Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-234
"À nemzetgyűlés 234. ülése 1924. évi február hó 5-én, hedden. 199 mert emiatt nem nekünk, ellenzéknek fog meggyülni a bajmik, hanem önöknek—amint látjuk is— de akkor a kurzus ezt elvakultan megcsinálta, és láttuk, hogy egyre-másra akadtak fenn. Szerencsére lesegitették őket jótevő kezek, nagy bajuk nem történt; de ha szigorúan kezelték volna velük szemben a törvényt, nagyon soknak igen nagy baja lehetett volna a saját maga által megalkotott törvény alapján. Itt is megtörténhetik az, hogy az önök keresztény kézzel megcsinálnak valamit és a keresztényeket is tönkreteszik vele. Mert világos egy objektive gondolkodó ember előtt. — aki azt is látja, amint emiitettem, hogy a kereszténynek eladnivalója is van, és kell hogy az árát megkapja - hogy ez a szakasz nagyon túlmegy a célon, önkényeskedésekre vezethet. Hiszen t. képviselőtársaim, — nem a minister úrra célzok —- de azok, akik valahogyan ezt a szakaszt sugalmazták talán, tehát nem is azok, akik azt kodifikálták, hanem akik ezt az eszmét nagyon távolról felvetették és ennek folytán egy asszociáció vévén belekerültek ebbe, gondolhatnak olyan esetekre is, amikor ilyen függőben lévő adás-vételek már is vannak. Itt lehet valahol egy kis kastély, egy kis házacska, s azt mondják: csináljuk meg a törvényt, és ka az életbe lép, akkor azonnal el lehet intézni a függőben lévő ügyleteket. (Zaj jobbfelöl.) Utóvégre is, t. képviselőtársaim, férfiak vagyunk. Nem szükséges nekünk gyerekes képmutatással tiltakozni. Tudjuk nagyon jól, hogy milyen a közélet. Talán nemcsak nálunk, hanem másutt is tele van az korrupcióval. Bizony az önök ministerelnöke mondotta meg Hódmezővásárhelyen, hogy korrupció van Magyarországon. (ügy van! balfelöl.) Hát amikor a legilletékesebb faktor, akinek objektivitását e tekintetben talán nem lehet elvitatni, mondja, hogy közéletünk tele van korrupcióval, akkor nem szabad megengedni, hogy oly szakaszok vétessenek be a törvénybe, amelyekkel ez a korrupció igen súlyosan visszaélhet. Én a magam részéről viszont, mert a további pontok ellen lényeges kifogást tenni nem akarok, indítványozom, hogy ez az első pont töröltessék, amely igen sok és súlyos visszaélésre adhat okot, amely erkölcsileg semmiképen sem motivált, amely a közérdek szempontjából semmikópen sem indokolt, ellenben mindama veszélyeket, lehe tétlenségeket, korrupciót és visszaéléseket magában rejti, amelyekről szó volt. Inditványozom, hogy szüntessük meg a háborút ezen a kis területen a falu belsejében. Es itt, ahova eddig is a falu igen t. képviselői eljöhettek és rákerülhettek egy forró talajra, egy harctérre, számot kell vetniök magukkal és tudniok kell, hogy odahaza a faluban békesség van, niucs felekezeti # viszály az emberek között. Tartsuk meg, óvjuk meg továbbra is a falu nyugalmát, maradjon az a jogegyenlőségnek, a becsületnek, a tisztességnek a terrénuma. Inditványozom, hogy a 7. § első bekezdésének 1. pontja töröltessék, a 2. és 3. pont számozása 1. és 2-re változtattassék és az utolsó bekezdésben a 2-es szám l-re javittassék. Elnök: T. Nemzetgyűlés! A mentelmi bizottság Peyer Károly képviselő urat a Ház ünnepélyes megkövetésére kötelezte. (Mozgás a bal- és a ssélsőbaloldalon.) Minthogy látom, hogy Peyer képviselő ur a Házban megjelent, kérem a képviselő urat, sziveskedjék a mentelmi bizottság határozatának eleget tenni. Peyer Károly: A mentelmi bizottság határozata alapján ezennel a Házat tisztelettel megkövetem. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik! Bartos János jegyző: Czettler Jenő! Elnök: A képviselő ur nem lévén jelen töröltetik. Szólásra következik? Bartos János jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Nem óhajtottam e szakasz tárgyalása alkalmával ennél a pontnál felszólalni, de szükségesnek tartom, hogy a nemzetgyűlés figyelmét felhivjam még néhány körülményre, amelyeket az előttem felszólaló képviselőtársaim beszédei szerintem nem merítették ki kellőképen. Ennek a pontnak elfogadása esetén például nem volna meg a lehetősége annak sem, hogy ha valaki egy község területén ipartelepet akar létesíteni annak céljaira felhasználhassa egy mezőgazdasági üzemnek azt a részét, amely mondjuk, parcellázás utján feleslegessé vált. Ennek a pontnak alapján ez is megakadályozható volna úgynevezett birtokpolitikai célból, amely azonban, amint előttem igen helyesen kifejtették, jelen esetben nem fontos. Itt tehát egy fontos érdek, nevezetesen az ipari fejlődés is tulajdonképeu kárt szenvedhetne, ha ezt a pontot ebben a formájában a nemzetgyűlés elfogadná. Egy másik momentumot is szükségesnek találok itt hangsúlyozni, Ez az, hogy legyünk egészen tisztában azzal, hogy minden elővásárlási jog biztositása, minthogy a szabad versenynyel ellentétben áll, tulajdonképen arra alkalmas, hogy az árakat lenyomja. Ezt feltétlenül hangoztatnunk kell, mert annak, akinek eladnivalója van, feltétlenül jogos igénye van arra, hogy az állam kisebb tekintetek kedveért őt anyagi érdekeiben^ súlyosan ne sértse. Még egy másik momentum, amelyre felhívom a t. Ház figyelmét, az, hogy mi történik azokban az esetekben, amikor egy birtok épületek nélkül nagyon alkalmas arra, hogy kis parcellákra osztassák fel. Ha abban a komplexumban benne van a beépített terület is, a major, akkor mindenesetre szaporodni fog azoknak az eseteknek száma, amelyekben úgynevezett középbirtokok vagy nagyobb kisbirtokok, de nem elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozók érdekeit szolgáló üzemek létesíttetnek. Azt hiszem, a legegészségesebb megoldás az, ha ezt a pontot törüljük és ezért csatlakozom előttem szóló t. képviselőtársaimnak ehhez az indítványához. Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Az előző szakasz utolsó bekezdésének tárgyalásánál lehetőleg csoportosítva és röviden elmondottam mindazt, amit ennek a szakasznak megszavazása ellen felhozni tudtam és szükségesnek tartottam. Most, amikor in merito mentünk már Dele e szakasz 2. pontjának, a tulajdonképeni első bekezdésének tárgyalásába, méltóztassék megengedni, hogy a felelősség érzetének azzal a teljességével, amelylyel én minden törvényjavaslatot bírálni szoktam, és amelyet ezzel a törvényjavaslattal szemben kettősen érzek, — mert nagyon jól tudom, hogy ennek a törvényjavaslatnak helyes vagy helytelen megcsinálásával generációk sorsa dől el ebben az országban — röviden még egyszer rámutathassak arra az abszurdumra, amelyet a novellának ez a szakasza tulajdonképeu involvál, és engedjék meg, hogy azzal a szeretettel, amelylyel a földbirtokreform sorsa iránt viseltetem, még egyszer figyelmeztessem a többséget arra, ne méltóztassék ezt a kérdést más szempontból vizsgálni, mint kizárólag- a bekövetkezendők és a közérdek szempontjából, méltóztassék ennél a szakasznál jól meggondolni, mit csinálnak, mert ami ebből keletkezik, azért a felelősséget azok lesznek kénytelenek viselni, akik ennek a szakasznak rendelkezéseihez tudva hozzájárultak. 28*
