Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-241

A nemzetgyűlés Ml. ülése1924. évi február hó 15-én, pénlelcen. 461 Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Strausz István ! Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! Ugy Farkas Tibor, mint Förster Elek t. képviselő­társam provokált a kerületemből felhozott ese­tekkel. Személyesen is csak megerősíthetem mind­azt, amit elmondtak, sőt hozzátehetem, hogy nem hét esettel állunk szemben kerületemben, hanem 18 esettel. Én csak egy esetet tudtam eddig keresztülhajszolni és — hogy ugy mond­jam — hason kellett csúsznom s minden eszközt fel kellett használnom, hogy megmentsem a fel­bontás alól azoknak a derék kisgazdáknak jogo­san kötött szerződéseit. Az egész igen t. túloldal, de az egész Ház is tapasztalhatta, hogy én a földbirtokreformkér­désben a tárgyalás egész folyamata alatt mindig a kormánnyal szavaztam. Ez nem azt jelenti, hogy én a novellának minden szakaszával egyet­értek. Némely paragrafusnál egyenesen alkud­nom kellett meggyőződésemmel, hogy megsza­vazzam. De tettem épen azért, nehogy elhúzódjék ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedése, mert tudom, hogy ez sürgős, nem az igénylők, nem a nagybirtok, hanem az ország érdekében. Ezt a paragrafust azonban nem tudnám jó lelki­ismerettel megszavazni és ezért nem is szavazom meg. Gaal Gaston igen t. képviselőtársam kifej­tette itt ennek a paragrafusnak ugy jogi, mint gazdasági, valamint erkölcsi szempontból is azokat a nagy hátrányait, amelyek bekövetkeznének, ha a törvényjavaslatnak ezt a paragrafusát törvénybe iktatnók. Én csak azt teszem ehhez hozzá, hogy nemcsak egyes kisgazda családoknak, hanem a nincstelennek is a békéjét, nyugalmát, munkáját akasztaná ez meg. Olyan igazságtalanságok kelet­keztek ebből már eddig is a mostani jogviszonyok mellett, amelyek egy-egy falunak egész békéjét feldúlták és majdnem kaszára, kapára mentek, csak annak a hirnek hallatára, hogy ezt vagy azt a kisgazdát azért, mert a háború alatt —• azonban teljesen jogosan, jogilag, erkölcsileg helyes alapon — kötötte meg a szerződést, perrel támadták meg. Azok a konzekvenciák, amelyeket Gaal Gas­ton t. képviselőtársam ennek a paragrafusnak törvénybeiktatása ellen levont, olyan hatással voltak az egész Házra, hogy azoknak igazságai kiütköztek még a jól fegyelmezett túloldali t. kép­viselőtársaimnak homlokánál is. Nem hiszem, hogy az igen t. földmivelésügyi minister ur elzár­kóznék a törlés elől. Ha csakugyan szereti a falut, — aminthogy szereti — és ha csakugyan el akarja érni azt, hogy a kisgazdatársadalom ott nyugod­tan, békésen dolgozliassék, akkor törölje a tör­vényjavaslatból a 24. §-t, mert ezzel csak a gyű­löletnek kiszámíthatatlan mennyiségű magvát hinti el az egész országban és — amint Gaal Gas­ton igen t. képviselőtársam kifejezésre juttatta, — lerontja az egész törvényjavaslatnak ugy anyagi, mint erkölcsi hatását. Ebben a kérdésben Gaal Gaston t. képviselőtársam indítványával nem lehet csak részben megalkudni. Ezt vagy el lehet fogadni vagy el lehet vetni. Aki elveti, a falu ellen cselekszik. Ezeket kívántam t. képviselőtársam indítványához megjegyezni. Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző ; Nincs senki sem fel­jegyezve. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Gróf Károlyi József képviselő ur kivan szólni. Gr. Károlyi József: T. Nemzetgyűlés! Először veszem igénybe, amióta a Ház tagja vagyok, az igen t. Nemzetgyűlés türelmét. Teszem ezt tisztán abból a szempontból, hogy olyan kérdés fekszik előttem, amelyben való szavazatomat meggyőző­désem szerint indokolni akarom; teszem ezt azért, mert olyan pártnak vagyok tagja, amely pozitív keresztény alapon áll rrinden vonatkozásban ; és teszem azért, mert az előttem szólott igen t. bará­tom, Gaal Gaston, erre a szakaszra vonatkozólag azt mondotta, hogy ennek burkolt, be nem vallott, ki nem mondott antiszemita jellege van. Az én keresztény meggyőződésemmel az ilyen eszkö­zöknek antiszenita vonatkozásban való alkal­mazása nem egyezik össze. (Helyeslés jobbfelől. — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem lehet így magyarázni.) Én a jognak, a tör­vénynek, a biztonságnak pozitív követelményeit fölébe helyezem minden momentán konjunktú­rának. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezért azt tartom, hogy ez a szakasz olyan jog­biztonságot statuál, amely precedensül szolgálhat a későbbi időkre. Nem gondolják-e, igen t. képviselőtársaim a Ház minden oldalán, hogy ha mi törvény­tárunkba iktatunk ilyen szakaszt, jönni fog majd olyan kor, amely azt fogja mondani, hogy min­den olyan birtok, amely 1919-től kezdve, vala­mely más, későbbi időpontig szereztetett, vissza­adandó, akkor majd azokkal szemben fogják kimondani a visszaadás kötelezettségét politikai retorzióként, akik ez alatt az idő alatt szerezték birtokaikat. Ez is elképzelhető. De azonkívül a háborús birtok fogalma nagyon tisztázatlan fogalom. Itt elmondok egy esetet, amely közeli rokonságomban történt s amelyben sem érdekem, sem károm nincs. Két fivér — az apjuk véletlenül a háború alatt halt meg 1916-ban — osztozkodni akart a birtokon. Nem tudták könnyen megosztani, tehát az egyik megvette a másiktól a birtokrészt saját felesége pénzéből. Most az a helyzet,— pedig még nincs is megszavazva ez a szakasz — hogy a testvér saját testvére ellen lépéseket akar tenni a birtok visszaszerzése iránt, ami egy abszurd helyzet. Ez a szakasz pedig erre neki jogot fog adni, ha ilyen formában meg lesz szavazva. Ezzel olyan veszekedésnek, gyűlölködésnek, jogbizonytalan­ságnak vetjük el magvát, amely nem ér fel azzal az eredménnyel, amelyet elérni akarunk. Itt vagyok bátor a Ház figyelmét felhívni arra, hogy mi itt tulajdonképen egy protekcio­nisztikus rendszernek vetjük meg az alapját. (Ugy van ! balfelől.) Lehetetlen elképzelni, hogy ez a törvényszakasz mindig ugy érvényésüljön a praktikus életben, hogy ne legyen protekció gyakorolva, ide vagy oda, akármennyire akarjuk is ezt elkerülni. Különösen áll ez akkor, ha ilyen ügy eldöntése nem a rendes bíróság, hanem egy célbiróság elé kerül, amelynek nem az a hivatása és rendeltetése, ehhez talán nem is ért, ezzel nem is foglalkozik rendszeresen és ez elvonja őt ennek a feladatnak teljesítésétől, amelyre hivatva van : a földbirtokreform keresztülvitelétől. Ne méltóztassék azt hinni, hogy ez a fel­szólalásom bármiféle összefüggésben van nagy­birtokos voltommal, Hiszen ez a törvényszakasz m K

Next

/
Thumbnails
Contents