Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-237
3(M A nemzetgyűlés 237. ülése 1924. gátasát is előmozdították volna. Ennek ellenére az OFB. fellebbezés folytán e birói véleményt megváltoztatta, holott Keszthely város képviselőtestületének nyilatkozata szerint a város érdeke az, hogy ez a terület fürdőfejlesztési célokra használtassék fel. Ugyanis ez a terület közvetlenül a Balaton mellett fekszik, már pedig nem kivánatos, és én lehetetlennek is tartom, hogy a Balaton mellett kis házak építtessenek s ott sertésólak és istállók helyeztessenek el, mert ezek az egész fürdőterület levegőjét megfertőznék. (Igás! Ugy van!) Mindezen indokok alapján kérem módosító inditványom elfogadását. (Helyeslés halfelöl és a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Én, mint e kérdés egyik legalaposabb ismerője — hiszen úgyszólván egész életemet a Balaton partján töltöttem el — megvallom őszintén, hogy ahhoz a felfogáshoz csatlakozom, amelyet Beischl Richárd t. képviselőtársam kifejtett. (Halljuk! Halljuk!) Az eredeti szöveg ellen nincs kifogásom, azt jónak tartom. Nem tartom azonban olyan jónak azt a módosítást, amelyet az előadó ur nem is terjesztett elő, amelyet csak nyomtatásban kaptunk meg s amellyel épen azért, mert nem terjesztetett elő nem is szándékozom foglalkozni. A kérdésnek mindazokat a részeit, amelyeket elsősorban kivántam figyelembe venni, a Reischl Richárd t. képviselő ur által beadott inditvány kellőképen megvédelmezi. Megvédelmezi azt a részt, hogy az 500 méteres védőöv ellenére birtokpolitikai célokra birtokba lehessen venni egyes, arra alkalmas területeket, viszont megvédelmezi azt a célt is, hogy ahol fürdőszempontból szüksée: van ilyen területek védelmére, azok kellőképen meg is védessenek. Ha valami aggályom van, az csak arra vonatkozik, hogy ennek a módosításnak egyik mondata bizonyos tekintetben félreérthető. Igaz, hogy ezen segitett Reischl képviselőtársamnak az a beszúrása, hogy »csakis birtokpolitikai célokra« vehetők igénybe ezek a területek. De tudok olyan gyakorlati esetet, amely megtörtént a Balaton partján, hogy egy igen-igen gazdag külföldi társaság egy balatonmenti falu közlegelőjét mindenáron meg akarta szerezni; a hatósági közegek mindenképen azon voltak, hogy ez meg is történjék — aránylag nagy árat Ígértek érte — az odavaló közbirtokosság* azonban a közlegelőtől sernnri körülmények között sem akart megválni és unisono kijelentette, hogy semmi pénzért oda nem adja. Nézetem szerint a birtokosságnak ehhez abszolút joga is volt, mert annak a kisbirtokosnak tulajdona épen olyan szent, mint bárkinek másnak s ha ő nagyobb értéknek tartja magára nézve azt, hogy azon a legelőn az ő állatjai erősödjenek, mintsem hogy milliárdos költségekkel hotelek épüljenek és fürdőélet kezdődjék ott, ehhez való jog'át teljesen honorálom és elismerem. Joga van rá, hogy a nagyobb értéket vallhassa magáénak és semmiféle hatósági beavatkozással ezt tőle elvenni nem lehet. Ettől féltem, t minister ur, a szakasz olyan módosításánál, hogy ezentúl csak a fürdőügyi minister meghallgatásával lehessen igénybevenni a területeket; attól féltem, hogy ez az a trójai ló, amelyben becsempészik a kisajátítás lehetőségét ilyen részvénytársaévi február hó 8-án, pénteken. ságok eseteiben még kisbirtokosokkal szemben is. De ha a minister ur hozzá méltóztatik járulni Reischl Richárd t. képviselőtársam módosításához, hogy ilyen beavatkozás csak földbirtokpolitikai célokból történik, akkor én az ő niódositását, szemben az eredeti szöveggel, elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző: Dénes István! Dénes István: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! A 9. § utolsó bekezdése a megváltás alól mentesiti a Balaton mentén a parttól fél kilométer szélességű körzetben levő területeket. Ennek a rendelkezésnek szükségességét nem is tartotta érdemesnek a törvény-szerkesztő megindokolni. Az igen tisztelt előadó urnák van egy módositása, amely a javaslattal szemben lehetővé tette félkilométeren belül is a kisajátítást. (Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister; A Reischl képviselő ur javaslatával méltóztassék foglalkozni, mert ahhoz hozzájárulok! Talán ezzel is rö vi elitjük a tárgyalást!) Ha azonban megengedi a minister r ur, mégis bátor leszek álláspontomat is kissé leszögezni, mert fájdalommal kell tapasztalnom és kell tapasztalnia mindenkinek, aki a Balaton mellett utazik, hogy bizony a Balaton ma is rendkivül elhanyagolt állapotban van és eltekintve attól a néhány fürdőteleptől, bizony a Balatonba marhacsordák és egyéb csordák járkálnak be és Európának ez a gyönyörűséges szép tava elhanyagolt terület. (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Én, mélyen t. Nemzetgyűlés és igen t. minister ur, a Balatont ugy fogom fel, mint a magyar nemzet közkincsét, amelyhez hozzá kell engedni mindenkit, aki arra ráér és akinek arra módja van. Ha a Balaton külföldön volna és nem Magyarországon, akkor a Balatont ma már köröskörül villák és a leggyönyörűbb fürdőtelepek és nyaralók öveznék. Ezzel szemben mit tapasztalunk! Azt, hogy a Balaton mentén, eltekintve attól a néhány fürdőteleptől, majdnem sehol semmi sincs és ma is marhacsordák legelésznek ott. (Csontos Imre: Ne ugy mondd, mert nem azok járnak benne!) Egy másik szomorú tényt is kénytelen vagyok tapasztalni a Balaton mentén, azt, hogy miután borzasztóan meg van nehezitve az építkezés lehetősége, épen azért, mert eddig nem volt lehetővé téve az, hogy a f Balaton mentén közvetlenül a part mellett igényelhessenek földet, nagyon kevés építkezés volt, ugvhogy azzal a csekély számú épülettel hallatlan és hihetetlen üzérkedés folyik. Már ebből a szempontból sem szabad meggátolni azt, hogy ott építkezés történhessék és hogy igénylés ne történhessék. Hiszen ha ma egy rendes polgárember le akar menni a Balaton mellé, képtelen megfizetni azt a borzalmas költséget, azt az óriási lakbért amibe -ott a lakás kerül. Nem lehet mondani, hogy a Balaton mellett való nyaralás vagy a Balatonban való fürdőzés épen csak luxus dolog. Ez a magyar nemzetnek közkincse és egészségi és egyéb szempontokból is szükség van rá. Ha ez igaz, akkor igaz az, is, hogy a magyar kormány számára most itt van az alkalom arra, hogy lehetővé tegye azt, hogy a Balaton partján közvetlenül ki tudjanak sajátítani vagyis igényelni és megváltani tudjanak földeket építkezések céljaira. (Szabó István (nagyatádi)
