Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-232

A nemzetgyűlés 232. ülése Î924. évi ján-tmr hó 31-én, csütörtökön. .123 H lehetőség- szerint messzebb kell mennie. Mondom, ebben a tekintetben egy véleményen vagyok a t. indítványozó képviselő urakkal is. Nem fogadhatom el Dénes István képviselő ur indítványát, amely imperative kimondja ezt, mert hiszen ugyebár, amikor a törvény a teljes kártalanítást mondja ki a földigénylőkkel szemben a földet adó javára, azt is figyelembe kell venni, hogy milyen áron juttatható a föld annak az egyszerű embernek. Vannak esetek, hogy olyan épületek vagy gyári berendezés és van közvetlenül a község közelében, hogy ha azt kisajátitanók és a kisembereket behelyeznek a kisajátított földre, miután annak árát meg kell teriteniök, azok a kisemberek képtelenek lennének megtéríteni az árat; annyira megdrágítaná ez nekik azt a földet, hogy annak megfizetésére egyáltalában képtelenek lennének. Ilyen eseteknél tehát el kell tekinteni attól, amit Dénes István t. képviselőtársam akart kimondani imperative, hogy ott kell kiadni a földet, mert vannak esetek, amikor nem lehet ott kiadni. Amit Rupert t. képviselőtársam szememre hányt, hogy én már 1918-ban is ezen az állásponton voltam, (Kupert iiezsö : Dicsérjem érte!) arra vonatkozólag azt mondhatom, hogy ma is ezen az állásponton vagyok. E tekintetben hivatkozhatom magára a novellára. A novella 14. §-ának második bekezdése azt mondja, hogy (olvassa): amennyiben a földbirtokpoli tikai célok megfelelő kielégítése végett közelebbi fekvésénél fogva olyan birtokot kell igénybe venni, amely a megváltás törvényes sorrendjében hátrább áll, mint egy másik, távolabb^ fekvő birtok, az Országos Földbirtokrendező Bíróság a törvényes sorrendben hátrább álló birtok részére a sorrendben előbb álló birtokhoz indokolt esetben kárpótlásul megfelelő területet juttathat.« Gondoskodtam tehát a novellában már akkor is, hogy ha a község közelében olyan földterület van, amely a kisajátítás sorrendjében sokkal hátrább van, mini egy kissé távolabb eső nagybirtok, a bíróságnak akkor is módjában legyen ezt a területet kisajátítani és helyette kárpótolni a messzebb levő nagybirtokot. Teháv t. képviselőtársam, amit fel méltóztatott hozni, annak igenis megfelelek magában a novellában is. (Rupert Rezső : A magam erősítésére hoztam fel, hogy a minister urnák is ez az álláspontja.) Az indítványnak az a módosított része, melyet Gaal Gaston t. képviselőtársam fogalmazott, bár nem ennél a szakasznál volna helye, hanem a 8. vagy a 9. §-nál, azonban ha ennél a szakasznál vetődött fel, szerintem azért zavart nem okoz. A cél az, ami abban az indítvány ban lefektettetett. Imperativ intézkedést nem lehetett tenni az előbb általam emiitett okoknál fogva, ha azonban a bíróság figyelmét felhívjuk arra, hogy lehetőleg az ő mérlegelése szerint közel adjon földet, így a biróságnak csak a figyelme van felhiva, de kötelező intézkedés az indítványban nincsen. A magam részéről ehhez a módosított szöveghez hozzájárulok. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. (Nagy Ernő szólásra jelentkezik.) A képviselő ur milyen címen kivan szólni % (Nagy Ernő : Félreértett szavaim megmagyarázása címen.) Méltóztassék megvárni, képviselő ur, a szavazást. Következik a határozathozatal. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Gaal Gaston

< képviselő ur indítványát elfogdják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A Ház Gaal Gaston képviselő ur indítványát, amelv a 2. §-ban uj 8. pontot indítványoz, elfogadta. Most Nagy Ernő képviselő urat illeti a szó. Nagy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. toldmivelesügyi minister ur intő leekéztetésére a következőket vagyok bátor megjogeyzni. (Felkiáltások half elől : Éljen Nagyatádi! Taps a jobb- és a baloldalon. — Griger Miklós : Arra való a parlament, hogy meggvőzzük egvmást ! Ez az első eset!) Lehet, hogy erősen fejeztem ki magam, azonban azt látjuk, hogy a mi demokratikus küzdelmünkben, a demokráciáért való küzdelmünkben a túlsó oldalról, különösen pedig a kisgazdapártról, ahonnan erősen és határozottan elvárnánk azt, hogy lelkesedjenek ezért és támogassanak bennünket, egyáltalában semmi támogatást nem kapunk. (Felkiáltkísok jobbfelől : Bizza ránk!) Távol 1 egyen tőlem, hogy a minister úrra vonatkoztassam mg jegyzésemet, mert erre nem is gondoltam. De ha magára értette, nagyon kérem a minister urat, mint a nép fiát, méltóztassék a kormánynál odahatni, hogy a demokratikus intézmények a kormánynál erősebb támogatásra találjanak. Nem tudhattam ugyanis előre, hogy mi az igen t. minister ur véleménye és nem tudhattam, hogy a vita folyamán miként fognak érvényesülni a demokratikus követelmények. Csak ezt akartam és voltam bátor elmondani. Elnök : Szólásra következik Dénes István képviselő ur. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! (Cserti József : Több kisgazdának kellene benn lenni ! — Kuna P. András : Mi tudjuk, mit csinálunk ! — Rupert Rezső: Reakciósabb, mint egy herceg ! — Horváth Zoltán : Gróf Kuna P. — Rupert Rezső : Herceg Kuna P. András !) Csendet kérek, kénviselő urf>k ! Dénes István : r T. Nemzetgyűlés ! Előbb tett indítványom lényegének elfogadása örömmel tölt el s arra bátorit fel, hoey a t. Nemzetgyűlés előtt egy^ másik indítványt tegyek, amely szintén azt célozza, hogy az alaptörvény egy kardinális hibáját és tévedését kiküszöböljük. Az 1920 : XXXVI. t.-c. olyan időben készült, amidőn a lelkek bizonyos irányban telítve voltak és amidőn több-kevesebb joggul... (Barthos Andor : Mivel voltak telítve ?) bizonyos reakciós érzelmekkel, képviselőtársam. Ellenforradalmi érzelmekkel voltak telítve. (Barthos Andor : Nemzeti érzelemmel !) Az is volt benne egy csomó, nem vonom kétségbe, de mindenesetre mégis csak erős ellenforradalmi hangulatban készült, amint már több oldalról volt szerencsénk megállapítani. (Hedry Lőrinc : Visszahatás volt !) Koncedálom, képviselőtársam, de mégis kilengés volt bizonyos irányban. Most pedig azt látjuk, az előbbi példából is, de látjuk a kormány törekvéséből is, hogy ki akarja küszöbölni mindazokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy itt Magyarországon állampolgár és állampolgár között különbséget tegyenek ; alkalmasak arra, hogy a külföld előtt a magyar kormányt s a magyar nemzetet olyan színben tüntessék fel, hogy a magyar kormányzat hajlandó kivételeket tenni, kiváltságokat osztogatni »bizonyos egyének vagy csoportok javára. Az alaptörvény 2. § hetedik pontjának második bekezdése megengedi, hogy érdemes kisbirtokosaink, továbbá okleveles gazdáink és gazdatisztjeink nagyobb ingatlanukat is kap-