Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-241
A nemzetgyűlés Ml. ülése1924. évi február hó 15-én, pénlelcen. 461 Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Strausz István ! Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! Ugy Farkas Tibor, mint Förster Elek t. képviselőtársam provokált a kerületemből felhozott esetekkel. Személyesen is csak megerősíthetem mindazt, amit elmondtak, sőt hozzátehetem, hogy nem hét esettel állunk szemben kerületemben, hanem 18 esettel. Én csak egy esetet tudtam eddig keresztülhajszolni és — hogy ugy mondjam — hason kellett csúsznom s minden eszközt fel kellett használnom, hogy megmentsem a felbontás alól azoknak a derék kisgazdáknak jogosan kötött szerződéseit. Az egész igen t. túloldal, de az egész Ház is tapasztalhatta, hogy én a földbirtokreformkérdésben a tárgyalás egész folyamata alatt mindig a kormánnyal szavaztam. Ez nem azt jelenti, hogy én a novellának minden szakaszával egyetértek. Némely paragrafusnál egyenesen alkudnom kellett meggyőződésemmel, hogy megszavazzam. De tettem épen azért, nehogy elhúzódjék ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedése, mert tudom, hogy ez sürgős, nem az igénylők, nem a nagybirtok, hanem az ország érdekében. Ezt a paragrafust azonban nem tudnám jó lelkiismerettel megszavazni és ezért nem is szavazom meg. Gaal Gaston igen t. képviselőtársam kifejtette itt ennek a paragrafusnak ugy jogi, mint gazdasági, valamint erkölcsi szempontból is azokat a nagy hátrányait, amelyek bekövetkeznének, ha a törvényjavaslatnak ezt a paragrafusát törvénybe iktatnók. Én csak azt teszem ehhez hozzá, hogy nemcsak egyes kisgazda családoknak, hanem a nincstelennek is a békéjét, nyugalmát, munkáját akasztaná ez meg. Olyan igazságtalanságok keletkeztek ebből már eddig is a mostani jogviszonyok mellett, amelyek egy-egy falunak egész békéjét feldúlták és majdnem kaszára, kapára mentek, csak annak a hirnek hallatára, hogy ezt vagy azt a kisgazdát azért, mert a háború alatt —• azonban teljesen jogosan, jogilag, erkölcsileg helyes alapon — kötötte meg a szerződést, perrel támadták meg. Azok a konzekvenciák, amelyeket Gaal Gaston t. képviselőtársam ennek a paragrafusnak törvénybeiktatása ellen levont, olyan hatással voltak az egész Házra, hogy azoknak igazságai kiütköztek még a jól fegyelmezett túloldali t. képviselőtársaimnak homlokánál is. Nem hiszem, hogy az igen t. földmivelésügyi minister ur elzárkóznék a törlés elől. Ha csakugyan szereti a falut, — aminthogy szereti — és ha csakugyan el akarja érni azt, hogy a kisgazdatársadalom ott nyugodtan, békésen dolgozliassék, akkor törölje a törvényjavaslatból a 24. §-t, mert ezzel csak a gyűlöletnek kiszámíthatatlan mennyiségű magvát hinti el az egész országban és — amint Gaal Gaston igen t. képviselőtársam kifejezésre juttatta, — lerontja az egész törvényjavaslatnak ugy anyagi, mint erkölcsi hatását. Ebben a kérdésben Gaal Gaston t. képviselőtársam indítványával nem lehet csak részben megalkudni. Ezt vagy el lehet fogadni vagy el lehet vetni. Aki elveti, a falu ellen cselekszik. Ezeket kívántam t. képviselőtársam indítványához megjegyezni. Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző ; Nincs senki sem feljegyezve. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Gróf Károlyi József képviselő ur kivan szólni. Gr. Károlyi József: T. Nemzetgyűlés! Először veszem igénybe, amióta a Ház tagja vagyok, az igen t. Nemzetgyűlés türelmét. Teszem ezt tisztán abból a szempontból, hogy olyan kérdés fekszik előttem, amelyben való szavazatomat meggyőződésem szerint indokolni akarom; teszem ezt azért, mert olyan pártnak vagyok tagja, amely pozitív keresztény alapon áll rrinden vonatkozásban ; és teszem azért, mert az előttem szólott igen t. barátom, Gaal Gaston, erre a szakaszra vonatkozólag azt mondotta, hogy ennek burkolt, be nem vallott, ki nem mondott antiszemita jellege van. Az én keresztény meggyőződésemmel az ilyen eszközöknek antiszenita vonatkozásban való alkalmazása nem egyezik össze. (Helyeslés jobbfelől. — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem lehet így magyarázni.) Én a jognak, a törvénynek, a biztonságnak pozitív követelményeit fölébe helyezem minden momentán konjunktúrának. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezért azt tartom, hogy ez a szakasz olyan jogbiztonságot statuál, amely precedensül szolgálhat a későbbi időkre. Nem gondolják-e, igen t. képviselőtársaim a Ház minden oldalán, hogy ha mi törvénytárunkba iktatunk ilyen szakaszt, jönni fog majd olyan kor, amely azt fogja mondani, hogy minden olyan birtok, amely 1919-től kezdve, valamely más, későbbi időpontig szereztetett, visszaadandó, akkor majd azokkal szemben fogják kimondani a visszaadás kötelezettségét politikai retorzióként, akik ez alatt az idő alatt szerezték birtokaikat. Ez is elképzelhető. De azonkívül a háborús birtok fogalma nagyon tisztázatlan fogalom. Itt elmondok egy esetet, amely közeli rokonságomban történt s amelyben sem érdekem, sem károm nincs. Két fivér — az apjuk véletlenül a háború alatt halt meg 1916-ban — osztozkodni akart a birtokon. Nem tudták könnyen megosztani, tehát az egyik megvette a másiktól a birtokrészt saját felesége pénzéből. Most az a helyzet,— pedig még nincs is megszavazva ez a szakasz — hogy a testvér saját testvére ellen lépéseket akar tenni a birtok visszaszerzése iránt, ami egy abszurd helyzet. Ez a szakasz pedig erre neki jogot fog adni, ha ilyen formában meg lesz szavazva. Ezzel olyan veszekedésnek, gyűlölködésnek, jogbizonytalanságnak vetjük el magvát, amely nem ér fel azzal az eredménnyel, amelyet elérni akarunk. Itt vagyok bátor a Ház figyelmét felhívni arra, hogy mi itt tulajdonképen egy protekcionisztikus rendszernek vetjük meg az alapját. (Ugy van ! balfelől.) Lehetetlen elképzelni, hogy ez a törvényszakasz mindig ugy érvényésüljön a praktikus életben, hogy ne legyen protekció gyakorolva, ide vagy oda, akármennyire akarjuk is ezt elkerülni. Különösen áll ez akkor, ha ilyen ügy eldöntése nem a rendes bíróság, hanem egy célbiróság elé kerül, amelynek nem az a hivatása és rendeltetése, ehhez talán nem is ért, ezzel nem is foglalkozik rendszeresen és ez elvonja őt ennek a feladatnak teljesítésétől, amelyre hivatva van : a földbirtokreform keresztülvitelétől. Ne méltóztassék azt hinni, hogy ez a felszólalásom bármiféle összefüggésben van nagybirtokos voltommal, Hiszen ez a törvényszakasz m K
