Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-235

218 A nemzetgyűlés 235. ülése 1924, cgak a megjelölt időpont után emelkedett jogerőre, valamint arra a belsőségre is, ha az elővásárlás utján is megszerezhető volna s enélkül is, ha a belsőség az egészen megváltható földbirtok nélkülözhetetlen kiegészitő része.« Vagyis, mélyen t. Nemzetgyűlés, tegnap itten két órán keresztül tárgyaltuk azt az abszurdumot, hogy az igen t. kormány ki akarja terjeszteni az állam elővételi jogát a házhelyekre és a beépített telkekre is, s most itt van a 8. § első pontja, amely sokkal súlyosabb, sokkal sérelmesebb, mint az állam elővételi joga. mert ez egyenesen kisajátítási és megváltási jogot ad az államnak és ezt fenn akarja tartani. Én azt hiszem, hogy a tegnapi határozathozatal után ez önmagától el kell hogy essék, és az előadó urnák feli kellene állania, (Neubauer Ferenc: Felállók !)_ hogy megtegye indítványát, hogy visszavonja ezt a paragrafust, respektive olyan értelemben módosítsa, hogy a 8. § 1. pontjának a belsőségekre vonatkozó rendelkezése elesik, vagyis megváltási joga az államnak a belsőségekre nézve nem lesz. Mert ha eltöröljük az elővételi jogoí, eo ipso el kell törölni a megváltási jogot is. Mert ha nem engedjük meg az igen t. földmivelésügyi kormányzatnak azt, hogy rátegye a kezét az elővételi jog címén a házakra, akkor nem engedhetjük meg azt sem, hogy megváltás címén tegye rá a kezét azokra. (Szabó István (nagyatádi) földinivelésügyi minister: A bíróság, nem a földmivelésügyi minister.) Sem a biróság, sein a földmivelésügyi ministerium, sem a gazdasági albizottság, senki sem. (Szabó István (nagyatádi) fölídmivelésügyi minister: Mi köze a kisajátításhoz a gazdasági albizottságnak?) Azt hiszem, hogy ez a racionális, mert különben nem értünk el azzal semmit, hogy töröltük a 7. §nak a belsőségekre vonatkozó rendelkezését. Azt azért töröltük, hogy ez is töröltessék ; a kettő szoros nexusban van. Megvárom, még az előadó ur erre vonatkozólag nyilatkozik és indítványt tesz s további megjegyzéseimet azután fogom megtenni. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a képviselő urnák a házszabályok értelmében csak egyszeri felszólalásra van joga s másodszori felszólalásra az engedélyt nem adhatom meg. Dénes István: Mivel esetleg annak a veszélynek van kitéve a t. Nemzetgyűlés, hogy inkonzekvenciába eshetik az igen t. kormány, ennek következtében bátorkodom azt az indítványomat megtenni, hogy miután a tegnapi nap folyamán a nemzetgyűlés törölte a 7, §-ban a beltelkekre vonatkozó elővételi jogot (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem a beltelkekre, hanem csak a beépített telkekre vonatkozólag!) ugyanez a rendelkezés, ez a törlés alkalmaztassák a 8. §-ban lefektetett megváltási jogra vonatkozólag is. Tisztelettel kérem ezen indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik! Héjj Imre jegyző: Griger Miklós! (Nincs itt!) Elnök : A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Szólásra következik 1 Héjj Imre jegyző: Senki sincs fejegyezve. Elnök: Senki szólásra feljegyezve nem lévén, kérdezem, kíván e még valaki szólni! (Czettler Jenő szólásra jelentkezik.) Czettler Jenő képviselő urat illeti a szó. Czettler Jenő: T. Nemzetgyűlés! En a 8. § első bekezdésénél egyetlen egy indítványt óhajtanék tenni, t i. azt, hogy a negyedik sorban »ha az elővásárlás utján is megszerezhető volna, s e nélkül is« szavak kihagyassanak. Tehát a paragrafus első pontja változatlanul megmaradna e szavak kihagyásával Nagyon kérem a i földmiévi február hó 6-án, szerdán. velésügyi minister urat, méltóztassék ehhez a módosításhoz hozzájárulni, mert ez nagyban enyhítené ennek a megváltási paragrafusnak hátrányait és enyhítené különösen azokat a veszedelmeket, amelyekre itt az ellenzéki oldalról rámutattak. Elnök: Kiváo-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólni? Neubauer Ferenc előadó: Nem kívánok szólni ! Elnök : A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Dénes képviselő ur a tegnapi tárgyalásra vonatkozólag tesz említést és szemére veti itt a kormánynak, hogy kénytelen volt engedni az elővásárlási jognál a házak tekintetében. Hiszen a parlamentben illő módon előadott módosításokat, ha azok lehetségesek, mindig figyelemmel meghallgatom és ha belátom azok beilleszthetőségét, vagy a szövegnél jobb, nem mindig zárkózom el előlük, amint méltóztattak látni. Épen tegnap is, amikor azzal vádoltattam, hogy különleges nagy jogokat akarok a földmivelésügyi ministernek az elővásárlási jog gyakorlása terén, akkor is hajlandó voltam a jogok egy részéről lemondani a beépitett házakra vonatkozólag. Sőt a mai tárgyalásnál magam voltam bátor indítványozni az előbb elfogadott szakasznál, hogy a harmadik bekezdést, amely azt a kedvezményt nyújtja, hogy mentesiti a kisajátítás alól a bányát, gyárat, az ipar- és fürdőtelepet, hagyjuk meg, hogy ne legyen ezekre mentesitési joga a foldmiAœlésugyi ministernek. T. képviselőtársam talán meggyőződhetett róla, hogy nem az a törekvésem, hogy a célszerűség ellenére is a földmivelésügyi ministernek messzemenő rendkívüli jogokat akarnék biztosítani. Hiszen talán mindenki tisztában van azzal, hogy a törvény lehet örök, de a földmivelésügyi minister nem, annak a ministersége időhöz van kötve. Ami kifogások vannak itt a 8. §-nál ezekre vonatkozólag Gaal Gaston képviselő úrral szemben kénytelen vagyok arra hivatkozni, hogy ez a paragrafus kizárólag a háborús szerzeményekre szól és a háborús szerzemények különleges elbánására s azoknak nemcsak elsősorban való igénybevételére, hanem a háborús szerzemények teljes elvételére, — ha az illető nem hivatásos gazda — módot adott az alaptörvény. Ennek az alaptörvénynek tárgyalásánál itt a nemzetgyűlésen t. képviselőtársamnak e paragrafus ellen nem volt abszolúte semmi kifogása. (Gaal Gaston: Igenis volt kifogásom!) azt meg méltóztatott szavazni. Épen azért nem tartom helyesnek, hogy most nemcsak épen ennél a paragrafusnál, hanem általában, amikor ugyanarról a háborús szerzeményű birtokról van szó, akkor t. képviselőtársam ilyen éles támadásban részesiti a novellának azt a rendelkezését. Ami Gaal Gaston t. képviselőtársamnak azt a megjegyzését illeti, amellyel beszédét befejezte, hogy ez a birtokreform elgáncsolására való, itt már igazán nem tudom megtalálni azt az objektivitást, amelyet t. képviselőtársam a legtöbb esetben beszédeiben használni szokott és amelynek mértékénél megmaradt. Amikor arra törekszünk, hogy a kisajátításnál a háborús birtokok meg ne menekedhessenek a törvény értelme szerint, ha a nemzetgyűlésnek az volt az intenciója, hogy a háborús birtokok semmiféle mesterkedéssel ki ne bújhassanak a törvény rendelkezései alól, s amikor a novella ezt bizonyos mértékig még megerősiti, tehát amikor a kisajátításnak biztosabb alapot nyújtunk, erre azt mondani, t. képviselőtársam, hogy ez a birtokreform elgáncsolására való, ezt nem tudom megérteni. Mert a birtokreform el-