Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-236
A nemzetgyűlés 236. ülése 1924. évi február hó 7-én, csütörtökön, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt. rárgyai : A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. to. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi illés idejének ós napirendjének megállapítása, — Az íilés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Szabó István (nagyatádi). (Az ülés kezdődik délelőtt 11 órakor.) (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bartos János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Hebelt Ede jegyző ur. Szólásra következik? Bartos János jegyző : Petrovácz Gyula ! Petrovácz Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Ha áll az a tétel, — és én előre koncedálom, hogy áll és helyes, — hogy a földreform indokolását egyedül a közérdek képezheti, ha áll az a tétel, hogy egy ilyen, a magánjogba erősen belenyúló intézkedést, mint amilyen a földreform, csakis közérdekből lehet elrendelni, akkor áll az a tétel is, hogy e földbirtokreform végrehajtása csakis a közérdek teljes megóvásával engedhető meg. Vannak olyan birtokok, vannak olyan birtoktestek, amelyek szintén közérdekű célt szolgálnak, és ha ilyen birtokokról beszélünk, akkor ezek közé kell elsősorban sorolnom az egyházi, a tanulmányi, a vallásalapitványi birtokokat és azokat a birtokokat, amelyek valamely kultúrintézmény fentartására szolgáló célvagyont képeznek. Az ilyen birtokoknak, amelyek maguk is közérdeket szolgálnak, megcsonkitása, feldarabolása vagy a céljuktól és rendeltetésüktől való elvonása feltétlenül közérdekellenes cselekedet, mely szöges ellentétben áll azzal az indokolással, amelyet az alaptörvény tartalmaz. Ezek az alapítványi, egyházi birtokok annak idején feltétlenül mind közérdekből alapíttattak. Ezeket altruista gondolkodású, nemesen érző emberek, egy általuk kitűzött nemes és közérdekű cél megvalósitása érdekében alapították és ennek a célnak megfelelően, az alapítványnak örök időkre való fentartását azzal akarták biztosítani, hogy az alapítványt földben, ingatlanban helyezték el. Ezek az alapítványi birtokok tehát kivétel nélkül közérdeket szolgálnak. Hiszen, ha végignézünk rajtuk, azt kell látnunk, hogy ugy az egyházi, mint a vallásalapitványi birtokok kivétel nélkül templomok, lelkészlakok, kulturális egyesületek, jótékonysági intézmények felállítására, azok javadalmazásának fedezésére vétettek igénybe. Kétségtelenül meg kell állapitanunk azt is, hogy a tanulmányi alapok egyes iskolák, tanintézetek, nevelőintézetek fentartására szolgálnak, és meg kell állapitanunk azt is, hogy az egyetemi alapnak egyedüli célja a Pázmán}' Péter tudományegyetem fentartása és örök időkre biztosítása. Ezek olyan közérdekű és nagyjelentőségű célok, melyeknek érdekében ezeknek a birtokoknak a fentartása a közérdekkel feltétlenül megegyezik. De ugyanilyen rendeltetésűek a tanitórendek birtokai is és amikor ezekről beszélünk, én minden tekintetben hozzájárulok azokhoz az elismerő szavakhoz, amelyeket ugy az általános vita során, mint tegnap az egységespárt szónoka, Zsitvay Tibor t, képviselőtársam olyan korrekt szép és megindító szavakkal előadott. De miután itt nemcsak általában a tanitórendekről volt szó, hanem egyes tanitórendek specielle meg is neveztettek, nehogy a naplóból valamikor olyan értelmezés származhassék, hogy csak ott megnevezett tanitórendek azok, amelyeknek a magyar kultúrával szemben érdemeik vannak, pótlásképen kénytelen vagyok felemlíteni azt a tanitórendet is, amelynek a nevelésemet én is köszönhetem és velem együtt ebben a Házban sok más képviselőtársam köszönheti, Apponyi Albert gróftól kezdve, Scitovszky Béla házelnök úron át le igénytelen személyemig : a Jézus-társaság rendjét. (Meskó Zoltán : Ugy van !) Ha ugyanis nem említeném fel ezt a rendet is, annak az a látszata volna, mintha ennek a rendnek az érdemei a kultúra terén valamivel kisebbek lennének, mint a többi tanítórendeknek. Megállapítani kívánom, hogy a Jézus-társaságiak érdemei a kultúra terén épen*olyan nagyok, mint a többi egyházi rendeké. (Helyeslés ) Ha ezeknek a célvagyonoknak rendeltetésüktől való elvonása bekövetkeznék, ezzel csak az állam terhei szaporodnának. Hiszen maga az állam már alig birja a kulturális terheket, maga az állam kénytelen a legnagyobb erőfeszítéseket tenni abban az irányban, hogy a kulturális célokra fedezetet biztosítson a költségvetésben, és NAPLÓ xx. -..
