Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-239
386 A nemzetgyűlés 239. ülése 1924. évi február hó 13-án, szerdán. Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés ! (Zaj balfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Kérem Szakács képviselő urat, méltóztassék beszédét megkezdeni. Szakács Andor: A vagyonváltságföldekre vonatkozólag már több izben bátor voltam a t. Nemzetgyűlés előtt felszólalni. Tuvalevőleg 1921 < szeptember 7-ikével nyilt meg az állam tulajdonjoga ezekre a természetben leadandó vagyonváltságföldekre nézve. Az e-SŐ esztendőben a földbirtokosok, akik a vagyonváltságot természetben rótták le, mindenféle térités vagy bérfizetés nélkül élvezték ezeket a földeket. A következő esztendőben talán részben a mi felszólalásiaink hatása alatt a t. pénzügyminister ur évi bér fizetésére kötelezte őket, ami kataszteri tiszta koronánként 7 és fél kilogramm búzában állapíttatott meg, országos átlagban. Ezekre a vagyonváltságföldekre a legnagyobb áhítozással tekintett a magyar földigénylő nép, mert Hegedűs Lóránt már akkor, amikor a vagyonváltságtörvényt behozták, kijelentette, hogy a földigények kielégítésére 5 fogja a földmivelésügyi kormányzatnak az alapoü megteremteni. Ezeket a vaoyonváltságföldeket tehát az ország sok százezer földigénylő népe ugy tekintette és ugy tekinti még ma is, mint amelyre a földreform jóformán egészen szorítkozik. A Földbirtokrendező Biróság azonban igen sok helyen, ahol még megfelelő igénybevehető földbirtokok állnak rendelke zésre a földreformot teljesen ezekre a vagyonvál; ságföldekre korlátozza és több. mint amennyit a vagyouváltságföklek kiadnak, az egves földigénylő csoportoknak nem jut. (Kováts-Nagy Sándor: Hol csinálják ezt?) Sok helyen igy volt '. Nálunk is igy történt, méltóztassék tudomásul venni. Szakértők véleménye alapján kimondották, hogy többet nem lehet elvenni, mint amennyi a vagy on váltságföld, mert akkor megáll a nagygazdaság üzeme. (Kováts-Nagy Sándor: Az Ítéletben is^ ez van !) Sok helyen ez az egész, amit az igénylők megkaphatnak. Beck Lajos t. képviselőtársunk figyelmünkbe ajánlja, hogy azokat a vagyonváltságföldeket, amiket az Országos Földbirtokrendező Biróság igen sok helyütt már odaítélt a szegény igényjogosultaknak, a magyar kormány felajánlotta a kölesöntárgyalások alkalmával. (Kováts-Nagy Sándor: Nem ajánlotta fel! — Schandl Károly : Nagy tévedés !) r Arról volt szó, hogy a kormány pótbiztositékként felajánlja a kölcsön fedezésére a váltságföldeket és a felveendő kölcsönt ezekre a vagyonváltságföldekre fogják bekebelezni. (Ellenmondások jobbfelől. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Itt van a jegyzőkönyv, ideadta nekem Beck Lajos t. barátom, ebben szórói-szóra benne van. hogy a magyar kormány ajánlotta ezt fel. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A jövedelmét! Az entente mindjárt a hátára veszi a földünket és elviszi ! Higyje el ezt is ! — Zaj balfelől) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szakács Andor : Nem akarok ebből nagy ügyet csinálni, nem akarom kázussá felfújni, annál kevésbé, mert engem a földmivelésügyi minister urnák iménti kijelentése teljesen megnyugtat, hogy : Londonban akármit határozhatnak, ez a föld mégis csak a szegény embereké. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Igenis a szegény emberek tulajdona! — Kováts-Nagy Sándor: Megvédik azok a földet !) Nehogy azonban olyan színezete legyen a dolognak, mintha itt Magyarországon ... (Horváth Zoltán : Mit szólnak hozzá a hitelezők !) Elnök : Horváth Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Zaj balfelől.) Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. Szakács Andor : . . . mondom, nehogy ugy fessen a dolog, hogy itt Magyarországon ha egy aránylag jelentéktelen külföldi kölcsön felvételére kerül a sor, akkor legelsősorban a szegény embernek juttatott földre táblázzák be ezt a biztosítékot. (Felkiáltások jobbfelől: Szó sincs róla! Nines benne! Ne izgasa magát! ~ Horváth Zoltán : Tessék felolvasni ! — Huszár Károly : Tessék felolvasni, nem az van benne ! — Horváth Zoltán : Én olvastam, ugy látszik, képviselőtársam nem olvasta ! — Huszár Károly : Épen most olvastam ! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Szakács Andor: . . , egy szerény indítványt óhajtok a nemzetgyűlés elé terjeszteni. (Halljuk! balfelől) Azokra a közbeszólásokra, hogy nincs benne, azt válaszolom, hogy itt van a Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése a magyar kölcsönről. (Felkiáltások jobbfelől: A Világban! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szakács Andor: A Magyar Távirati Iroda hivatalos kiadásában! jelent meg, t. Nemzetgyűlés ! Egyetlenegy lapot sem lehet meggyanúsítani azzal, hogy meghamisította a Távirati Iroda közlését ! Ez nem a Világ véleménye, az esak reprodukálja ; ezt a Magyar Távirati Iroda tette közzé és a következő passzus foglaltatik benne (olvassa) : »ügy véljük, hogy függetlenül azoktól a bevételektől, amelyeket a kölcsönszolgálat céljára lekötni javasolunk, pótbiztositék volna létesíthető — amint azt egyébként a magyar kormány javasolta — olyan módon, (Ugy van! a szélsőbaloldalon!) hogy azok a földek, amelyek jelenleg a vagyondózsmatörvény végrehajtása alapján a kormány birtokába jutottak részleteiben későbbi időpontban megállapítandó feltételek mellett elsőrendű zálogjoggal terheltessenek meg.« (Felkiáltások jobbfelől: Az a jövedelemre vonatkozik! — Rubinek István: Volna! — Létay Ernő: Ne játsszunk a szavakkal! — Dénes István : A jövedelem nem lehet zálogjog ! — Strausz István : Hasznosítás !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szakács Andor : Ezt én egy elrettentő gondolatnak tartom, hogy annak, a társadalom legalsóbb rétegéhez tartozó nyomorult, szegény földigénylő népnek birtokára kebeleztessék fel az a zálogjog, amellyel a kölcsönt a kormány alátámasztani kivánja. (Zaj jobbfelől.) A t. földmivelésügyi minister urnák, mondom, az előbbi megjegyzése engem teljesen megnyugtat és ennek szellemében indítványozom, (Halljuk ! Halljuk !) hogy a 16. § harmadik bekezdésének negyedik sorában a »célokra« szó után a következő szöveg szurassék be : »Más célokra ezek a földek — t. i. a vagyonváltságföldek — nem juttathatók, sem pedig az állani ezeket a földeket nemzetközi szerződésből kifolyólag el nem idegenítheti és le nem kötheti«. (Derültség jobbfelől — Graeffl Jenő: Maga sem hiszi !) Ajánlom indítványomat elfogadásra ! Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Schandl Károly. Schandl Károly : Igen tiszteli; Nemzetgyűlés! (Halljuk! balfelől) A londoni tárgyaláI sokkal kapcsolatban Szakáes Andor képviselő
