Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-233

14 nemzetgyűlés 233. ittése 1924. akkor nem tudom, ki volna abban a helyzetben, hogy 'lyen kis paragrafushoz ennyi módositó indítványt elfogadhatónak tartana. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ami magát a_dolog lényegét illeti : ha voltak olyan esetek, amikor a kizárási okok helytelen magyarázása révén kizártak olyanokat, akik nem kizárandók, épen azért készült ez a 3. §, hogy ez ne ugy legyen a jövőben. (Drozdy Győző : De ha már le van zárva az eljárás, mint Kiskomáromban !) Nem tehetek róla ; nem tudtam előbb jönni ezzel a novellával s ugy látom, hogy most sem lesz belőle rövid idő alatt törvény. (Zaj.) Az én vidékemen másként történt. Hivatkozhatom arra, hogy saját községemben a munkástanács akkori elnökét sem zárták ki. (Nagy Ernő : Ha én minister lennék, Beregben is máskép volna ! — Meskó Zoltán : Még "Gulácsyt sem zárná ki ! — Nagy Ernő : Minden jó magyarnak adnék földet !) Ami magát a paragrafust illeti, ez azért zárja ki a járási mezőgazdasági bizottsághoz való fellebbezési jogot, mert az a gyakorlatban nem bizonyult megfelelőnek. Ugyanis a járási mezőgazdasági bizottsághoz lehetett megfellebbezni a dolgot az igénylőknek is és az igénylést szenvedőknek is. Ezekkel a fellebbezésekkel húzták el sok helyen a tárgyalást. A járási mezőgazdasági bizottság nem bizonyult alkalmasnak e fellebbezések elbírálására. Ez a paragrafus a járási mezőgazdasági bizottságot kihagyja ebből. Ugyanez a paragrafus arról is intézkedik, hogy az igénylés megállapításánál, ellentétben az eddigi gyakorlattal, — eddig ugyanis a bizottság határozta meg, hogy ki az igénylő, kit vesznek fei az igénylők közé és kit nem, — most már e paragrafus alapján nem a bizottság határoz, hanem a kiküldött biró. A tárgyaló bizottságoknál esetleg itt-ott előfordult az a szabálytalanság, hogy azokban többségben voltak az igénylést szenvedők képviselői és akiknek megvolt a befolyásuk arra, hogy olyan emberek kizárását javasolják és vigyék keresztül, akikel különben lehetetlen lett voína kizárni. Ha erre volt is eset •— amint hogy ilyen esetek a panaszok szerint elő is fordultak —. a jövőre nézve ez a paragrafus kizárja azt, hogy az érdekeltek a döntésben részt vegyenek, mert ez a paragrafus a döntést kirárólag a bíróra bízza. (Helyeslés jobbfelöl.) Az az intézkedés, hogy a kizárás miatt minden igénylőnek joga van az OFB-hoz felfolyamodással élni, óriási munkatöbbletet jelent az a OFB-ra nézve, de meg akartuk adni ezt a jogot az igénylőknek, hogy olyan panaszok többé elő ne fordulhassanak, amilyeneket a t. ellenzéki képviselő urak itt, a tárgyalás folyamán előhoztak. Hogy a jelentkezőket a községi elöljáróságnak kell összeírnia, az eddig az alaptörvényben nem volt igy leszögezve, nem volt törvény, amely kötelezte volna a jegyzőket arra, hogy nekik kell összeírni a jelentkezőket. Most ez a paragrafus kimondja, hogy a községi elöljáróság köteles a jelentkezőket összeírni, most már tehát nem lehet huzni-halasztani a dolgot, mint az előbbi eljárásoknál. A kihirdetés ellen is kifogás hangzott el. Most benne van a paragrafusban, hogy ennek a községekben a szokásos módon keli megtörténnie. Mi a községekben a szokásos kihirdetési mód? A dobszőval való kihirdetés. Ha kidobolják, évi február hó l-én, pénteken. 148 minden igénylőnek meg van a módja arra, hogy megnézze : felvétetett-e vagy sem s ha esetleg nem vétetett volna fel, akkor folyamodással élhet az OFB-hoz. (Helyeslés jobb felől.) Amikor tehát meg van adva a mód a jelentkezőnek még arra is, hogy az estben, ha a községi elöljáróság nem vette volna fel, vagy ha az illető elfelejtett jelentkezni, felfolyamodással élhet s amikor ki van mondva, hogy ha a tárgyaló biró kiszáll a helyszínére, még neki is közzé kell tennie, hogy nála — tehát a községi elöljáróság megkerülésével — még mindig lehet jelentkezni, akkor — engedelmet kérek —- el kell ismerni, hog}

T a magam részéről mindent igyekeztem ebbe a paragrafusba belevenni, ami csak belevehető volt a tekintetben, (Meskó Zoltán : Ez igaz !) hogy az igénylők visszaszoríthatok ne legyenek, mindenkinek meg legyen a módja a jelentkezésre és minden jelentkezőnek módja legyen a ránézve sérelmes eljárást egyenesen az OFB-hoz megfellebbezni. Azt illetőleg tehát, hogy kiket vett fel, a biró, akire a döntés bízva van, nem háríthatja át a felelősséget a bizottságra, nem mondhatja, hogy ez azért történt, mert a bizottság igy határozott, mert, igenis, a birón van a felelősség, övé lévén a döntés joga. (Ugy van ! jobbfelől.) Megengedem, hogy azok a panaszok, amiket a t. képviselő urak itt felhoztak, előfordultak vagy előfordulhattak, de épen ezeket akartam orvosolni ebben a paragrafusban (Drozdy Győző : Visszamenőleg is orvosolni kellene !) és az én hitem és meggyőződésem szerint ez a paragrafus teljesen megfelel abban a tekintetben, hog}' ezeket a hibákat és hiányokat pótolja és hogy azok a jövőben többé elő ne fordulhassanak. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Amikor én erről meg vagyok győződve s ehhez a paragrafushoz tömeges módositó javaslatokat kapok, nem vagyok abban a helyzetben, hogy azokat elfogadhassam. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy ez a paragrafus annak a célnak, amit itt az igen t. ellenzéki képviselőtársaim szemünk elé tartottak, teljes mértékben megfelel, mert arra törekedtem, hogy meg is feleljen. Ezért kérem at. Nemzetgyűlést, hogy a paragrafust eredeti szövegében méltóztassék elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Haller István szólásra jelentkezik.) Elnök : Mi címen kíván a képviselő ur szólani? Haller Józseí : Félreértett szavaim, illetőleg indítványom megmagyarázása címén. Elnök : Az indítványt megmagyarázni nem lehet, mert már megmagyarázta a képviselő ur. Félreértett szavai helyreigazítása cimén kivételesen megadom az engedélyt. Haller József : T. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur kijelentése szerint az én indítványom még súlyosabbá akarja tenni az alaptörvény vonatkozó rendelkezését. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy semmiesetre se akarom az alaptörvényt ebben a vonatkozásban súlyosbítani, de szerény véleményem szerint ez az eset nem is áll fenn. Az előadó úrral egyetértek abban, hogy az ő magyarázata szerint, legalább ugy, ahogy ő magyarázza a törvényt, nincs kizárva annak lehetősége, hogy a forradalmi magatartás miatt büntetésben részesült egyén is juttatható földhöz, azzal a fel21*