Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-239

'À nemzetgyűlés 239. ülése .1924. adjunk nekik, akkor nevezzék ki őket kormányfőtanácsosoknak, (Derültség.) pénzügyi főtanácsosoknak, adjanak nekik méltóságos titulust, (Létay Ernő: Eddig' csak felmentették őket! — Beck Lajos: Fizetni kell a főtanácsosságáért !) de egész bátran merem állítani, hogy ebben az országban olyan kiváló érdemes emberek, akik ilyen nagy jutalmat érdemelnének, nincsenek. Mert ha lennének ilyenek az országban, akkor nem igy állnánk, lia lennének ilyen emberek, akkor a koronánk nem zuhanna napról-napra ilyen óriási tempóban lefelé, ha lennének ilyen kiváló embereink, akkor közgazdasági viszonyaink, közgazdasági életünk nem lenne ennyire züllött. Miután pedig az eddigi tapasztalat azt bizonyitja, hogy az uj középbirtokok tulajdonosait nagyon rejtegeti az a szerv, amely hivatva van a kérdésben dönteni, és nem látjuk ezeknek neveit, csak mende-mondákból és innen-onnan tudjuk az erre vonatkozó adatokat beszerezni, ugy látszik, e körül a paragrafus körül bizonyára nagy takargatni valója van az erre hivatott szervnek. Mi tehát, akik a kisemberek érdekeit képviseljük ezen az oldalon és akik a demokráciáért és a földbirtokreform igazságos, becsületes, nemzetet megmentő formájáért küzdünk, (B. Podmaniczky Endre: Nemcsak azon az oldalon!) tiltakozunk az ellen, hogy Magyarországon tovább is tenyésszék azt a gentry faj tát, amelynek kezén a múltban elegendő föld volt, de azt megbecsülni, megnövelni nem tudta, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Elkótyavetyélte!) hanem könnyelműen kiengedte a maga kezéből. (Cserti József: Tisztelet a kivételnek !) Ezt a fajtát erősíteni nem akarjuk. Mi erősíteni akarjuk a dolgozó, a küzdő, a szenvedő Magyarországot, mi erősíteni akarjuk azokat a kisembereket, akik ebben az országban komoly fizikai munkát is végeznek, vagy a szel- I lemi munka terén kiválóbbak, ellenben a birtokjutalmazásokat, a nemzeti vagyonnak ilyen elfeesérlését, bizonyos kiváltságos és nagy összeköttetésű férfiaknak ilyen megjutalmazását nem helyeseljük és ez ellen a magyar nép nevében is ünnepélyesen tiltakozunk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Miután látom, hogy ehhez a bekezdéshez még többen kivannak hozzászólni, már az elhangzott beszéd után is most közbevetőleg megjegyezni kívánom a következőket: Az. alaptörvény súlyt helyezett a középbirtokokra. Méltóztatnak emlékezni a tárgyalásra, magára a törvény szövegére is. Annak a nemzetgyűlésnek, amely azt a törvényt meghozta, az volt az álláspontja, hogy ahol nincs nagybirtok és ahol nincsenek középbirtokok, ott a sok földigénylő közé egy-egy kisebb birtokot kell beleültetni, hogy legyen kitől eltanulni a gazdálkodást. (Zaj balfelöl.) Ilyen és hasonló érvekkel szavaztatott meg az alaptörvénynek erre vonatkozó intézkedése. (Szilágyi Lajos: Hadi érdemek is közrejátszottak!) Hadd mondjam el, amit akarok, a képviselő urnák módjában áll beszélni. (Halljuk! Halljuk!) Miután panaszok merültek fel amiatt, hogy a bíróság talán több középbirtokot alakit meg, mint amennyire feltétlenül szükség van, a novellában olyan paragrafussal jövök, amely a középbirtok kiadását a lehető legszűkebb körre szorítja. (Szeder Ferenc: Járadékbirtokot ne lehessen adni középbirtoknak!) És amikor ezzel a paragrafussal jövök, akkor a t. képviselő urak azzal állnak ide, mintha én most találtam volna fel a középbirtok fogalmát és mintha eddig nem lett volna középbirtok... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Szeder Ferenc : Járadékbirtok !) Hiába kiabálnak évi február hó 13-án, szerdán. 39:1 a képviselő urak, inert elmondom, amit akarok. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! A képviselő urak csak beszéd formájában szólhatnak; közbeszólás formájában csak házszabályellenesen. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Olyanformán méltóztatnak beállítani a kérdést, mintha én most találtam volna ki a középbirtok fogalmát és én csak középbirtokot akarnék alaki tani. Ez ellen tiltakoznom kell, mert épen a középbirtok adásának lehetőségét megszorító paragrafussal jöttem ide, amely paragrafus határozottan kimondja, hogy csak melyik birtokból lehet középbirtokot alakítani. Amikor tisztelt képviselőtársaim szemrehányásképen mondják nekem, hogy csak akkor szabad középbirtokot alakítani, ha már minden igénylő ki van elégítve, akkor a következő bekezdésben benne van, hogy »bármely esetben középbirtok csak a más, összes helyi földbirtokpolitikai célok kielégítése után juttatható«. (Zaj balfelöl. — Drozdy Győző: A gyakorlatban nem igy van!) Tehát le van fektetne a novellában az, amit a képviselő urak kivannak ós ami az alaptörvényben egyáltalában nincs benne. Amit tehát a képviselő urak hirdetnek, kivannak és szemrehányásként állítanak oda, az épen benne van ebben a szakaszban. Az az indítvány is elhangzott, hogy egyátalán ne lehessen középbirtokot alakítani, (Gaal Gaston: Járadékbirtokot!) vagy járadék formájában ne lehessen középbirtokot alakítani, amikor a következő bekezdésében ki van mondva, hogy ha kaphat is valaki középbirtokot, a sok kikötés és megszorítás mellett igazolnia kell az illetőnek azt, hogy a berendezéshez szükséges anyagi ereje megvan. Sőt ezt nemcsak igazolnia kell, hanem a vételár 50%-át, tehát a felét le kell fizetnie. Ki beszélhet tehát itt olyan járadékbirtokról, mint amiről itt ma is szó volt. Lehet azt járadékbirtoknak minősíteni, amelynek fél vételárát készpénzben azonnal le kell fizetni? Lehetetlenség, vagy legalább is nem lehetne, — mert látom, hogy lehet — de nem lehetne a dolgot igy beállítani. Nem vagyok hajlandó elismerni, hogy járadékbirtok az a középbirtok, amely birtok vételárának 50%-át azonnal le kell fizetni. Hogy pedig egyenesen kizárjuk azt, hogy^községeknek vagy közbirtokosságoknak legelő céljaira adjanak olyan területet, amelyet esetleg középbirtoknak is lehet minősiteni, hogy a vételár felét, 50%-át azonnal le kelljen fizetni és ne kaphassanak arra törlesztési időt, mint ahogy a többi igénylők kaphatnak, ilyen módosításokba nem mehetek bele. Én olyan paragrafussal jöttem ide, amely a középbirtok kiadását még megszorítja és a lehető legszűkebb körre redukálja. Hiszen mindenki, aki szeretne középbirtokot, nem is gondolhat erre, mert a vételár 50%-át azonnal ki kell fizetnie. Ilyen körülmények között nem vagyok abban a helyzetben, hogy a javasolt módosításokat elfogadjam. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző: Dénes István! Dénes István: Igen t. Nemzetgyűlés! Az igen t. földmivelésügyi minister ur felszólalásához kevés hozzátenni valóm van. Én az igen t. minister ur álláspontját magamévá teszem, mert igaza van abban, hogy a novella a törvénnyel szemben határozott haladást és nagy megszorítást jelent. A novella a törvénynyel szemben először kimondja, hogy középbirtokot kizárólag az ötven éven belül szerzett birtokokból lehet alakítani, másodsorban pedig nagyon szigorú kautélákhoz köti, hogy mely esetekben. Azonban bár a novella mindezeket kimondja, engedje meg a minister ur, — hiszen láthatja a felzúdulást ezzel az intézménnyel, a középbirtokok