Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-239

•376 A nemzetgyűlés 289. ülése .1924. évi február hó 18-án, szerdán* minden esetben kénytelen kimondani. (Igaz! Ugy van! jobb felől) A bíróság pedig ezt törvényes alapon mondja ki, mert a 42. §-ban is benne van az, hogy (olvassa) : »valamely meghatározott részre, vagy az egész területre is, lehetőleg a megváltást szenvedő meghallgatása után, kellően indokolt esetben elhalaszthatja a vételár kifizetését.« A 65, § 3. bekezdése pedig, amely a járadéktelkekre vonatkozik, kimondja (olvassa): »A járadékbirtokszerződésben megengedhető a megváltás árának akár tetszés szerinti részletekben, akár előre tervszerűen megállapított részletekben törlesztése is.« Amikor már az alaptörvény a járadéktelket Magyarországon igy képzeli és így állapítja meg, hogy ott a vételár is törlesztésbe vétessék és megengedi a vételárnak részletben való törlesztését, még sem lehet ugy beállítani ezt a járadéktelki intézkedést, ami itt van, mint — nem tudom — a poseni, vagy írországi telkeket, ahol a tulajdonos sohsem kapta meg vagy nem is kérte a föld árát, hanem csak a járadékot, ugy hogy végig járadékfizetés, bérletfizetés volt s nem kellett fizetni részleteket. A nagybirtokosoknak az az aggodalma tehát, hogy ezen a réven károsulnak, teljesen elesik. Ha már a bíróság nem tehet mást, minthogy az alaptörvényre hivatkozással a vételár ki fizetését 10 évre elhalasztja, azután is vagy aközben is meg kell állapítani valahogy annak a vételárnak a kifizetését. A bíróság vagy akárki — bármilyen kormány vagy nemzetgyűlés is legyen — akkor sem lesz abban a helyzetben, akár 10 év múlva is, hogy kimondhassa, hogy az igénylők egyszerre kötelesek kifizetni az egész vételárat. Akkor is bizonyos törlesztési időket keli hagyni, olyan időket, amelyek alatt a földigénylő meg tudja fizetni azt a bérletet is, meg tudja fizetni azt a törlesztési részletet is olyan mértékben, hogy azáltal tönkre ne menjen. Miután a földreformot nem lehet máskép megvalósítani és nem lehet máskép azt a teljes kártérítést, amelyet Gaal Gaston t. képviselőtársam mindig olyan erősen hangoztat, attól a szegény igénylőtől kivenni, mint törlesztési alapon, ezért jövök ezzel az eszmével. (Beck Lajos: Nagyon helyesen!) Akkor tehát nem vagyunk arra kötelezve, hogy a poseni, írországi vagy angolországi mintára csináljunk Magyarországon is járadékbirtokokat, hanem arra vagyunk kötelezve, hogy az igényeinknek, helyzetünknek megfelelőleg létesítsük ezeket a járadékbirtokokat. (Beck Lajos: Ezzel nem megy az életben semmire !) Amikor ez a szakasz egyelőre csak a háborús szerzeményekre mondja ki, hogy a bíróság már most alakithat járadékbirtokokat, s hogy a többi birtokokból csak akkor alakithat a birtokos beleegyezése nélkül, ha az állami intézményt felállítjuk, ez jóformán, ahogy az idők alakulnak, semmi különbséget nem jelent. Mert mi a helyzeti Az, hogy a biróság ennyire le van foglalva, amig a biróság a vidéki tárgyalásokat be nem fejezteti, amig itt a központi Ítéleteket is a kisajátítások nagy részében^ el nem intézi, amig nincs ideje arra, hogy a járadéktelkek feltételeit megállapítsa és járadóktelkeket alakítson, hanem előbb le kell folytatnia a kisajátítási eljárást: addig a kormány kötelességének tartja, sőt ennél előbb is, hogy ezt az állami intézményt felállítsa. A biróság, ha megjön az ideje — addig fizetik az évi bért — hozzáfoghat a járadéktelek címén annak az ammortizáeiós jellegű Jetörlesztésnek megállapításához, amelynek révén a tulajdonos megkaphatja a pénzét. (Zaj a baloldalon.) Ezzel az intézkedéssel a birtokosoknak egy másik nagy sérelme is orvosolva van, akik mindig azt panaszolták, hogy nem az állam lépett oda

; mint kisajátító, nem az állam vette volna át és osztotta volna ki a. földeket, hogy a birtokos abban a helyzetben legyen, hogy az állammal szemben gyakorolhassa, vagy érvényesíthesse az ő jogait. Miután a való életben, a bírósági végrehajtás keretében ezt igy végrehajtani nem lehetett, attól féltek a nagybirtokosok, hogy sok szegény ember megkapja azt a földet s mivel annak bérletet és törlesztést is kell fizetnie, nem tudja majd tőle a vételárat beszedni és örökös háborúság lesz közöttük. (Beck Lajos: Ezen nem segítünk addig, amig nem lesz egy járadékbank! Ez pedig nem lesz soha, ez a baj.) Vagy komolynak veszi a képviselő ur ezt a törekvést, .. (Beck Lajos: A törekvést igen, de az intézményt nem !) Ezt lehet az ellenzéki oldalról mondani, de amikor itt állok ezzel a törvényjavaslattal, akkor bizonyosan nem állhatok azon az állásponton, hogy port hintsek valakinek a szemébe. (Beck Lajos: Hiszi a minister ur, hogy meg tudja csinálni a járadékbankotl) Hiszem. (Beck Lajos: Akkor nagyon csalódik a minister ur. Kérdezze csak meg kollégájától, a pénzügyminister úrtól.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A helyzet olyan, hogy a meglévő intézetekkei ezt meg lehet csinálni, tehát hiábavaló ez az akadékoskodás. (Beck Lajos : Nem ezen fordul meg, hanem azon, hogy járadékkötvényt nem vesz senki!) Elnök (csenget) : Csendet kérek. (Propper Sándor: Üres banknak bolond az igazgatója! — Beck Lajos: Ki vesz járadékkötvényt? Sem külföldi, sem senki nem vesz!) Csendet kérek, képviselő urak. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Miután, mondom, ez a törvényjavaslat itt teljesen biztosítja a birtokost is arról, hogy nem áll szemben az igénylővel, hanem igenis, odalép az állami intézinény, amely a járadék formájában megkötött törlesztési ügyeket intézi, mert a birtokosoknak az állami intézmény fizeti ki a törlesztési részleteket — másfelől pedig lehetővé teszi azt, hogy az igénylő kisember ne állittassék lehetetlen helyzetbe, vagy tőle olyan törlesztés ne követeltessék, amelyet megfizetni nem tud, ezt a kérdést csak ezen az utón látom megoldhatónak. S ebben igazán semmi sérelmes sincs a nagybirtokosságra nézve, sőt annak előnyére szolgál, mert megmenekszik azoktól a kisemberektől, akiktől nagybirtokosaink egy része annyira fél, s az állam veti magát közbe ezzel az intézménynyel; viszont a kisembert is meg akarjuk védeni, hogy annyi évekre terjedő törlesztési módja legyen a járadékbirtok alapján, amely évek alatt le tudja fizetni tartozását, ne pedig az történjék, hogy az a kisember lehetetlen helyzetbe állittassék és a megfizetés módja neki meg ne adassék. Ez a szakasz, amely fölött annyi vita folyt, s amellyel szemben indokolatlanul hozattak fel azok a nagy ellenvetések és kifogások, megfelel a mi viszonyainknak, mert a magyarországi viszonyoknak mefelelően teljesen átalakította a járadékbirtok fogalmát. Ezért kérném az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat 16. §-a első bekezdésének eredeti szövegével szemben Farkas Tibor képviselő ur kétrendbeli indítványt terjesztett elő: egy törlési indítványt, amely a bekezdés törlését kívánja, s egy másik indítványt, amely egy uj szöveget hoz javaslatba; azonkívül Dénes István képviselő ur is teljesen uj szöveget inditványoz. Az eredeti szöveggel szembe fogom állítani mind a három módosító indítványt s amennyiben ag