Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-235

r  nemzetgyűlés 235. iüése 1924. évi február hó 6-án, szerdán. 251 könyvből megállapítható, hogy \\ választási bi­zottság konstatálta 88. §-ban felsorolt tényeket, ellenesetben azonban a választás eredményének elbírálásába bele nem mehet, csak amennyiben a választási bizottság az eredményre vonatko­zólag ilyen megfelelő határozatot hozott volna, van jogában uj választást kitűzni ; hatásköre tehát tisztán csak arra vonatkozik, hogy uj vá­lasztást tűzhet ki, ellenben a választás eredmé­nyét el nem bírálhatja. Most felmerül a harmadik kérdés, hogy amennyiben a belügyminister a központi vá­lasztmány részéről akár hivatalból, akár fel­lebbezés folytán ilyen nem szabályos eljárást tapasztal, joga van-e a beliigyministernek beleavatkozni, igen vagy nem. Hangsrílyozom, hogy ez talán a kérdés legkényesebb része. Mert amennyire kötelessége a beliigyminister­nek, hogy a választási eljárás folyamán gondo­san ügyeljen a formák betartására, annyira őrizkednie kell attól is, hogy akár a szavazati jog, akár pedig a mandátumok odaítélése te­kintetében az érdembe belemenjen. A 21. § a belügyminister ezen hatáskörére vonatkozólag a következőket mondja: »a köz­ponti választmánynak a választói jogosultsá­got illető határozatai ellen a közigazgatási bí­rósághoz van panasznak helye, a központi vá­lasztmánynak egyéb határozatai a határozat hozatalát követő 15 nap alatt törvényszerűség szempontjából a belügyministerhez fellebbez­hetők.« Ez a törvényszerűség vonatkozhat arra, hogy a központi választmány hatáskörén belül járt-e el, igen vagy nem, hogy a központi választmány a határozathozatalnál betartotta-e az előirt formákat, igen vagy nem, amikor tehát a fellebbezés elém került, a legnagyobb lelkiismeretességgel kellett megállapítanom, vájjon a központi választmány nem lépte-e át hatáskörét, vájjon határozatát a választási rendeletnek megfelelően hozta-e meg. Meg­állapitottam azt, hogy a központi választmány, amelynek az előbb mondottak értelmében csak akkor van jog*a uj választási határnapot ki­tűzni, ha a jelentésből, illetőleg a jegyzököny­vekből konstatálja, hogy az eredmény megálla­pítása lehetetlenné vált, mondom, konstatál­tam, hogy ennek ellenére a központi választ­mány az uj határnapot nem a jegyzőkönyv vagy a jelentés alapján tűzte ki, hanem egy­szerűen kitűzte a központi ^ választmány ülésén történt illetéktelen kijelentés alapján és így az én nézetem szerint a 88. § értelmében a köz­ponti választmánynak nem volt jogosultsága uj választási határnap kitűzésére. Ezeknek megállapítása után a következő határozatot hoztam és az immár ki is adatott (olvassa): »Debrecen város központi választ­mányának. — A központi választmánynak a folyó évi február 1-én tartott ülésében 3. szám alatt hozott azt a határozatát, mellyel az 1924. évi január hó 28-án és 29-én megtartott nem­zetgyűlési képviselőválasztásra vonatkozólag arra az álláspontra helyezkedvén, hogy a vá­lasztás eredménye . . . számú rendeletnek be nem tartása miatt meg nem állapítható,^ uj választást rendelt el, Török János és társai részéről benyújtott fellebbezés következtében felülvizsgálván, . . . számú kormányrendelet 21. §-a alapján törvényszerűség szempontjából megsemmisítem és a központi választmányt ezennel felhivom, hogy a pótválasztás elrende­lése kérdésében a most hivatkozott választási kormányrendelet 87. $-ának 2. bekezdésében előirt határidőben a jelen rendelet vételétől számítva hozzon ujabb szabályszerű határo­zatot.« (Felkiáltások jobbfelől: Ezért volt a nagy lárma! — Györki Imre: Tegnap más volt a vélemény! — Pikler Emil: De mi lesz a köz­ponti választmánnyal! Börtönbe kerülnek-e azok a csirkefogók, akik ilyen határozatot hoztak! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! (B. Podmaniczky Endre: Nem kell ugy kiabálni! —- Zaj.) Csen­det kérek, képviselő urak! Kérem a képviselő urakat minden oldalon, méltóztassanak csend­ben maradni. (Pikler Emil: Mi lesz a központi választmánnyal!) Pikler képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Rakovszky Iván belügyminister: Az indo­kolás megfelel azoknak, amiket az előbb el­mondani bátor voltam. Ehhez még hozzáte­szem, hogy egyúttal egy másik intézkedést is tettem, nevezetesen megállapittatván, hogy ugy a szavazatszedő küldöttségek eljárása fo­lyamán, mint pedig a választás eredményének megállapítása közben, ugy látszik, vagy lehet­séges, hogy mulasztások történtek, felhívtam a központi választmányt, állapítsa meg, hogy kik felelősek ezekért a mulasztásokért. A vizsgálat megejtése és a jelentés beérkezése után, amennyiben a mulasztások kiderittetné­nek, meg fogom indítani a fegyelmi eljárást a mulasztók ellen. (Helyeslés.) Még csak egy rövid megjegyzésre szorít­kozom. (Halljuk! Halljuk!) jobbfelől.) A teg­napi interpelláció folyamán részben az inter­pelláló képviselő ur részéről, részben közbe­szólások formájában a legsúlyosabb sértések hangzottak el velem szemben. (Felkiáltások jobbfelől: Gyalázat! — Kuna P. András: Szántszáudékosan! — B. Podmaniczky Endre: A'tói függ, kitől jön!) Intakt becsületem tu­datában nem mint minister, nem mint kép­viselő, hanem mint magánember a leghatáro­zottabban tiltakozom az ellen, hogy a mentelmi joy védelme alatt (Ugy van! Ugy van! jobb­felől és a középen.) és annak a tudatnak vé­delme alatt, hogy az illető képviselő urak egyébként sem, más utón sem szoktak^ vagy nem akarnak vagy nem tudnak elégtételt adni (Ugy van! Ugy van! jobbfelől és a közé­pen.), ilyen sértegetésekkel illessenek. (Élénk helyeslés jobbfelől. — Kuna P. András közbe­szól.) Elnök: Csendet kérek Kuna képviselő ur! Rakovszky Iván belügyminister: Ilyen sér­tésekkel szemben azonban, amelyek, — mint előbb mondottam — tudom, hogy abban a tu­datban történtek, hogy sem bíróság előtt, sem más utón elégtétel, érettük nem kérhetek, vé­dekezni méltóságomon alulinak tartom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Györki Imre : Kedvezményes részvényes ! Az ilyen sértegetést én gyávaságnak tartom. (Ugv i van! Ugv van! jobbfelöl. — Györki Imre: Gyá­vaság- elfogadni ingyen részvényeket, kedvez­ményes részvényeket! — Rubinek István: Ha én szocialista vagyok, nem vagyok részvény­társasági igazgató! — Gr. Hoyos Miksa: Gyá­vaság ilyen vádakat felhozni, amelyeket nem tudnak bizonyítani!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Pikler Emil: Az igazságügyminister ur gyáva! Ö is azt Vártja. — Kuna P. András: Gyáva Pikler ! — Barthos Andor : Zrínyi Mik­lós! — Pikler Emil: Az igazságügyminister ur mondta, hogy becstelenség kedvezményes részvényt elfogadni!) Pikler képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben ma­radni! (Zaj.) Csendet kérek! Rakovszky Iván belügyminister: Ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents