Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-235
14 nemzetgyűlés 235. ülése 1924. évt február hó 6-án, szerdán. Elnök : Szólásra feljegyezve senki nem lévén, kérdem, kiván-e még valaki szólani ? (Senki.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni ? Neubauer Ferenc előadó : Nem ! Elnök : A földmivelésiigyi minister ur kíván nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ehhez a bekezdéshez két módosítás adatott be. Az egyik módosítás^ Baross János képviselőtársamé. aki az »öt éven belül legelő volt« szavak kihagyását kéri. Nagyon helyesen jegyezte meg a képviselő ur, hogy ezt a bizottságnál szúrták bele a javaslatba, mert az eredeti szövegben nem volt benne. Arra való törekvés ez, hogy olyan erdőket, amelyeket eddig legelőknek nem használtak, ne változtathassák át a birósásrok sem legelővé. Megengedem, hogy a képviselő urnák abban igaza van, hogy ha négy vagy három év óta legelő, ép ugy lehet legelőként használni tovább is, mint előbb, mivel azonban ez a bizottság határozata volt, a magam részéről nem foglalok határozottan állást, hanem rábízom a nemzetgyűlésre, hogy mit akar belőle csinálni. (Hetijesíén.) Farkas Tibor képviselő ur benyújtott módosítását nem értettem meg. (Farkas Tibor : Azt mondtam, hogy a meghatározott idő helyett /legfeljebb tíz évre« legyen !) Amit Farkas Tibor képviselő ur mondott a legeltetésre nézve, abban sok tekintetben igaza van. De, t. Nemzetgyűlés, nem azoknak akarunk adni legelőt, vagy a biróság nem azoknak juttatja a legelőt, akinek van, hanem azokról a kis. aüvó törpebirtokosokról van szó, akiknek Jegelőjük nincs, de egy kis földhöz jutnak, akik állattenyésztésre vannak utalva, akiknél azonban az állatok számára még annyi kifutó sincs, amennyi a mozgáshoz szükséges. Ezek az apró birtokosok, akik ezeket az 1—2—3 holdas birtokokat kanták, aligha fogiák birni maerából a föhlből kifizetni a kapott föld értékét, ha más kereseti forrásuk nincsen. Az a kisbirtokos, akinek kevés földet adtak, nagyon rá van arra utalva, hogy a földet termékennyé tu dia tenni, eeryszerűen szólva : trágyázni tudia. Állattartás szempontiából is rá van szorulva erre a legelőre és abból a szenmoutból is, hoeyha nem fndia a napszámból kifizetni a föld árát, az állnt+ai-fáq mellett, ha az sikerül, megvan erre a lehetőséére. Az állattartás azonban, ha nincs egy csepp legelője sem, igen nehezen megy. Mert amit a t. képviselő ur mondott, hogy sok helyen, ahol magas fokon áll az állattenyésztés, ott nem veszik igénybe a legelőt, ez csak azokra a helyekre áll, ahol megfelelő birtok is van az állattartáshoz. Szóval ott, ahol a magtermelésen kívül takarmányt is tudnak termeszteni, hogy az állatokat istállózhassák. De aki 1—2—3 hold földet kap, az nem tud annyi takarmányt termeszteni, hogy istállózhassa a jószágot. Ez kényszerhelyzet. Aki ismeri az alacsonyabb sorban lévő ember gazdasági életét és tudja, hogy mi a következése annak, r hogy 1—2—3 hold földből ki kell fizetni a 'föld árát; aki tudja, hogy mi az állattartás, az istállózás és mi a legeltetés, az feltétlenül arra a meggyőződésre kell hogy jusson, hogy ezeket az uj kis törpebirtokosokat mégis valami kis legelőhöz, kell juttatni, hogy legalább nyáron űzhessék jobban az állattartást, mint egyébként űzhetnék, ha semmi legelniük sem volna. Ahol a birósáff a legelök kihasitását alkalmazz«, oit a biróság a legelökiadások terén nem megy túlzásokba, hiszen csak annyi területet állapit meg, amennyire az újabb földigénylőknek múlhatatlanul szükségük van. Nag yon helytelen az a felfogás, hogy több helyen a tárgyalás alkalmával azt mondották a kisigénylőkuek, hogy ott van a közbirtokossági legelő, hajtassanak rá. Nem veszik figyelembe, hogy az magántulajdon és hogy az uj földbirtokos csak akkor hajtathat rá, ha ezl> megengedi a közbirtokossági testület, amelynek joga van a kisigénylőket ebből kizárni. Mert amint a magánbirtokosnak vagy nagybirtokosnak biztosítva van, hogy legelőjére ne hajthassanak rá. ugy a közbirtokossági testületeknek is joguk van tiltakozni ez ellen. Hogy ez mégsem történik meg, ennek az a magyarázata, hogy tisztán baráti szeretetből nem zárják ki őket. De viszont vannak olyan helyek is, ahol a közbirtokossági testületeknek maguknak is kevés a helyük, úgyhogy az saját állataik számára is^kevés s innen kizárnák a törpebirtokosokat. Nem az ország minden részében van ez igy. de neinéltóztassanak a képviselő uraknak csak a saját kerületüket venni zsinórmértékül annak elbírálásánál, hogy van-e erre szükség vagy sincs, hanem tessék az ország egyetemét nézni. Mivel Magyarországon vannak egész vármegyék, különösen a Felvidéken, ahol az erdő van túlsúlyban, ahol tehát a legelőkiadást a különben is kevés szántóföldből káros volna eszközölni: e megyékben a nagytérjodelmü erdőkből — ha nem is ugy, mint a sik vidékeken — de lehet legelőt kiszakítani. Mivel pedig az eddigi törvény tiltotta az erdőknek legelők alakítására való igénybevételét, ezért vettük be a törvénybe azt a rendelkezést, hogy ott, ahol nagy szükség van rá és vannak megfelelő erdőterületek, ott a bírósáff mégis juttathasson az erdőből is lesrelőt. Ez volt ennek a bekezdésnek célja. Az életszükségletek, a körülmények kényszerítő ereje vitte rá a kormányt erre. Ezenkívül még' egy vitt rá különösen engem, t. i. az, amire Gaal Gaston képviselőtársam délelőtt hivatkozott, hogy az alaptörvény letárgyalásánál az erdők mentesitve voltak, nem voltak bevéve a kisajátítható 1 erőietek közé. A tárgyalás folyamán azonban fe'mierült a kérdés és akkor én Ígéretet tettem az akkori nemzetgyűlésnek arra vonatkozólag, hogy most ugyan kimaradt az erdők rendezése a törvényből, de majd jövünk egy uj törvénynyel, amelyben az erdők kisajátításáról is rendelkezünk. Mondom, ez akkor elmaradt, de most kötelességemnek tartottam, hogy ebben a tekintetben is rendezzem az erdők ügyét. Mint mondottam, Baross János képviselőtársam indítványát nem teszem pártkérdéssé, mivel a bizottság vette bele az »öt éven beMl legelő volt« szavakat. Magam is azon; az állásponton vagyok, hogy ha két éve volt is legelő, akkor is ugyanúgy használható. Mivel azonban a bizottság felvette e szavakat a javaslatba, nekem, minit ministernek, igy kellett ezt idehoznom és ragaszkodnom kellett hozzá ; ha azonban a nemzetgyűlés többsége törölni kívánja ezt a beszúrást, akkor méltóztassanak legjobb belátásuk szerint eljárni. Máskülönben az előadó ur módosításával és Farkas Tibor képviselő ur indítványának elutasításával, illetőleg mellőzésével kérem a szakasz elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A javaslat eredeti szövegével szembenáll az előadó ur, Baross János és Farkas Tibor képviselő ur módosító indítványa. A kérdést
