Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-239

384 A nemzetgyűlés 239. ülése 1924, minden évben jelentést tenni tartozik a va­gyonváltságföldek állag'áról, mennyi terület maradt a volt tulajdonosoknál, mennyit vettek igénybe földbirtokpolitikai célokra és 15 ka­tasztrális holdnál nagyobb birtokot a vagyon­váltságföldékből kik kaptak«. (Helyeslés bal­felől.) Elnök : Szólásra következik % Hebelt Ede jegyző : Beck Lajos ! Beck Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Miután dél­előtti felszólalásom folyamán az entente pénz­ügyi bizottsága hivatalos jegyzőkönyvének idevonatkozó passzusát volt szerencsém felol­vasni, és legnagyobb meglepetésünkre a föld­mivelésügyi minister ur részéről azt a választ kaptuk közbeszólás formájában, hogy erről nincs tudomása, sőt itt az egyik t. képviselő­társunk azt mondta, hogy ez nem is áll, ez egy apokrif nyilatkozat, — van szerencsém hivat­kozni arra. hogy a Magyar Távirati Iroda, te­hát egy hivatalos szerv által hivatalos fordí­tásban közzétett jegyzőkönyv azonos azzal az általam szórói-szóra felolvasott szöveggel, ame­lyet délelőtt volt szerencsém a t. Ház előtt is­mertetni. Nem állitom és nem mondom, hogy ez meg fog állani és igy fog maradni, ámbár nemzet­közi megállapodásokról van szó, melyeket a most kormányon levő ministerium feje kötött meg, több, mint valószínű, hogy ő a többségi pártnak vezére is lévén, a többség ezt az ő el­határozását honorálni fogja és törvénybe fogja iktatni. Mindazonáltal csak örömmel veszem tudo­másul ós nyugtázom a t. földmivelésügyi mi­nister urnák azt a nyilatkozatát, hogy mi nem fogunk magunknak földbirtokreformot Angliá­ból diktáltatni. Ha ugy méltóztatik ezt értel­mezni, hogy mindent meg fogunk tenni abban az irányban, hogy ez a lekötöttség megszüntet­tessék, illetőleg feloldassék. és hogy ezáltal le­hető vé tétessék a földbirtokreform keresztülvi­tele, azt hiszem, ezt pártkülönbség nélkül a Házban mindenki csak őszinte örömmel fogja üdvözölni. Mert hangsúlyoznom kell, ugy amint a dél­előtt folyamán tettem igen t. minister ur, hogy 400.000, vagy akárhány katasztrális holdnak ezen lekötöttség alól való felmentése nélkül földbiríokreformot Magyarországon papirosán lehet csinálni, de az életben nem. Nagyon kérjük tehát a minister urat, hogy ebben az irányban, ha ereié és befolyása van erre, tegyen meg mindent, hogy ezek a lekötött­ség alól mentesittessenek. Vissza kell térnem arra a tételemre, amit az általános vita folya­mán kifejtettem. Nézetem szerint az adott pénzügyi és gazdasági viszonyok között jára­dékbirtok intézménynek létesitése nélkül egy­általán a földbirtokreformot keresztülvinni nem lehet. Az adott pénzügyi és gazdasági viszonyok között pedig járadékbirtokot csinálni anélkül, hogy ennek számára a szükséges pénzügyi szervet megteremtenénk,— s itt hangsiilyozom, nem a bankokra gondolok, hanem egy meg­felelő pénzügyi szervre, amelyre sokkal alkal­masabbnak tartom a már meglévő nagy élet­erős intézményeinket, elsősorban az altruista vállalkozásokat — mondom, ezek nélkül a szer­vek nélkül ilyen reformot keresztülvinni nem lehet. Ilyen r pénzügyi szervet pedig meg­csinálni, az életbe átvinni, azt funkcionáltatni anélkül^ hogy mi a kibocsátandó járadékköt vé­nyek számára piacot teremtenénk, lehetetlen. Aki ismeri a magyar záloglevélpiae hely­évi február hó 13-án, szerdán. zetét és u magyar záloglevelek elhelyezésének históriáját, aki tudja, hogy hosszú és SZÍVÓS, évtizedekre terjedő küzdelmet kellett vivniok a magyar zálogievélintézeteknek, hogy plaszi­rozhassák külföldön zálogleveleiket s aki tudja, hogy a különböző zálogleveleket kibocsátó in­tézetek különböző piacokat hódítottak meg ma­guknak Angliában, Franciaországban, Hollan­diában és Svájcban és hogy ott igen nagy népszerűségnek örvendettek a magyar zálog­levelek, s aki viszont tudja, hogy ezeknek a zálogleveleknek hitele a háború következtében szinte természetszerűleg mennyire alászállott, hogy ma a magyar zálogleveleket külföldön elhelyezni egyáltalában nem lehet, az be fogja látni, hogy ilyen uj típusú, záloglevélszerü já­radékkötvények külföldön való elhelyezése lát­ható időn belül lehetetlen. Ha hozzávesszük még, hogy ezen pénzügyi jegyzőkönyvben foglalt lekötés, lezálogolás következtében ez még tízszeresen megnehezit­tetik, azt hiszem, hogy a laikus előtt is nyil­vánvaló és bizonyodottnak tekintendő, hogy piacot teremteni járadékkötvényeinknek ilyen.' viszonyok között lehetetlenség. Ha pedig pia­cot teremteni ezek számára nem tudunk, kér­dezem, hogyan képzeli el ennek az egész dolog­nak konstrukcióját a földmivelésügyi minister ur, aki az általános vitában mondott beszé­demre azt felelte, hogy hiszen nem..milliárdok­ról és billiókról van szó, hanem búzáról, amit majd meg fognak fizetni. Hogyan képzeli a földmivelésügyi minister ur ezt ? Kik fognak fizetni és milyen hatalmas há­lózatot kell létesítenie, hogy az foglalkozzék ennek a búzának, ezeknek a nem tudom hány métermázsás tételeknek beszedésével és értékesí­tésével és hogy eseJleg évtizedeken, vagy leg­alább is hosszú éveken keresztül foglalkozzék ezen kötvények elhelyezésével. Olyan chűási összegektől esik el_ maga a magyar állani, amelyek végeredményben magával a tőkével fognak felérni. Mindezek alapján, ámbár én hajlandó va­gyok elfogadni ezt a bekezdést és nem kívá­nom, hogy uj törvény szabályozza ezt, hogy ennek kedvéért kapcsoljuk ki innen az egész kérdést, mégis örömmel üdvözölném Farkas Tibor képviselőtársam indítványának honorá­lásaképen, ha később a földmivelésügyi minis­ter ur ezt a kérdést egy szerves egészbe fog­lalná. Ismétlem, nem kívánom ezt addig* is el­odázni, elfogadom ezt a passzust annak hang­súlyozásával, hogy kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy amikorez az egész novella tető alá kerül, minden erejével és egész ener­giájával e kérdésnek pénzügyi megoldására fordítja tekintetét mert ennek megfelelő vagy legalább is kielégítő rendezése nélkül hiába dolgozott, hiába fáradott, eredményes munkát nem ért el. Elnök: Szólásra következik! Hebelt Ede jegyző : Szeder Ferenc ! Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! A kérdé­ses bekezdést Czettler Jenő t. képviselőtársam módosító javaslatával együtt elfogadom. Ugyanis nekünk is meggyőződésünkké vált az lassanként, hogy a földreformkérdést megol­dani járadéktelkek létesitése nélkül lehetetlen. Akik a földbirtokreformtörvény gyakorlati végrehajtását figyeljük, láttuk és látjuk azokat a rettenetes nehézségeket, amelyeket a pénzte­lenség okoz a földhöz juttatandóknál és helyes annak az elvnek végrevalahára a váltságföl­deknél való gyakorlati megvalósitása is, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents