Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-239

À nemzetgyűlés 239. ülése 1924. birtokokból alakíttathassanak járadéktelkek, hanem az összes nagybirtokokból is. Ennek következtében ismételten arra kérem a földmivelésügyi minister urat, kegyeskedjék hozzájárulni ahhoz, hogy a nem a 28. § alá tartozó nagybirtokokból is létesíthetők legyenek járadéktelkek annál az egyszerű oknál fogva, mert hiszen abban a járadékösszegben magában, amelyet a járadéktelkes a földtulajdonosnak fizet, már benne A'an évenként a föld értéktörlesztésének bizonyos része is. A pénzintézet felállításával tehát ráér a magyar kormány később is és igy a mi aggályaink is eloszlattatnak ezzel. Ennek következtében tisztelettel kérem, méltóztassék ehhez a ponthoz is szóló indítványomnak ezt a részét elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Minthogy szólásra senki feljegyezve nincs, kérdem: kíván-e még valaki szólni? Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister ur nem kivan szólni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A16. § második bekezdéséhez indítványt adott be az előadó ur, Dénes István képviselő ur és Czettler Jenő képviselő ur. Tekintettel arra, hogy Czettler képviselő ur indítványának tárgya azonos Gaal Gaston képviselő ur egy korábbi indítványával, amely elvettetett, a házszabályok 238. §-a értelmében Czettler Jenő képviselő ur indítványát határozat tárgyává nem tehetem, azt szavazás alá nem bocsáthatom. Marad tehát eldöntendőnek az eredeti szöveggel szembenálló előadói indítvány és Dénes István képviselő ur indítványa. t A kérdést akként fogom feltenni, *hogy az eredeti szöveggel szembeállítom ugy az előadó ur, mint Dénes István képviselő ur indítványát. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, az előadó ur által javasolt módosító szöveget szembe fogom állítani Dénes István képviselő ur indítványával. Amennyiben el méltóztatik fogadni a szöveget az előadó ur módositásával, Dénes István képviselő ur indítványa elesik. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben az előadó ur és Dénes István képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Az eredeti szöveg nem fogadtatván eí, felteszem a kérdést: méltóztatik-e az eredeti szöveget az előadó ur által javasolt módosítással, Dénes István képviselő ur módosító indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem? {Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur módosításával fogadják el az eredeti szöveget, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A határozatot akként mondom ki, és igy Dénes István képviselő ur indítványa elvettetett. Következik a harmadik bekezdés tárgyalása. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a bekezdést felolvasni. Dénes István: Egy harmadik uj bekezdés indítványozása céljából feliratkoztam. Elnök : Dénes István képviselő urat a szó megilleti. Dénes István : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Szükségesnek tartom, hogy az alaptörvény 64. §-a a nemzetgyűlés által most korrigáltassék és az abban foglalt hiányok helyrehozassanak. A törvény 64. §-a ellenmondást tartalmaz először a szöveg első bekezdésének több mondatában, másodszor pedig az indokolással szemben is. Ez a szakasz kimondja, hogy (olvassa) : »A járadéktelkes a járadékot megváltás okából félévi felmondással rendszerint bármikor felmondhatja.« Ugyanennek a bekezdésnek harmadik pontja pedig azt mondja, hogy a járadékélvező azonban kikötheti magának azt, hogy a járadóktelkes csak évi február hó 13-án, szerdán. 38i 32 esztendő múlva válthatja meg az ingatlant. Ez abszurdum, mert vagy megáll az, hogy a járadéktelkes félévi felmondás után bármikor megválthatja a járadéktelket, vagj^ az áll meg, hogy a járadékélvező megkötheti 32 esztendeig, de mindkettő nézetem szerint nem állhat meg, E pont és az indokolás szövege között is ellenmondás van. Ez a pont nagyon veszedelmes igy a földigénylők és a járadék telkesek szempontjából. A járadékélvezők ugyanis olyan szolgáltatásokat kérhetnek a járadéktelkesektől, a földigénylőktől, amelyek azokat a földigénylőket igenis jobbágysorsba sülyeszthetik. Minthogy pedig a törvény 64. §-a megadja a lehetőséget a földtulajdonosnak arra, hogy 32 esztendőn keresztül megkösse azt a járadéktelkest, a földigénylőt, ennek következtében mi fog történni? Az a földigénylő lesülyedhet a földtulajdonos jobbágyává, mert 32 esztendeig nem áll jogában megváltani az ingatlant, a járadéktelket és 32 esztendeig ugy kell táncolnia a járadék telkesnek, ahogy a földtulajdonos kívánja. Ez már valóban ellenkezik a járadékelvvel, a járadékbirtok lényegével és fogalmával. A járadékbirtok nem ismer ilyen megkötést sehol. Sem Posenben, sem Angliában, ahol 1908-ban vezették be, nem ismerik a^ járadékbirtoknak azt a formáját, hogy a járadéktelkes esetleg csak 32 év letelte után válthassa meg a járadéktelket. Minthogy az alaptörvény rendelkezései következtében a földtulajdonosnak jogában és módjában áll igen súlyos szerződéses szolgáltatásokat kívánni a földigénylőktől, hiába mondja ki az alaptörvény indokolása, hogy nem szeretné ezáltal a jobbágyságot megint intézményesiteni, de facto az fog beállni, hogy 32 esztendőn keresztül az a földmives család jobbágyává válik a földtulajdonosnak. Ennek következtében, hogy egyfelől a törvényszövegben levő ellenmondások kiküszöböltessenek, másfelől pedig azért, hogy meg valósi ttassék az az intenció, amelyet már az alaptörvény akart megvalósítani, hogy kiküszöböltessék a jobbágyság visszatérésének lehetősége, indítványozom, hogy az alaptörvény 64. §-át szintén módosítsuk a novellában még pedig a következőképen (olvassa): »A 16. § harmadik, uj bekezdése gyanánt felveendő : Az alaptörvény 64. §-a első bekezdésének két utolsó mondata töröltessék. Egyben mondassék ki, hogy a járadéktelkes a járadékot bármikor megválthatja.« Tisztelettel kérem ennek az indítványomnak elfogadását. Elnök • Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Beck Lajos ! Beck Lajos: T. Nemzetgyűlés; Én Dénes István t. képviselőtársam indítványát elfogadom. Ámbár tudom, hogy az az intézkedés, amelyre ő hivatkozott, a novella folytán csupán a szerződéses és igy a magánmegegyezés alapján létesiteit járadékbirtokokra vonatkozik, mindazonáltal még ezekre vonatkozólag is az első bekezdés harmadik mondatát, amely a 32 évre vonatkozik, kihagyandónak Ítélem. Amennyiben a kormány ugy találná, hogy az állam fenn akarja tartani a maga számára ezt a jogot, ebben nem látnék nehézséget, ámbár talán szerencsésebb volna, ha az állam sem kívánna ezzel a jogával élni. Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Abba a különös helyzetbe kerültem, hogy az alaptörvény intencióját kell védenem az elhangzott indítvánnyal szemben. Az alaptörvényben lefektetett intézkedést abszolúte nem találom ellenmondónak. Ez a szerződéses járadékbirtokra vonatkozik és kiköti a módozatokat, melyeket okvetlenül meg52*