Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-219

46 A nemzetgyűlés 219. ülése 1924, évi január hó 9-én, szerdán. maga iparfejlesztéséről lemondva, kényelmes és biztos piaca legyen a cseh iparnak, belföldi konkurrencia nélkül. Nem mondom azt, hogy olyan iparokat kell fejleszteni, amelyeknek természetes előfeltételei nincsenek meg. De ez megint nem zárja ki azt, - hiszen mindenki tudja, aki nemzetgazdasági tudománnyal foglalkozott, kivéve a legextrémebb, szabadkereskedelem tanának hiveit r

— hogy átmeneti időben a természetes termelési feltételek is bizonyos támogatást igényelnek a, teljes konkurrencia képesség elérésére, és azt, hogy mely

T iparcikkek és iparágak birnak Magyarországon természetes termelési feltételekkel, tehát melyek azok, amelyeket meg keli védeni, kizárólag Magyarország van hivatva megitélni, abból a koncepcióból kiindulva, amit nemzetünk hivatásául magunknak alkottunk, nem pedig abból a koncepcióból kiindulva, amelyet idegen és legnagyobbrészt ellenséges befolyás alatt álló tényezők arról maguknak alkotnak. (Helyeslés balfelől.) A mi koncepciónk az, hogy Magyarország vezessen a kultúrában Európa keletén, hogy Magyarország fejlődjék a magasabb életformák teljességével ; mig ellenben, ha az az ipari visszaesés beállana, ez tönkretételét jelentené a mi közgazdasági életünknek, ami együtt jár minden állam tapasztalása szerint a kulturális lehanyatlással. Szóval, a kulturális egyensúly viszonyok ezzel a politikával helyreállhatnának ugyan, de Magyarország devalválása, nem pedig a szomszéd államok fejlesztése utján, Ez az én aggodalmam, amit még súlyosabbá tesz és substanciál az, ha a harmadik szakaszt, mint az egész szanálási programúinak integráns részét összevetjük azzal, ami a nemzetközi felügyelőbiztosnak és az ellenőrző-bizottságnak hatáskörébe tartozik. A felügyelő-bizottságnak, vagy felügyelőbiztosnak, akit ebben ellenőriz, támogat, birál az a bizonyos ismeretlen összetételű, ellenőrző-bizottság, feladata őrködni a szanálási programúinak teljes keresztülvitele felett. Ez minden megszoritás nélkül van az illető paragrafusban kimondva- Tehát őrködnie kell a harmadik szakasz keéesztülvitele felett ts. Kereskedelmi szerződéseket is ugy fogunk kötni, hogy abba is beleszól az idegen tényező, vájjon nem mi vagyunk-e hibásak abban, hogy például Csehországgal nem tudunk kereskedelmi szerződést kötni, mert olyan vámvédelmet tartunk fenn, amely a Magyarország jövőjéről ott uralkodó felfogás szerint nem alkalmas arra, hogy Magyarország kis paraszt-respublikává váljék minden emelkedési tendencia nélkül. A kérdés tehát az ő felfogása szerint fog eldöntetni, vájjon megfelel-e Magyarország termelési feltételeinek, megfelel-e annak a kötelezettségnek, amely szerint törekednünk kell kereskedelmi szerződéseket kötni és ha azt találja, hogy nem felel meg, akkor ott van a sankeió, a hátralékos kölcsönrészletek folyósítását megakaszthatja. Itt van az az aggodalmam, amely sokkal nagyohb súllyal nehezedik rám, mint akár a 10 milliós reparáeiós kérdés, mert itt csakugyan érinteni lehet Magyarországnak jövendőbeli fejlődését, egész élethivatását. Mindezeket azért hoztam fel, hogy, amennyiben aggodalmam indokolatlan volna, és a ruinisterclnök ur, a kormány megnyugtató felvilágosításokat tudna adni, alkalmat adjak arra, hogy ezt a megnyugtatást megkapjam. Ha pedig aggodalmam indokolt, akkor, miután a tárgyalások véglegesen még bezárva nincsenek, a kormánynak módjában áll Magyarország közgazdasági autonómiájának, Magyarország azon lehetőségeinek, hogy magát évszázados kulturmissziójához hiven fejleszthesse, hogy a trianoni határcsonkitás ne váljék egyszersmind^ életfejlődési csonkítássá is, érvényt szerezni módjában van a tárgyalások továhbi menetében erre befolyást gyakorolni. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Mint már mondám, mindaz, amit ma mondok, nem birhat még a végleges állásfoglalás jellegével. Ép ugy, mint ezt a felszólalásomat tisztán az ügy iránti aggodalom vezényelte és diktálta, végleges állásfoglalásomnál semmi más, mint a kérdés érdeme nem fog vezetni. Szemem előtt fogom tartani azt, hogy egy ilyen akcióhoz való hozzájárulás súlyos feleiősséggel jár, de a hozzá nem járulás ép ugy felelősséggel jár. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Amint a nemzetgyűlés elé kerül az ügy, mindnyájan osztozunk, habár kisebb mértékben, a haza és a történelem előtt abban a súlyos felelősségben, amely a kormány vállait is nyomja és én csak azt óhajtom, hogy a felelősség viselésében emelkedjünk fel a kizárólagosan hazafias meggondolás magaslatára. (Általános élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy Apponyi gróf egyes aggályainak adott kifejezést, amely aggályok gazdasági kérdésekkel vannak kapcsolatban, méltóztassanak megengedni, hogy én ezekre az aggályokra^ vonatkozólag néhány felvilágosítással szolgáljak, amely felvilágosítások, azt hiszem, minden tekintetben elegendők lesznek arra, hogy ugy a nemzetgyűlést, mint Apponyi Albert grófot a kérdésben megnyugtathassák. A helyzet a következő: A második számú jegyzőkönyv szerint Magyarország azt a kötelezettséget vállalja, hogy minden igyekezettel azon lesz, hogy" kereskedelmi szerződéseket létesítsen és ebben a tekintetben számot fog vetni azokkal a rekommendációkkai, amelyek a pénzügyi bizottság jelentésében foglaltatnak. A pénzügyi bizottság jelentése, amelyre itt hivatkozás van, mindezideig nem tétetett közzé. Azt hiszem, hogy ennek közzététele is a legrövidebb időn belül meg fog történni. Nem tétetett közzé azért, mert a pénzügyi bizottság jelentése nem egészen azonos természetű ezeknek a jegyzőkönyveknek tervezetével, mert a pénzügyi bizottság jelentése tekintetében nekünk nem is volt alkalmunk arra, hogy a népszövetségnél valamely határozott nyilatkozatot tegyünk, hogy ott határozottan kijelentsük, hogy azt elfogadjuk-e, vagy nem fogadjuk el ós igy a kormány abban a feltevé&ben volt, hogy várnia kell ezen jelentés közzétételével mindaddig, amig a népszövetség tárgyalása befejeződik vagy amíg maga a népszövetség jónak látja ennek közzétételét. Azt hiszem, hogy ez a legrövidebb időn helü! meg fog történni. Ami azokat a rekommendációkat illeti, amelyekről a jegyzőkönyvben szó van, ezek a következőkből állanak. Összesen négy pontról van szó. Az első pont azt mondja, hogy elkerülhetetlen az, hogy Magyarország igyekezzék kereskedelmi szerződéseket kötni.De határozottan megmondja, hogy ezen kereskedelmi szerződések kötése nem kizárólag Magyarországtól függ. Szó szerint benne van az, hogy ilyen szerződések kötése részben Magyarországtól magától függ, részben pedig szomszédaitól és a nemzetek szövetsége ebben a jelentésben felajánlja egyúttal azt is, hogy ő a maga részéről talán segítségünkre lehet ilyen szerződések kötésében: azt mondja, hogy ő talán hasznos befolyást gyakorolhat oly irányban, hogy ilyen szerződések a szomszédokkal létrejöjjenek. Az, hogy a jegyzőkönyvben csak arról vau