Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-236

A nemzetgyűlés 236. ülése 1924. évi február hó 7-én, csütörtökön. 273 kénytelen vagyok Zsitvay Tibor t. képviselőtár­sam indítványát elfogadni, azzal megelégedve nem vagyok. Egy szó miatt nem vagyok vele meg­elégedve : a »lehetőleg« szó miatt. Én a kétértel­műséget * mindenütt gyűlölöm. A kétértelműség minden bajnak, vagy legalább nagyon sok bajnak forrása. (Szabó István (nagyatádi) földművelés­ügyi minister : Ez nem kétértelmű !) Nem konkre­tizált, nem tisztán odaállitott határozat, mindig tág kaput nyit a félremagyarázásoknak, vissza­éléseknek s ezt ilyen fontos kérdésnél el kell ke­rülnünk. Nagyon helyesen utalt Wolff képviselő ur arra : hol van a garancia, hogy ez az intenció, amely megvan, meglesz holnap vagy holnapután is ? Mi pedig a törvényt hosszú időre hozzuk. Mi abban biztositékot keresünk, a biztositék azonban sohasem biztositék, ha labilis alapra van fektetve. Itt van ismét egy eset, amely fényesen bizo­nyítja, hogy a keresztény kurzus nincs erősen megalapozva, mert egy ilyen r kérdésben nem tud tiszta helyzetet teremteni. Én nem tartozom a kurzushoz, én néppárti vagyok, az, ami voltam egész politikai életemen át, de arról meg vagyok győződve, hogy mi a régi időkben, bármily csekély számban voltunk és nem ültünk a kormány háta mögött, mégis küzdöttünk volna ellene, de ilyen labilis szövegezésbe bele nem mentünk volna. (Ugy van ! Ugy van ! a középen.) Nagy tisztelettel, hálával és elismeréssel va­gyok azért, hogy a t. képviselő urnák volt bátor­sága ezt az indítványt megtenni. Tisztelem ezt az intenciót, helyes ez az intenció, de ez talán többet árt, mint használ, mert ha ezt a »lehetőleg« szót, amely benne van az indítványban, kezdik tágitani, kezdik szűkíteni, egyszerre csak rá­jövünk, hogy ez nem gummielasztikum, hogy a sok huzás és szükités közben megmarad a paragra­fus, de el fog úszni a föld. Ami ma nem lehető, az holnap lehető lehet. A »lehetőleg« szót ebből az indítványból én kihagynám s akkor az meg­nyugvást szülne nemcsak a katholicizmus, hanem a többi felekezetek körében is. Ezért, mivel jobb indítvány hiányában másra nem tudok szavazni, szavazatomat a Zsitvay-féle indítványra adnám le. Mindazonáltal ezen a helyen ki kell jelentenem, hogy ez nem meg­nyugtató, ez nem biztosítás, ez csak ideig-óráig való lecsillapítása a háborgó lelkeknek, altatószer a nyugtalan lelkiismeret számára. Elnök : Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Bartos János jegyző : Láng János ! Láng János : T. Nemzetgyűlés ! Amikor a tanitó szerzetesrendek vagyonának mentesítése érdekében felszólalok, nem érzelmi motívumok vezérelnek, hanem tisztán az aggodalom ama pénzügyi teher miatt, amely az államra hárul azzal, ha a szerzetesi vagyonokat netalán meg­váltanék, avagy azokat csak részben is meg­nyirbálnék. Tudvalevő dolog, hogy az állam a középiskolák egy jórészét kénytelen beszüntenti azért, mert az állam a költségeket nem birja. Nem az vezérli az államot a középiskolák beszünteté­sénél, mintha a kulturgócpontokat, kulturforráso­ka.t megszüntetni akarná, mert azokat sokalja, hanem épen az, hogy az állam teherbiróképessége nem bírja el részben az illető intézmény fen­tartását, részben pedig a tanárok fizetését. Ha abból a gondolatból indulok ki, hogy azokból az ingatlanokból, amelyek a tanitó szerzetesrendek kezein vannak és jól instruálva, megélhetésüket ugy-ahogy biztosítják, egy talpalatnyi föld az államnak nem jut, ennélfogva arra a kulturcélra, arra a kulturmisszióra, amelyre a szerzetesrendek hivatva vannak, egy krajcárt juttatni nem képes, ha mondom, megállapítom azt, hogy az államnak egy talpalatnyi föld nem jut, akkor viszont a másik oldalon azt kell néznünk, hogy micsoda teher háramlik az államra akkor, amikor a tanitó szerzetesrendek vagyonát megváltás utján kezük­ből kiveszi. Méltóztassanak megengedni, hogy száraz statisztikai adatokkal igazoljam állitásom igaz­ságát, száraz statisztikai adatokkal tárjam elő azt, hogy micsoda pénzügyi terhek fognak az államra háramlani akkor, ha az állam ezeket a gimnáziumokat bezárni nem akarja, hanem fen­tartani és sajátjából alimentálni fogja. A szántóföldet, rétet és legelőt veszem csak, mint olyan területet, amely megváltás alapjául szolgálhat ; a kertet, szőlőt, nádast és erdőt pedig nem. Ebből a szempontból méltóztassanak a statisztikai adatokat birálni. A bencés rendnek 31.000 hold földje van ; ezzel szemben egy tanár­képző teológiai magasabb főiskolát tart fenn, 8 gimnáziumot, 33 népiskolát és 44 templomot, amelyek közül 25 templomban a kegyuraságot gyakorolja nagy teherrel ; 250 rendtagot tart el és ezzel szemben az államtól mindössze 288.000 koronát vett igénybe támogatásként. A csornai premontrei rendnek 6500 hold földje van, amely megváltás alá eshet ; ezzel szemben egy felsőbb teológiai, illetőleg tanár­képző intézetet, két gimnáziumot, 5 társházat, 3 népiskolát és 5 plébániát tart fenn ; a rendtagok száma 72 ; az államsegély 49.500 korona volt ; javaiból 976 hold földet már le is adott. A jászóvári premontrei rendnek 6000 hold földje van ; egy tanárképzőt tart fenn, Gödöllőn ezidő szerint épit egy intézetet kb. 600 diák ré­szére 200 benlakóval és két plébániát tart fenn ; rendtagjainak száma ezidőszerint csak 17, de nagyon jól tudjuk, hogy odaát, különösen Nagy­váradon a gimnáziumot beszüntették, tanáraik ezidőszerint korrepetálással foglalkoznak és egyél) kulturmissziót végeznek, de hova-tovább oda fognak jutni, hogy ők is átlépve a határt, jelent­keznek nálunk. Ez a rend önkint sok házhelyet és belsőséget már leadott. A cisztercita rendnek 32.000 hold földje van ; ebből egy tanárképzőt, 5 gimnáziumot, 26 nép­iskolát és 16 plébániát tart fenn ; 180 rendtagja van és 146.000 korona erejéig vette igénybe az állam segítségét. A kegyesrendiek 13.900 hold földdel birnak ; 3 noviciátusuk, illetőleg hittudományi felsőbb iskolájuk és tanárképzőjük van, 11 gimnáziumot, és 23 népiskolát tartanak fenn, 8 helyen kegy­uraságot gyakorolnak ; 275 rendtagjuk van és 201.500 koronát vettek igénybe az államtól segély címén. Meg kell jegyeznem, hogy a 23 népiskolá­ban 6 református tanár illetményeit is fedezik, részint készpénzben, részint természetben. 586 hold földet már leadtak, 480 holdra pedig most

Next

/
Thumbnails
Contents