Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-233

170 A nemzetgyűlés 233. ülése 1924. évi február hó 1-én, péntéhen. az engedélyt neki megadta. Ugy látszik, esak abban volt differencia, hogy a normális napirend előtti felszólalás formájában, tehát reggel az ülés megkezdése után, a napirendre kitűzött tárgy tárgyalása előtt szólalhasson-e fel, vagy pedig a sürgősségi szabályok figyelembevételével este fél nyolc órakor, a napirendre szánt tárgyalási idő letelte után. Ezért a magam részéről kérem, méltóztassék ezt az ügyet akképen elintézni, hogy Farkas Tibor t. képviselő ur az elnöki engedélynek megfelelően felszólalhasson. Pesthy alelnök ur nincs jelen, de ha egy képviselőtársunk kijelenti, hogy az alelnök úrtól engedélyt kapott arra, hogy ma napirend előtt felszólalhasson, ezt igazán el kell fogadnunk, s itt további vitának helye nem lehet. Ha volt is félreértés, ez másként nem rendezhető, csak ugy, ha a képviselő ur — engedélyt nyervén a felszólalásra — beszédét elmondhatja. (Ügy van ! Helyeslés balfelől.) Elnök : A házszabályok 251. §-a ekképen rendelkezik (olvassa) : »Amennyiben az elnök az e tárgyban hozzá intézett kérelemhez hozzá nem járul, a Ház a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve, vita nélkül egyszerű szavazással dönt afelett, vájjon az elmaradt felszólalás vagy interpelláció megtörténjék-e.« Ha tehát félreértés történt volna is, én nem alkalmazhatok mást, mint a házszabályokat. (Rassay Károly : De az elnöki hozzájárulás megvan !) Napirend előtti felszólalás csak napirend előtt lehetséges. (Rassay Károly : Azt mondja, megadták neki az engedélyt !) Napirend után csak akkor lehet felszólalni, ha az elnök nem adta meg napirend előtt az engedélyt, s ha a nemzetgyűlés hozzájárul az illető képviselő kérelméhez, hogy beszédét ennek ellenére elmondhassa. Ez a jelen esetben nem történt meg, tehát a képviselő urnák nem adhatom meg a szót. (Zaj balfelől. — Szilágyi Lajos : Mi értelme van, ha megtagadják ?) Gaal Gaston képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok a napirend előtti felszólalás tekintetében ugy intézkednek, hogy a képviselők, akik napirend előtt felszólalni kivannak, még az ülés megnyitása előtt kötelesek az elnök urnái jelentkezni és tőle napirend előtti felszólalásra engedélyt kérni, amit az elnök ur vagy megad, vagy- nein ad meg. Ha az elnök ur megadja, nincs tovább. Ha az elnök ur nem adja meg, akkor a házszabályok arra kötelezik az elnök urat, hogy a Házat kérdezze meg aziránt, nem akarja-e az illető képviselőnek megadni az engedélyt. így intézkedik a házszabály, ha nincs gyorsított ülés, illetőleg ha a tárgyalás nem a 251. § alapján történik. Ha pedig a 251. § alapján tárgyalunk, akkor a házszabály ugy intézkedik, hogy akkor is, az ülés megnyitása előtt, vagyis a reggeli órákban kell kérni a képviselőnek az enegdélyt a napirend előtti felszólalásra, az elnök azonban nem adhatja ezt meg — még ha akarná is — másképen, csak ugy, hogy a napirend letárgyalása után, vagyis este fél nyolckor mondhassa el az a képviselő ur napirend előtti felszólalását. Abban az esetben pedig, ha az elnök ur nem akarja megadni azt az engedélyt, hogy az illető képviselő fél nyolckor mondhassa el napirend előtti felszólalását, meg kell kérdeznie a Házat, hogy a Ház nem akarja-e a felszólalást engedélyezni. Ha a konkrét esetet nézzük, arról van szó, hogy Farkas Tibor t. képviselő ur az elnök úrtól már reggel, az ülés megnyitása előtt kért napirend előtti felszólalásra engedélyt. Az elnök ur őt ír ég figyelmeztette is a 251. § nagyon helyesen értelmezett rendelkezésére, hogy reggel nem adhatja meg neki az engedélyt, hanem csak a napirend letárgyalása után, vagyis félnyolc órakor, s erre az időre meg is adta a felszólalási engedélyt. Már most, mélyen t. Nemzetgyűlés, én nem tételezhetek fel egyebet, minthogy a most elnöklő másik elnök urnák erről az engedélyről tudomása nem volt. De ha egyszer Farkas Tibor t. képviselőtársunk állitja, — amint nekem már reggel is mondta — hogy az akkor elnöklő alelnök ur félnyolcra megadta neki a napirend előtti felszólalás jogát, akkor szeritnem nem házszabályszerü a Házat megkérdezni, mert erre csak akkor köteles az elnök, ha megtagadta a felszólalás jogát. (Zaj.) Elnök ; Csendet kérek ! Gaal Gaston : A házszabályok egészen világosan és határozottan intézkednek, — a gyakorlat is ez volt a múltban — hogy olyankor, amikor nyolc órás ülésen tárgyalt a Ház, vagyis a 250. és 251. § alapján, minden olyan felszólalás, amely máskor a napirendet megelőzte, a napirendet követő utolsó félórában tartandó meg. (Helyeslés balfelől.) Elnök : T. Nemzetgyűlés î Gaal Gaston t-. képviselő urnák teljesen igaza van abban, hogy a házszabábyok 251. §, tehát a sürgősségi szakasz egészen világosan rendelkezik ; de nem ugy, mint ahogyan a képviselő ur mondja. A házszabályok idevonatkozó része ekképen rendelkezik (olvassa) : »Az elnök megengedheti, hogy indokolt esetekben napirend előtti felszólalások tétessenek vagy sürgős interpellációk terjesztessenek elő. Amennyiben az elnök az e tárgyban hozzá intézett kérelemhez hozzá nem járul, a Ház a napirend t rgyalására szánt idő utolsó fél órájától kezdve vita nélkül, egyszerű szavazással dönt afelett, vájjon az elmaradt felszólalás« -— tehát a napirend előtti felszólalás — vagy interpelláció megtörténjék-e ?« Ez világos. Ez teljesen ellentétben van azzal, amit Gaal Gaston képviselő ur méltóztatott előadni. Ennélfogva nem mondhatok mást, mint amit a házszabályokra hivatkozva mondottam, hogy a napirend előtti felszólalást az elnök megadhatja napirend előtti felszólalás formájában, de amennyiben nem adta meg, ugy az utolsó félórában kérdést intéz a Házhoz, hogy megadja-e az engedélyt, és ha a Ház megadja, az elmaradt felszólalás elhangozhatik. Ez van ebben a szakaszban lefektetve, amint ezt alkalmam volt szórólszóra is felolvasni. (Helyeslés jobb felől. — Szilágyi Lajos : Sohsem volt ilyen eljárás ! Régi képviselő a többségnek ezt az eljárását nem tudja megérteni !) Az, hogy az elnök ad-e napirend előtti felszólalásra engedélyt vagy sem, diszkrecionális joga az elnöknek. Most pedig napirendi javaslatot kivánok tenni. Javaslom, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülése folyó hó 5-én, kedden délelőtt 11 órakor tartassék és annak napirendjére tűzessék ki a földbirtokreformnovelláról szóló törvényjávas-