Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-239
A nemzetgyűlés 239. ülése 1&24 birtokából azért, hogy másnak odaadják ugyanazt a birtokot, de helyette őt valahol máshol kárpótolják! Ez tiszta abszurdum, igazságtalanság; a birtokrendezésnek ez a módja nem birtokrendezés, r nem a helyesebb földbirtokmegoszlást szolgálja, hanem protekciót szolgál. Az ellen pedig mindenkinek tiltakoznia kell, hogy itt a protekció lehetősége meglegyen. Ha ez a rendelkezés megmarad, nyilvánvaló, ebhől a rendelkezésből mindenki megérzi, hogy itt is lehet, — ha nem is ez a terv — protekciós egyéneket középbirtokhoz juttatni. Ezt nem szabad megengednie a törvényhozásnak. Kérem tehát én is, hogy ezt a szakaszt vessük el és ha megtartunk is belőle valamit, egyedül csak a harmadik pontot tartsuk meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Elnök: Szólásra következik 1 ? Perlaki György jegyző : Csontos Imre. Csontos Imre: Igen t. N emzetgyüiés ! Látom, hogy az igen t. túloldal teljesen tévedésben szenved. Nem ismeri az életet, csak a papirost. (Saly Endre: Mi mindig szenvedünk, csak maguk nem!) Bocsánatot kérek, megmagyarázok maguknak egy olyan tényt, amelyből elhihetik azt, hogy most a birtokreformnál sokszor előáll olyan dolog, hogy a kis exisztenciákat, bármennyire akarjuk is, nem tudjuk abba beleilleszteni. Épen az én kerületemben, ahol mint szakértő jelen voltam, a kisújszállásiak elhelyezése egy háborús birtokon azért nem lehetett általános, mert azon egy tisztességes, nagy major volt. Én felkínáltam a kisújszállási református egyháznak, hogy fogadjon el — mivel törvény szerint lekapcsolható — a tanyaépülettel, a majorral annyi hold földet, amennyit ő a város alatt levő egyházi «birtokból a kis szegény embereknek kiadhat. Mivel a kisújszállási egyháztanács ebbe nem mert belemenni, ottmaradt annak az illetőnek a birtokában, igy tehát sem a kicsiké, sem pedig az egyházé nem lett. Sokkal helyesebb lett volna, ha az egyház határozottan elfogadta volna az én indítványomat és belement volna abba, mert akkor a kisújszállási szegénységnek helyette közvetlenül a város mellett adhatott volna földet. Most már nincsen mit tenni a birtokrendező biróságnak, bármennyire van hozzá jussa. Épen itt hozom fel Dénes Istvánnak szereplését a kisbirtokosság érdekében, amelyet sokszor hangoztat. Mivel nem lehetett a kicsiket kielégiteni ilyen téren, egy háborús nagy vagyonból kellett volna kielégiteni őket, de igy a kisgazdáknak, a szegényeknek, a rokkantaknak a kis exisztenciájából ezt le kellett csatolni. Ez az, amit az uraknak — bocsánat — meg kell látni, meg kell ismerni, hogy az ilyen birtokokat, ha nincs olyan alakulat, amely ezt átvegye, ott kell hagyni annak a birtokosnak tulajdonában, akit a törvény másképen lekapcsolna. Itt vannak ezek az alapok, ahol ezt meg lehet csinálni. Gaal Gaston és Farkas Tibor képviselő uraknak arra az álláspontjára hogy ezt a javaslatot törölni kell, ki kell irtani, mert bűn, — bocsánatot kérek — azt válaszolom, hogy vannak községek és városok, mint ahogy itt helyesen mondták, ahol nincs más ut a közérdek szempontjából, mint a legelő biztosítása céljából hozzányúlni ahhoz a középbirtokhoz is, mert mégis előbbrevaló egy város polgárságának az az érdeke, hogy azt kihasználhassa, mint egy nagybirtoknak ott a község alatt való megtartása. Tessék neki kisétálni 18 vagy 20 kilométerre, az állam majd kártalanitja. Annak a kisembernek, aki van a városban, a legelőt NAPLÓ xx. évi február hó 13-án, szerdán. 393 ott kell biztosítani, ahol azt felhasználhatja. Óriási különbség van az életben és a nagv magas látkörben. Csak ennyit kivántam megjegyezni. A szakaszt elfogadom. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Csontos képviselőtársam felszólalása egy cseppet sem tudott engem meggyőzni arról, hogy állást ne foglaljak a ja vaslatnak eme két, már előbb is emiitett pontjával szemben. Én ugyanis ellensége voltam még annak a gondolatnak is, hogy addig, amig az apró existenciák (Csontos Imre': Senki sem akarja az ellenkezőjét!), a kisemberek, a kisbirtokosok, a kisgazdák nincsenek kielégítve a törvényben meghatározott mértékig (Csontos Imre: Azt mindnyájan akarjuk!), középbirtokokat kreáljanak, középbirtokokat alakitsanak és különösen ellensége vagyok, igen t. Nemzetgyűlés, akkor, amikor ide lehet hozni a nemzetgyűlés elé, hogy tisztán csak protekció utján jutottak egyesek, családok, famíliák középbirtokhoz. (Az elnöki széket Seitovszky Béla foglalja el.) De különösen ellensége vagyok a középbirtokok alakításának akkor, amikor tudom és minden képviselőtársam tudja azt, hogy az igényjogosultak egész tömegét utasították vissza (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) minden indokolás nélkül a legigazságtalanabbul és igy akarták megspórolni a járadékbirtokoknál azokat a területeket, amelyeket középbirtokokká akarnak átalakitani jutalmazási célokra. Én mindezekből a szempontokból kifolyólag azt mondom — mert Csontos t. képviselőtársam azzal az esettel, amelyet itt jól-rosszul előadott (Derültség.) nem tudott meggyőzni a középbirtokok alakításának szükségességéről, hogy csöppet sem tartom különösen indokoltnak azt, hogy járadéktelkekként kapjanak középbirtokokat, ha még 50 százalékig is lefizetik ennek árát az illetők. Aki középbirtokot akar, az forduljon Drozdy t. képviselőtársamhoz, ő vállalkozott a közvetítésre. (Csontos Imre: Nem tud ő ahhoz! — Drozdy Győző: Nem gyakorolja az elővételi jogot az állam!) Tessék csak odafordulni a középbirtok vásárlóknak. (Drozdy Győző: Azért ügynökséget még nem állítottam fel ! —- Derültség.) De ne számítsanak arra, hogy itt előnyös fizetési feltételek mellett járadéktelekként az ország vagyonából jutalmazzák azokat a nemzetmentő feleket — mert én azt hiszem, ezeknek készül a járadéktelek, — amelyeket, mi a legnagyobb mértékben elitélünk. Én tehát ennél a szakasznál csatlakozom a Dénes István képviselőtársam által tett ama javaslathoz, hogy csak kizárólag a közlegelők alakítására vonatkozó harmadik pont maradjon benne a szakaszban. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Senki sincs feljegyezve ! (Dénes István szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen kivan a képviselő uv szólani! Dénes István: f Félreértett szavaimnak helyreigazítása címén. Elnök: Kivételesen megengedem. Dénes István: T. Nemzetgyűlés! Csontos t, képviselőtársam az előbb aposztrofált engem. Hát kérem, mind a ketten egészen mas ma54