Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-240

'A nemzetgyűlés 240. idése 1924. é Azt hiszem, hogy a méltányosság és — többet mondok — az igazságosság megkívánja, hogy ha ilyen területen, lokálisan ujabb megváltási eljárás indul egy birtokra, akkor azzal parallel is bizonyos elbírálás alá essenek azok az eljárások, amelyek befejeztettek előbb, de még az adott helyzetre való tekintet nélkül. Itt tehát uj helyzet van; ebbe az uj helyzetbe feltétlenül be kell vonni ezeket. Itt nem birói Ítéleteket döntünk fel, hanem kitágítottuk az igénylők számát es azonfelül uj tárgyi alapokat vontunk a megváltás lehetősége alá. Azt hiszem, nagyon nehéz kitérni annak a gondolatnak helyes érvei elől, hogy itt speeiális helyzet is adódik, amelyet azután ennek megfelelően is kell a törvényben szabályozni. Szerintem tehát az első mondat nem felel meg teljesen és amennyiben azt az első indítványomat, hogy a szakasz szövege a bizottsághoz utasíttassák, nem méltóztatnának elfogadni, bátor vagyok pótlólag az első mondat után a következő szöveg beszúrását indítványozni: »Ha a megváltási eljárás közép- és kisbirtokra a jelen törvény alapján rendeltetik el, a szomszédos nagybirtokokra — tekintet nélkül arra, hogy az eljárás Ítélettel vagy határozattal fejeztetett be vagy sem — ujabb megváltási eljárásnak van helye.« Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző: Östör József. Östör József: T. Nemzetgyűlés! A 18. § tulajdonképen két intézkedést tartalmaz, amelyek a 18. § első bekezdésében nincsenek megfelelően elkülönítve. Ezt már törvényszerkesztési technikai okokból sem találom helyesnek r és ezért egy indítványom — de csupán mellékes indítványom — lesz, amely arra fog szorítkozni, hogy itt ezt a két dolgot jól különböztessük meg. Nevezetesen az első bekezdésben kétféle revízió van. Az egyik revízió ugyebár, egészen uj eljárás, a másik pedig, amelyet revíziónak tulajdonképen nem tekinthetünk, mert olyan esetekre vonatkozik, amikor az eljárás még nincs befejezve, az u. n. folytatólagos eljárás. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Most is megvan!) A 18. § első mondata azt mondja, hogy ujabb megváltási eljárás elrendelésének nines hebe, csak abban az esetben, ha háborús birtokról van szó és azonkívül ha háztelkekről van szó. Ez tehát nyilván az alaptörvény 35. §-ában kitűzött ötévi határidőt a háborús birtokokra, ezenkívül pedig a háztelkekre vonatkozólag egyáltalában teljesen mellőzi és ezekre nézve kimondja, hogy bármikor uj eljárást lehet kérni ugyanarra a birtokra. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Bíróság már nem lesz, ha befejezzük, nem is lehet tehát kérni!) Méltóztassanak tehát megengedni, hogy mindenekelőtt a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívhassam a következőkre. Ennek a bekezdésnek az első mondata az én felfogásom szerint határozottan állandóan fenyegeti egyrészt az úgynevezett háborús birtokokat, másrészt pedig az összes birtokokat a házhely rendezésre vonatkozólag. Ezt azért emelem ki, hogy méltóztassék megkülönböztetni azt a két különböző kategóriát, amely ennek a szakasznak első bekezdésében van, amelyeket azonban a törvényjavaslat nem különböztet meg, mert hiszen a második, nevezetesen a folytatólagos eljárás annyira merőben más. hogy azt teljesen külön bekezdésbe kellett volna foglalni. A második mondat nem az uj eljárásról beszél, hanem a folytatólagos eljárásról. Folytatólagos eljárásnak azt keli nevezni, amikor az Országos Földbjrtokrendező Biróság érdemlegesen nem döntött. A törvényjavaslat azt mondja, hogy ilyen folytatólagos eljárásnak van helye NAPLÓ zx. n február hó 14-én, csütörtökön. 419 akkor: »ha a megváltást a biróság fentartotta, vagy ha a törvény rendelkezéséből más következik, — például a törvény 50. §-a esetében, amidőn t. i. már úgyis kishaszonbérletek vannak az illető megváltandó birtokon és ennek folytán a biróság kimondta, hogy a megváltást függőben tartja, ami rendben van, — avagy ha a megváltást a biróság valamely kötelezettségvállalás miatt korlátozta — ilyenkor az Országos Földbirtokrendező Biróság Ítéletében a további eljárást már eddig is fentartotta — és a birtokos az elvállalt kötelezettséget nem híven teljesiti ós végül — erre bátorkodom felbivni a t. Nemzetgyűlés figyelmét — ha az Országos Földbirtok rendező Biróság elnöki tanácsa különös méltánytalanság fenforgása esetében kivételesen megengedi.« Legyen szabad az igen t. minister ur figyelmébe ajánlanom azt, hogy a második mondatnak ez az utolsó, nevezetesen ötödik engedélye a folytatólagos eljárás tekintetében nem folytatólagos eljárás, hanem uj eljárás. Akkor, amikor már valahol be van fejezve a földbirtokrendező eljárás és az Országos Földbirtokrendező Biróság jön és azt mondja, hogy különös méltánytalanságot látok fenforogni és ennekfolytán megengedem, hogy az eljárást ilyen és ilyen tekintetből ismét folyamatba tegyék : ez nem uj folytatólagos eljárás, hanem teljesen uj eljárás. Ennek folytán a törvény szerkesztése szempontjából is az ügy érdekében ~ rá fogok térni erre — ennek elől kellett volna lennie az első mondatban, ott, ahol az van mondva, hogy háborús birtokokra és házhelyekre vonatkozólag az öt év után is ad infinitum véges-végig eljárásnak van helye. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Öt óv után nem lehet!) A 35. § nak az első mondata felfogásom szerint e tekintetben hatályon kivül helyezendő. Hogy ez a felfogásom helyes, ezt az előadó ur által benyújtott módositás is minden tekintetben támogatja. Az előadó úr a második mondat ötödik részéhez, ahol az OFB. ujabb eljárásának megengedése foglaltatik abban az esetben, ha különös méltánytalanság esett volna az igénylőkkel, egy módosítást nyújtott be, amely felfogásom szerint, enyhíti ugyan azt a kikezdést, azonban mindenesetre a törvény 35. §-ával még mindig ellentétben áll. Nevezetesen azt mondja az előadó ur által benyújtott módositás, hogy »végül a jelen törvény életbelépésének napjától, illetve a jelen törvény életbelépésének napja után Ítélettel eldöntött megváltási ügyekben az ítélet meghozatalának napjától számitott egy éven belül«. Ez tehát annyit jelent, hogy olyan ügyekben, amelyek teljes jogerősen ba vannak fejezve, még a jelen törvény életbeléptétől számitott egy éven belül is, ha pedig a törvény életbelépése után lesznek befejezve, az attól számitott egy éven belül az OFB. különös esetekben ezt a folytatólagos eljárást elrendelheti. Én szívesen koncedálom azt, hogy az előadó ur által beterjesztett módositás mindenesetre enyhíti a 18. § második mondatának ötödik pontját, általában véve azonban az a véleményem, hogy a 18. §, ugy ahogy van, helyt nem foglalhat. Helyet nem foglalhat pedig azért, mert az alaptörvénynek számos intézkedésével ellentétben van és nem foglalhat helyet azért, mert a földbirtok rendezését egyáltalában kitolja. Hogy a háborús birtokokra és a házhelyekre vonatkozólag 5 illetve 6 év után is állandóan lesz helye földbirtokrendezésnek, erre az igen t. minister ur azt méltóztatott mondani, hogy ez csak 5 évig lehetséges. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A 11. t-ban benne van, még pedig a legutolsó bekezdésében.) Bocsánatot kérek, én máshelyen igy olvasom. Egyébiránt én ezt ezekre a 57