Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-235

k MÂ 'À nemzetgyűlés 235. ülése Í924. beszédében kívánt. (XJgy van! Ugy van.' a jobb­oldalon.) Minthogy ugy áll a helyzet, hogy a legsze­gényebb népnek a távolba szorítását lehetőleg meg akarjuk akadályozni azzal, hogy a közép­birtok, amely egészen közel fekszik a községhez, ott, ahol máshonnan az igényeket kielégíteni nem lehet, a biróság részére szabaddá tétessék; a no­vella gondoskodik egy későbbi rendelkezésével arról is, hogy az ilyen birtokosok kárpótoltas­sanak egy távolabb eső nagybirtokból. Minthogy, sajnos, vannak az országnak olyan részei is, amelyeimek egész területén nem talál­kozunk nagybirtokkal, csak kisbirtokok és kö­zépbirtokok vannak, azért, hogy itt is kielégít­hessük legalább a legminimálisabb szükségleteidet a szegény nép szempontjából, ezért hoztuk ide ezt a törvényjavaslatot. Ezt a szakaszt is, (Kupert Rezső: Ez az intenció helyes!), mint a többit is, nagyon alaposan letárgyalta a bizottság, letár­gyalták sokfele és ezt a szövegezést tartották leg­alkalmasabbnak. A magam részéről tehát kérem a t. nemzetgyűlést, méltóztassék az eredeti szö­veget elfogadni, (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: llo vetkezik a határoz a tnozatal. A 9. § első bekezdéséhez Kupert Kezső kép­viselő ur, Gaal Gaston képviselő ur és Dénes István képviselő ur adtak be módosító inditványt. Elsősorban szavaznunk kell Kupert liezsó kép­viselő ur indítványa felett (Halljuk! Malijuk!), amely azt tartalmazza, hogy az első bekezdés elé egy uj bekezdés tetessek. Elsősorban teüát fel fo­gom tenni a kérdést Kupert Kezső képviselő ur indítványára, mert ez magát a szakaszt is meg­előzi. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Kupert Kezső képviselő ur indítványát elfogadják, szivesüedjenek ïelàll&ni.( Megtörténik.) Kisebbség. | A Ház nem fogadta el Kupert Kezső képviselő ur indítványát. Most következik a határozathozatal az ere­deti szövegre nézve, amellyel szemben áll Gaal Gaston képviselő urnák az az indítványa, hogy ne csak az első bekezdés, hanem tulajdonké­pen az egész szakasz töröltessék. Efelett tehát önállóan fogunk szavazni, mert amennyiben Gaal uaston t. Képviselő ur indítványát a Ház el méltóztatnék fogadni, akkor csak az utolsó bekezdés felett — amely ki van véve az ő in­dítványában — kellene dönteni, (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e elfogadni Gaal Gaston képviselő urnák azt az indítványai, hogy a 9. § a maga teljes egészé­ben töröltessék, igen vagy nem ! (Nem !) A nemzetgyűlés Gaal Gaston képviselő ur indit­ványát nem fogadta el. Most következik a határozathozatal Dénes István képviselő ur indítványa felett, amely ellentétben áll az eredeti szöveggel, azzal tehát szembe fogom állitani. Kérem azokat a képvi­selő urakat, akik a 9. § első bekezdését eredeti szövegezésében fogadják el, szemben Dénes István képviselő urnák ellentétes indítvány á­val, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bekezdést eredeti szövege­y.ésében fogadja el. Következik a tanácskozás a második bekez­désről. Bartos János jegyző (olvassa a második be­kezdést). Elnök : Szólásra következik 1 Bartos János jegyző : Gaal Gaston ! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a bekezdésnek rendelkezései között is megvan ugyanaz, amivel izemben már egy előbbi szakasznál is felszólaltam, az t. i., hogy ahol a törvényjavaslat a kisbirtokok és középbirtokok évi február hó 6-án, szerdán,. igénybevétele alól bizonyos tulapdonoskategó* riákat kivon, (Zaj. Halljuk! Halljuk! a bal-és a szélsőbaloldalon.) ezek a kategóriák ugy van­nak feltüntetve, hogy azokban helyet talál magának mindenféle tulajdonoskategória, egyes-egyedül a tudományosan is képzett okle­veles gazdák záratnak ki. Azt mondja ugyanis ez a bekezdés (olvassa) : »Az Országos Föld­birtokrendező Biróság az első bekezdésben jel­zett kivételes esetben a szükséghez képest a mentesitő körülményektől eltekinthet, kivi t, ha az ingatlan tulajdonosa kizárólag hivatásos földmives, vagy ilyennek leszármazója, vagy ha az ingatlan tulajdonosa, vagy az a hozzá­tartozója, akiről a birtok reá szállott, a birto­kot régi családi birtok helyébe szerezte, stb.« Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Előbb mái­volt alkalmam rámutatni arra, hogy én ezt a »földmives« meghatározást a magam részéről megérteni nem tudom. A mélyen tisztelt minis­ter ur adósom maradt akkor is annak megálla­tásával, hogy mit tart ő földmivesnek és mit tart ő nem-földmivesnek. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Tudja mindenki !) Akkor csak azzal érvelt velem szemben, hogy ha belevesz­szük a szövegtbe, hogy: »okleveles vagy hiva­tásos gyakorló gazda«, akkor mindazok a há­borús birtokok, — értsd: zsidó birtokok — ame­lyeknek tulajdonosai okleveles gazdák, eo ipso mentesülnek. (Mozgás. — Szilágyi Lajos: Nagy­atádi mint antiszemita ! — Zaj.) Akkor is egé­szen nyíltan és határozottan megmondottam, hogy semmiféle ilyen vallásfelekezeti megkü­lönböztetéshez a magam részéről hozzá nem járulok. Ha egyszer birtokpolitikai cél az, hogy a föld mi vesék birtokai bizonyos körülmények kö­zött mentesittessenek — amint hogy ugy látszik, birtokpolitikai cél, mert a mélyen t. minister ur ezt ide a novellába expressis verbis beleveszi — akkor épen olyan birtokpolitikai cél, sőt magasabb birtokpolitikai cél az, hogy a kép­zettebb, az okleveles gazdák birtokai annál in­ka bb mentesittessenek. őszintén megvallom, hogy nem is látom azt a lehetőséget, amelyet a mélyen t. minister ur elénk festett, hogy akkor bizonyos kategóriáit a gazdáknak — amelyeket ő nem nevezett meg, de én megnevezek : a zsidó gazdákat — ki le­het szoritani birtokaikból. Mert ugy látom, el méltóztatik feledkezni az alaptörvény 32. fa­liak második bekezdéséről, amely azt mondja (olvassa) : »Ha a szakasz alapján kivételesen olyan birtokosnak valamely ingatlanát vagy ingatlanrészét kellene megváltani, akinek ösz­szes mezőgazdasági földbirtoka a középbirtok vagy kisbirtok területét meg nem haladja, a megváltott ingatlan helyébe a megváltást szen­vedő kívánságára lehetőleg a község közelében más ingatlant kell megfelelő értékben cserébe adni.« Ennek az a következménye, hogy ha a mé­lyen t. minister ur kizárja is az okleveles gaz­dákat és ezzel Szabolcs vármegyében kizárja a zsidókat — meríi hiszen erről van szó, be­széljünk nyíltan, magyarul : Szabolcs megye kedvéért hoztatott ez a szakasz (Mozgás. — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Nem tudom, honnan veszi ezt a kép­viselő ur. — Zaj. — Szilágyi Lajos : Igaz vagy nem igaz ?) mondom, ha kizárja is a mélyen tisztelt minister ur a kivételből az okleveles szabolcsi zsidó gazdákat, azok az alaptörvény 32. §-a alapján joggal követelhetik, hogy a máshol megváltott nagybirtok okból pedig ne­kik ugyanilyen, középbirtokok.. hasittassanak

Next

/
Thumbnails
Contents