Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-233
A nemzetgyűlés 233, ülése 1924. évi február lió 1-én, pénteken. 137 ható egy eredőre a politikai ügyekben a politikai átíiézetekben jártas emberrel. (Nánássy Andor : A fosztogatás nem politikai dolog !) T. képviselőtársam, én szemben álltam azzal a forradalommal, tehát jogosultságot vélek magamban érezni arra, hogy Ítéletet mondhassak azok felett, akik a forradalmi mozgalmak alatt eltévelyedtek, de Ítélkezésem nem terjedhet odáig, hogy azt a kis átnézetü, kisebb műveltségű egyént, akinek lelke meghibbant, akinek lelke talán a négyéves háború után le sem szerelt és aki bűncselekményt nem követett el — elitéljem. Természetesen azokat kiveszem ez alul a ; fogalom alul, akik bűncselekményt követtek el ; ezekkel szemben magam is követelem, hogy a törvénynek ez a retorziója érvényesüljön, (Nánássy Andor : Csak erről van szó ! —- Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Dehogy erről !) de megértéssel kell lennem aziránt, aki eltévelyedett, aki sokkal kisebb bűnt követett el, mint igen magas közjogi méltóságokat, magas tisztségeket betöltő egyének, akiknek intelligenciájától, politikai súlyától, ismeretkörétől, társadalmi elhelyezkedésétől, belátásától inkább vártam volna, hogy tudják, hogy a forradalom alatt mivel állnak szemben, mint attól a kicsi embertől, aki a maga falujában fogalommal sem bírhatott arról, mi az a Károlyi-forradalom és mi a kommunizmus. Végtelen igazságtalanság történik ebben az országban a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatban. Ott, ahol a kisemberek háta mögött nem áll senki, — mert a kisemberek nincsenek abban a helyzetben, hogy megfelelő ügyvédeket, jogászokat, vagy olyan egyéneket válasszanak maguknak szakértőkül, akik őket a törvény ismerete alapján jogilag és erkölcsileg képviselni tudják, — ott - nagyon sokszor érvényesül a megváltást szenvedőknek az az akarata és érdeke, hogy csak azt kutatják, hogyan és milyen címen lehet egy kis földecskét elvenni, hogy ily módon az ő birtokukból nagyobb földterület maradjon meg. Nem fontos ezeknek az uraknak az illetőknek a forradalmi mozgalmakban való szereplése, fontos csak az, hogy minél kevesebb föld kerüljön a kisemberek kezébe. Nekem nem lehet fontos más, mint az igazság, és az igazságot nem a kicsi ember értelmetlenségében keresem, hanem azokban az emberekben, akik eszmei képzettségüknél fogva méltán tudhatták, hogy mit jelent Magyarországra nézve a forradalom és a kommunizmus. Szerettem volna határozottabb szövegezésű indítványt látni, mint aminő Dénes István"t. képviselőtársamnak e tárgyban benyújtott indítványa, de amennyiben nem szövegeztetnék meg ilyen határozottabb körvonalakban, ugy nagyon " kérem a minister urat, hogy találjon olyan szövegezést, amely jobban megfelel a célnak, ennek az intenciónak és igyekezzék kiküszöbölni a törvényből ezt a méltánytalan, igazságtalan és a humanitárius büntetőjogi intézkedésekkel sem kvadráló szöveget, amelyet az eredeti törvény alkotói, bizonyára . meg nem fontolva annak erkölcsi kihatásait, a törvénybe becikkelveztek. ( Helyeslés half elől.) ^Elnöki: Szólásra következik? Bartos János jegyző : Drozdy Győző ! Drozdy Győző : Csatlakozom az előttem szóló igen t. képviselőtársam véleményéhez annál is inkább, mert a gyakorlatból én is azt látom, hogy a 3. § keresztülvitelével nagyon sok visszaélés fog történni. Konkrét eseteket tudok felhozni arra, milyen jogcímen hagytak ki érdemes embereket az összeírásból. Elég, ha megemlítem, a ma már nyilvánosság előtt forgó kiskomáromi és komár-városi esetet, ahol az történt, hogy a kommün utolsó napján, vagy a rá következő hajnalon, amidőn a vidék még nem is tudta, hogy a kommün összedőlt, az ott levő kisgazdák összeszövetkeztek és a kommunisták árucsereüzletét szétverték, annak áruit széthordták. Ugyanazok a kisgazdák, akik a kommünben fegyveres felkelésükkel bizonyságát adták annak, hogy a kommün legnagyobb ellenségei, fosztották ki a kommunista árucsereüzletet is. Az ügyészség eljárást indított ellenük, de a vádat megszüntette. Mégis elrendelték ezeknek a kisgazdáknak az összeírásból való törlését azon a címen, hogy az illető 96 kisgazda, illetve vagyontalan földmunkás részt vett egy rablásban. Törlésüket a járási mezőgazdasági bizottság rendelte el. (Szabó István (nagyaùkli) íoklmivelésügyi minister : Ezután nem kerül oda ! — Dénes István : De fenmarad a kizárási jog 1) A földreform tárgyalását már lefolytatták a községben. Azt kérdem a t. minister úrtól, gondoskodott-e a novella arról, hogy ezek az ártatlanul megbélyegzett emberek és a földreformtörvény szavai szerint valóban igényjogosultak, tényleg földhöz juthassanak. Lehetetlennek tartom ugyanis, hogy a mezőgazdasági bizottság véleménye alapján kizárjanak az összeírásból 96 becsületes embert, aki a kommün alatt felkelt, akikkel szemben az ügyészség vissza is vonta a vádinditványt, úgyhogy nem is amnesztia, hanem az ügyészség spontán elhatározása következtében szűnt meg ellenük az eljárás. Ilyen embereket a földreform áldásaiból kizárni nem lehel. Ezért magam is határozott, fix indítványt kívánok arra vonatkozólag, hogy a földreformnovella az ibyen eseteket teljesen védelmébe vehesse. Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző : Forster Elek ! Forster Elek : T. Nemzetgyűlés ! Ugy tudom, hogy mi most a földreformnovellát tárgyaljuk. Ha arra a térre megyünk át, hogy az alaptörvény intézkedéseit akarjuk megváltoztatni, akkor olyan hosszú ideig fog tartani a novella tárgyalása, hogy a szegény igényjogosultak, akik várva-várják a novella törvényerőre emelkedését, nem fogják megköszönni a nemzetgyűlésnek, hogy a végtelenségig elhúzza a tárgyalást. (Ugy van ! jobbfelől.) Azt hiszem, hogy előttem szólott két t. képviselőtársamnak nincs teljesen igaza, amennyiben az a példa, amelyet Létay t. képviselőtársam felhozott, igazolja, hogy az eljáró biró a maga törvénytiszteletnél és törvény iránti érzékénél fogva mindenkor meg fogja találni a helyes utat és felismeri, hogy melyik a kizáró ok és ki nem szolgált rá arra, hogy kizárással sújtsák. Ismételten csak arra kívánok súlyt helyezni, hogy ne az alaptörvényt feszegessük most, hanem a novella tárgyalásába mélyedjünk bele v mert különben ennek a tanácskozásnak soha vége nem lesz. A magamrészéről ezért az errevonatközó két felszólalással nem értek egyet. Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző : Dénes István ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés S Mindenekelőtt tiltakoznom kell az előttem felszólalt t, kép-