Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-237

A nemzetgyűlés 237. ülése 1924 terium az OFB-gal szemben érvényesítse azt az irányzatot, amely nem annyira a bíróságot mentesítő technikai rendezést kivan, hanem bizonyos tekintetben az OFB-gal, mint a for­jmalizmushoz. mégis csak inkább ragaszkodó intézménnyel szemben az élet és a felek igé­nyeit akarja érvényesíteni. Hogy ebből hatás­köri összeütközés ne keletkezzék, azt hiszem, mindenesetre időszerű már most azzal a kér­déssel foglalkoznunk, hogy biztositsuk-e majd az OFB-nak azt a jogot, hogy egy kiadott mi­ni steri vagy ministeriumi rendelet csak az OFB. hozzájárulásával ilegyen megváltoztat­ható. Azt hiszem, ez nagyon megfontolandó és mindenesetre szükséges lesz ezt minden pont­ban jól meggondolni, nehogy később megint bajok keletkezzenek, nehogy újra novellát rág­jon ez a nemzetgyűlés, amelynek, azt hiszem, lesz más dolga is bőven. Nem kívánatos, hogy amikor tehermentesíteni akarunk, akkor olyan helyzetet teremtsünk, amelyben megint csak törvényhozásilag, megint csak novellával kell intéznünk azt a dolgot, amelyet most itt né­hány felvilágosító szó után nyugodtan elintéz­hetünk. Részemről nem terjesztek be módosító in­dítványt, mert elegendő, ha a minister ur a kormány nevében kötelezettséget vállal arra, hogy ebben a kérdésben a ministeriumnak biztosittatik az a jogkör, hogy az élet igényeit képviselje az OFB-gal szemben, azzal a szer­vezettel szemben, amelynél bizonyos fokig mindig félnünk kell attól a bürokratizmustól, amelyet, sajnos, Magyarországon bőven lá­tunk mindenütt, ahol sok hivatalnok van, vagy ahol túlnyomó részben hivatalnokok vannak. Itt tényleg minuciózus precizitást tartok szük­ségesnek és fontosnak tartom, hogy érvénye­süljön az élet kívánsága, az alaposság, meg­nyugvás és a gyorsaság követelménye. Mind­ezekből a szempontokból nem hiszem, hogy cél­szerű lenne csorbítatlanul megadni az OFB­nak azt a hatáskört, amelyet az eredeti tör­vény megadott. Nagyon lekötelezne a minister ur nemcsak engem, hanem azt hiszem, mind­azokat, akik a jogi kérdések iránt némi fogé­konysággal rendelkeznek, ha erre nézve is szives volna álláspontját velünk már itt meg­ismertetni. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Senki.) Minthogy szólni senki sem kíván, a vitát be­zárom. Felhívom a t. Nemzetgyűlés ügyelmét arra, hogy a 10. bekezdéshez Hegymegi-Kiss Pál és Létay Ernő képviselő urak különvéleményt jelentettek be. Kérem a jegyző urat, méltóz­tassék ezeket a különvéleményeket felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa Hegymegi-Kiss Pál és Létay Ernő különvéleményét). Elnök: A földmivelésügyi minister ur kí­ván szólni! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Tisztelt Nemzetgyűlés! Elsősorban is Farkas Tibor t. képviselőtársamnak kivánok válaszolni. Hogy a novellában nincs kimondva, hogy milyen ministeriumok hajtják végre, ez tényleg azzal a gondolattal történt, hogy ami a novellában nincs megváltoztatva, abban a tekintetben az alaptörvény a mérvadó, tehát a végrehajtás tekintetében is. Ha azonban esetleg a t. Nemzetgyűlés szükségesnek gon­dolja, a novella utolsó szakaszába is bevehet­jük az erre vonatkozó rendelkezést. Ez ellen semmi kifogásom sincs. Ami a végrehajtási utasítás kiadását illeti, épen én kértem a t. Nemzetgyűléstől, hogy az évi február íió 8-an, pénteken. 325 össznnnisteriumra bizza ennek a végrehajtási utasításnak kiadását és ne az egyes szakminis­terekre, hogy ez az intézkedés a kormány teljes súlyával jelenhessék mek. A bíróság belevonását illetőleg, nem tu­dom, jól értettem-e, hogy t. képviselőtársam azt mondotta, hogy a biróság hozzájárulása szükséges. (Farkas Tibor: A 2. bekezdés sze­rint! így szól az eredeti törvény!) Amikor a nemzetgyűlés adja a meghatal­mazást a kormánynak arra, hogy a végrehaj­tási utasítással ezt a kérdést szabályozza, tehát a kormány a nemzetgyűléstől, mint leg­főbb fórumtól kapja a megbizatást, akkor — nem vagyok ugyan valami nagy köz jogász — ngy gondolom, hogy a kormányt a végrehaj­tási utasítás tekintetében megillető megbízatás dolgában a nemzetgyűlés határozatát nem lehet a biróság akaratának alárendelni. (Ugy van! Ugy van!) így gondolom ebben a pilla­natban. Ha azt mondanók, hogy csak a biró­ság hozzájárulásával lehet kiadni a végrehaj­tásig utasitást, akkor a döntés joga a biróság kezében volna és nem a ministertanács kezé­ben s akkor akármit csinálnánk, ha a biróság nem járulna hozzá, nem lehetne a rendeletet kiadni. (Barthos Andor: így van!) Az én köz­jogi felfogásom szerint tehát a kormánynak ezt a megbízatását semmiféle más intézkedés­sel korlátozni nem lehet. Azt hiszem, hogy nem is ezt kivan ja a t. képviselő ur. (Farkas Tibor: Épen ezt akartam megállapítani én is.) De hogy a rendelet megalkotásának mun­kájába a biróság belevonassék, ez olyan ter­mészetes, hogy enélkül ezt elképzelni sem tu­dom, nem is lehet, és ezért ezt nem kivántuk a törvénybe lefektetni. (Gaal Gaston: Az alap­törvényben benne van!) Magától értetődőnek tartom, hogy mikor a biróság ügykörére vo­natkozó szabályokról van szó, akkor a bírósá­got — legalább elnökségét és tanácselnökeit — belevonjuk ebbe a munkába és ebben a tekin­tetben bizonyos megállapodás létesüljön. Azt hiszem, erre nézve nincs köztünk különbség, mert megnyugtathatom t. képviselőtársamat épugy, mint Zsitvay t. képviselőtársamat, hogy ebben a pontban a kormánynak nem lehet és nem szabad más állásponton lennie, mint hogy a törvényhozás határozatának tel­jes mértékben érvényt szerezzen. Ha szüksé­gesnek méltóztatik találni, kész vagyok maga­mat arra kötelezni, hogy a törvény betűjét, a nemzetgyűlés által elfogadott szövegnek vég­rehajtását teljes egészében biztosítani kivá­nom és biztosítani fogom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ami ezeket a különvéleményeket illeti, minthogy a szövegen ez a változtatás megtör­tént, azt hiszem, hogy tárgytalanokká váltak, tehát kérném elutasításukat. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: A különvélemények beadóit meg­illető zárszó jogán a szó megilleti Létay Ernő és Hegymegi-Kiss Páll képviselő urakat. Mint­hogy a képviselő urak nincsenek itt, meg­állapítom, hogy a zárszó jogúval élni nem kí­vánnak és a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szembeállítom a Berki Gyula képviselő ur által javasolt pótló­szöveget és szembeállítom Létay Ernő és Hegymegi-Kiss Pál képviselő urak által indít­ványozott kiegészítéssel. Kérem azokat a kép­viselő urakat, akik az eredeti szöveget fogad­ják el, szíveskedjenek felállanl. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fo

Next

/
Thumbnails
Contents