Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-220
Oâ „4 nemzet yyülés 220. niese 1924. a multakból, hogT ez teljesen hiába való. ez taktikázása az ellenzéki kritika mellőzésére és elfojtására . Nagyon érdekes, ahogyan a kormány ezt az indernnitási törvényjavaslatot is elszabotálta. Csak néhány nappal Szilveszter előtt terjesztette be, de már a második napon obstrukcióról beszéltek. Már a második, vagy harmadik napon szemrehányás jött odaátról, hogy szóáradat, obstrukció van, és hasonlók. (Csontos Imre: Hát az micsoda, amit most csinálsz?) Az igazság feltárása. (Csontos Imre: Fele sem igaz, amit beszélsz ! — Zaj.) Csontos képviselő ur vegye tudomásul, hogy én nem abban látom képviselői hivatásomat, hogy hallgassak, mint a csuka, hanem abban, hogy feltárjam a bajokat, a betegségeket, és azoknak orvoslását követeljem. Ha kell, nem huszonhétszer, hanem százhuszonhétszer fogom mindezt elmondani . . . (Szijj Bálint: Csak gyakorolják!) Tessék ezt a fegyvert kiütni a kezünkből, tessék minden problémát megoldani, akkor nem lesz semmi alapja és célja annak, hogy itt beszéljünk. (Zaj. — Berki Gyula : Ön sem tudná az összes problémákat megoldani. Ez lehetetlenség ! Meghaladja az emberi erőt ! — Zaj balt elöl.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak ! (Rothenstein Mór : És mit csinálnak maguk ? — . Szijj Bálin: : Legalább nem izgatunk, nem lázítunk !) Csendet kérek. (Vanczák János : Magyarország arisztokráciájáért verekszenek a parasztok! — Farkas István : Kikaparják a gesztenyét a nagybirtoknak, hogy szolgaságba hajtsák a fejüket. — Csontos Imre: Maguk meg a nagytőkének.) Csendet kérek. (Farkas István : Hogy cselédmunkát végezzenek.) Farkas képviselő urat másodszor vagyok kénytelen figyelmeztetni, méltóztassék csendben maradni. (Vanczák János közbeszól.) Vanczák képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Esztergályos János közbeszól.) Esztergályos képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. A figyelmeztetések nem mindig csak a közbeszóló képviselő urnák szólnak, hanem az összes képviselő uraknak. Méltóztassék az elnöki figyelmeztetéseket a képviselő uraknak általánosságban respektálni. (Rothenstein Mór : Ugy a bal-, mint a jobboldalon.) Rothenstein képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Propper Sándor: Amikor a kormány az indemnitásti vitának elejét akarta venni, elég taktikusan okolta meg álláspontját.- Azt mondotta: a kölcsön érdekében el kell kerülni a pénzügyi exlexet, a pénzügyi törvényenkivüli állapotot. Miért nem gondol a kormány arra, hogy megszüntesse az állandó alkotmányjogi-, gazdasági-, erkölcsi-, büntetőjogi- és közéleti tisztasági exlexet. Elsősorban erre kellene törekednie, mert a pénzügyi exlex nem jelent semmit. Az adógépezet csak ugy működik, mint azelőtt, beszednek minden adót. ennek az exlexnek semmi jelentősége nincs, de azok a másfajta exlexek, amelyeket itt emiitettem, igen súlyosan esnek mérlegbe és igen károsan befolyásolják az egészséges fejlődést. (Szijj Bálint: Engedjék a novellát törvényerőre emelkedni! — Farkas István: Minek vették le a napirendről! Maguk vették le! — Szijj Bálint: Mert maguk obstruáltak.) Elnök: Kérem Szijj Bálint képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Propper Sándor: Abban a helyzetben vagyok, hogy Szijj Bálint képviselő urnák erre érdemben válaszolhatok. Mi a kérdéshez hozzászólottunk, de önök odabent, az egységes párton belül, nem tudtak megegyezni. ((Szijj Bálint: Mi is hozzászóltunk! — Dobóczky Dezső: Ne prófétáskodjék!) Nem prófétáskodom, de tudom, hogy önök között differenciák vannak a módosítások évi január hó 10-én, csütörtökön. körül, és ezért vették le a javaslatot a napirendről. (Berki Gyula: Dehogy vannak! — Szijj Bálint: Azért kellett levenni, mert önök sokat beszélnek!) Majd meg fogjuk látni, hány módositó^ javaslat kerül ide az előadó részéről. (Szijj Bálint: Azokat a módositásokat már elintéztük a pártban.) Akkor tessék idehozni, ha elintézték, mert eddig nem volt elintézve. (Szijj Bálint: Majd ha szőnyegen lesz.) Azt mondta a ministerelnök ur — nem tudom beszédben-e, vagy nyilatkozatban, —- hogy a kölcsön érdekében szükséges az, hogy az exlexet elkerüljük. Nem méltóztatnak a túlsó részen arra gondolni, hogy sokkal nagyobb szükség volna arra, hogy itt demokrácia legyen, hogy gyilkosok ne járjanak szabadon és bűnök ne maradjanak megtorlatlanul (Szijj Bálint: Arra is szükség van! — Dinich Ödön: Se régiek, se ujak!) Nincs szükség arra, hogy T itt ártatlan gyilkosok szabadon járjanak. (Derültség jobbfelöl. — Szijj Bálint: Olyan is van! — Dobóczky Dezső: Csakhogy már egyszer beismerték! Igaz szót mondtak!) Igen, ártatlan gyilkosok szabadon járnak és gazember ártatlanokat bezárnak. Tudatosan mondtam így. (Berki Gyula: Ez demagógia!) Nem demagógia, ön ép olyan jól tudja, mint én, hogy nem demagógia! (Berki Gyula: Nevezze meg, és be fogják csukni!) Nevezzem meg? Tessék elmenni azokra a tárgyalásokra, amelyek most folynak. (Drozdy Győző: Héjjas Iván hol van? — Erdélyi Aladár: Tisza gyilkosai, Návay gyilkosai, ezek ártatlan gyilkosok!? — Horváth Zoltán: Bíróság elé állították és fel is kötötték őket! — Drozdy Győző: A kormány egyezett meg! Kiszöktették őket ! Ez volt a kormány első exportja ! Népbiztosokat adott cserébe az oroszoknak!) Ismétlem, nehogy azt gondolják, hogy nyelvbotlás volt: ártatlan gyilkosok szabadon járnak és gazember ártatlanok be vannak csukva. (Szijj Bálint: Magyarázza meg bővebben, mi ez?) A gyengébbek kedvéért megmagyarázom. Ugy értem ezt, hogy gyilkosokat ártatlanoknak tartanak és szabadon eresztenek, ártatlanokat pedig gazembernek minősítenek és becsuknak. (PeidI Gyula: Gyilkosoknak amnesztiát adtak. — Esztergályos János: Felakasztott emberek vígan furulyáznak az utcán !) Nem gondolja-e a t. Nemzetgyűlés, hogy időszerű volna az ellenforradalommal való végleges szakítás? (Berki Gyula: A kormány szakított is vele! Oda tessék prédikálni azt, ahol csinálják az ellenforradalmat! Sohasem volt hozzá semmi közünk! Utáltuk mindig!) Nem méltóztatik-e gondolni, hogy az ötödik esztendőben az ötödik karácsonyt.. . (Zaj a balközépen. — Bell Miklós: Ki csinálja — Berki Gyula: Ott csinálják Csongrád környékén! — Bell Miklós: Akkor oda beszéljen, ne ide ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Maguk csinálják odaát ! — Berki Gyula: Sohasem csináltuk! Mindig megvetettük, utáltuk a gyűlöletet! Tessék elővenni a régi naplókat és meglátják, hogy akkor szólaltunk fel ellene, amikor az egy kicsit nehéz körülmények között történt! — Györki Imre: De még most sem fejezték be! — Berki Gyula: Eléggé sajnáljuk! Nem mi vagyunk az okai ! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Felkérem Propper Sándor képviselő urat szíveskedjék beszédét folytatni. Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy most egy. olyan aktuális témára térjek át, amely szintén nem uj és nem szokatlan, de roppant fontos. Értem alatta