Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-236

A nemzetgyűlés 236. ülése 1924. évi február hó 7-én, csütörtökön. 263 a szakértők által megállapított nagyságban állapítsa meg. Ez ugyanezekre az alapokra nagyon hátrányos és az alapok teherviselőképességét jelentékenyen csökkenti, de a magasabb szempont figyelembevételével ebbe is készséggel belenyugszunk. Ha azonban azt nézzük, hogy ezeket az eddig is szociálisan gondozott birtokokat a Földbirtokrendező Biróság az alaptörvény rendelkezései alapján mennyire respektálta, erre egy kiáltó példát kell felhoznom azzal, hogy a püspökladányi birtokra utalok . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Petrovácz Gyula : ... amelynek kereken 20.000 katasztrális holdjábó

1 12.500 katasztrális holdat vett igénybe a Földbirtokrendező Biróság, még pedig olyan formában, mint azt az itt felmutatott térkép mutatja, amelyen a fekete jelzésű birtoktestek azok, amelyek megváltás alá kerültek, és a fehérek azok, amelyek megmaradtak. Ha csak általánosságban egyenlő minőségű föld tekintetében nézzük is ezt a térképet, minden gazda előtt ez brutális szétdarabolás gyanánt fog hatni, amikor a birtoktestet ilyen sakktáblaszerü módon osztják szét; ha pedig megnézzük azoknak a birtoktesteknek minőségét is, amelyek megmaradtak, egész világosan láthatjuk, hogy a jóminőségü birtokrészeket megváltották, azokat a birtokrészeket pedig, amelyek rossz minőségűek, amelyek tehát vizenyős vagy kevésbé használható részei ennek a birtoknak, megmaradtak az alapítvány birtokában. Méltóztassanak nekem megmondani, hogy az igy szétdarabolt birtokot lehet-e okszerűen kezelni, egyáltalában az igénybevételnek ez a mértéke megfelel-e a célnak? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, a gyorsírók nem képesek követni a képviselő ur beszédét ! Petrovácz Gyula : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Hasonlóképen meg kell említenem a ceglédi vallásalapitványi birtok kisajátítását is, amelynél 4500 holdból 3000 katasztrális holdat váltottak meg, vagyis az egész birtoktest 66 %-át, holott ugyanott van egy tipikus háborús birtok, amely 200 hold leadásával az ő 2000 holdját teljesen megmentette a megváltás alól. Itt van a sokorópátkai birtok is, amelynek 1098 katasztrális holdjából 650 holdat, vagyis 60%-ot váltottak meg. Ha igy megy tovább, hogy ezeknek az alapítványi birtokoknak 50—60—66%-a elvonatik rendeltetésétől, akkor ezeknek megélhetése, az ezek után fentartott intézetek és alapítványi célok fenmaradása teljesen lehetetlenné van téve. Ezért kell, hogy ebben a szakaszban mi ennek a rendszernek »megállj !«-t mondjunk és azt mondjuk, hogy ezeknek a birtokoknak további feldarabolása, további megváltása ilyen formában nem engedhető meg. Én nem tételezem fel, hogy itt a keresztény kormányzat ideje alatt burkolt szekularizációval állunk szemben. Nem tételezem fel azt azért, mert magának az alaptörvénynek a célja, a szelleme is teljesen kizárja ezt, mert hiszen az megváltásra nem ezeket a birtokokat állítja elsősorban előtérbe, hanem az épen ezekkel ellentétes jellegű magánbirtokokat. Én abban a véleményben vagyok, hogy nem is lehet, nem is szabad tulaj donképen ezekből a birtokokból egy talpalatnyi földet sem megváltani, azon egyszerű oknál fogva, mert hiszen a magyar közjogban és az egyházjogban ezeknek a birtokoknak csorbítatlan fenmaradása törvényekkel van biztosítva, amely törvények szerint a főkegyur, a koronás apostoli király beleegyezése nélkül ezekből egy talpalatnyi földet elvenni nem szabad. Ma azonban, sajnos, a főkegyúri jog szünetel s koronázott apostoli királyunk ezidőszerint nincs és igy nem lehetséges a király hozzájárulását, amit a törvény megkövetel, megkapni, ennek következtében hiányzik az a törvényes alap, amelynél fogva ezekhez az alapítványi birtokokhoz hozzányúlni lehetne. A cserebirtokkal való kiegyenlítést is olyan megoldásnak tartom, amely nem pótolja azt, amit elvesznek. Méltóztassanak akármelyik alapítványi vagy szerzetesrendi birtoknak a mostani állagát megnézni, azok legtöbbször belterjesen kezelt, jól instruált birtokok, amelyeket nem lehet csak ugy máról-holnapra ezen a helyen megszüntetni és a másik helyre áttenni és ott újból instruálni. Az én nézetem szerint, már akkor is nagy áldozatot hoznak ezek az alapítványi vagy szerzetesrendi birtokok, ha belemegyünk abba, hogy cserebirtokkal kárpótoltassanak. Mert hiszen, amint az előbb kimutattam, már a bérbeadással is nagy áldozatot hoznak, a cserebirtokkal pedig egy másik nagy áldozat hárul reájuk, aminek eredménye feltétlenül e birtokok jövedelmezőségének csökkenése lesz. Azt a határozati javaslatot, amelyet Zsitvay Tibor t. képviselőtársam tegnap előterjesztett, — bár engem egyénileg nem elégít ki, — azonban a pártfegyelem hatása alatt elfogadom. De kijelentem, a saját lelkiismeretem megnyugtatására, azt, hogy ezzel három szempontból nem vagyok egyáltalán megelégedve. Nem vagyok megelégedve először abból a szempontból, mert nem mentésit általában minden egyházi birtokot, nem mentesiti az egyházi javadalmi birtokokat, amelyek ugyanolyan közérdekű működést fejtenek ki és ugyanolyan közérdeket szolgálnak, mint az alapítványi és szerzetesrendi birtokok. Ez az egyik kifogásom. A másik kifogásom a »lehetőleg« szó ellen van. Ezt a szót mindenáron szeretném a szövegből töröltetni és talán lesz mód reá, hogy olyan megoldás következzék be, hogy ez a »lehetőleg« szó vagy töröltessék, vagy más helyesebb szóval helyettesittessék Harmadik kifogásom pedig az, hogy a cserebirtokkal való kártalanítást nem mondja ki a már Ítélettel befejezett megváltási eljárásnál is, holott én a magam részéről feltétlenül szükségesnek tartom, hogy expressis verbis benne legyen, hogy mindennemű eddig történt igénybevétel cserebirtokkal kárpótoltassék. Ezek azok az észrevételek, amelyeket én Zsitvay Tibor t. képviselőtársain határozati javaslatához fűzni szeretnék s amennyiben a minister ur engem megnyugtat, hogy ezek még érvényesíthetők, ugy én Zsitvay Tibor határozati javaslatát készséggel elfogadom. (Helyeslés a középen.) Elnök : Szólásra következik? Bartos János jegyző : Szeder Ferenc ! Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Nagyon sajnálom, de az előttem felszólalt Petrovácz képviselőtársammal eme kérdéses paragrafus második bekezdése tekintetében nem érthetek egyet nn*