igénybe veendő terület felajánlásától vagy a tárgyaló-bizottsági javaslat előterjesztésétől az eljárás . . .« Ugyancsak a 2. sorban »az« névelő után »ingatlan« szó előtt »eljárás tárgyát képező« szavak szúrassanak be. . Elnök : Kiván-e még valaki szólni ? Hebelt Ede jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel bátorkodom egy pótlást indítványozni ehhez a bekezdéshez, amely így hangzik (olvassa) : A letarolási tilalom nem vonatkozik a gazdasági üzem rendes vezetéséhez szükséges szokásos fa kivágására és felhasználására«. Én a világos szövegezés kedvéért indítványozom ezt. Ha ugyanis a szakaszt fogadjuk e~
