Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-219

46 A nemzetgyűlés 219. ülése 1924, évi január hó 9-én, szerdán. maga iparfejlesztéséről lemondva, kényelmes és biztos piaca legyen a cseh iparnak, belföldi konkurrencia nélkül. Nem mondom azt, hogy olyan iparokat kell fejleszteni, amelyeknek természetes előfeltételei nincsenek meg. De ez megint nem zárja ki azt, - hiszen mindenki tudja, aki nemzetgazdasági tudománnyal foglalkozott, kivéve a legextrémebb, szabadkereskedelem tanának hiveit r — hogy át­meneti időben a természetes termelési feltételek is bizonyos támogatást igényelnek a, teljes kon­kurrencia képesség elérésére, és azt, hogy mely T iparcikkek és iparágak birnak Magyarországon természetes termelési feltételekkel, tehát melyek azok, amelyeket meg keli védeni, kizárólag Magyarország van hivatva megitélni, abból a koncepcióból kiindulva, amit nemzetünk hivatá­sául magunknak alkottunk, nem pedig abból a koncepcióból kiindulva, amelyet idegen és leg­nagyobbrészt ellenséges befolyás alatt álló ténye­zők arról maguknak alkotnak. (Helyeslés bal­felől.) A mi koncepciónk az, hogy Magyarország vezessen a kultúrában Európa keletén, hogy Magyarország fejlődjék a magasabb életformák teljességével ; mig ellenben, ha az az ipari vissza­esés beállana, ez tönkretételét jelentené a mi köz­gazdasági életünknek, ami együtt jár minden állam tapasztalása szerint a kulturális lehanyat­lással. Szóval, a kulturális egyensúly viszonyok ezzel a politikával helyreállhatnának ugyan, de Magyarország devalválása, nem pedig a szom­széd államok fejlesztése utján, Ez az én aggodalmam, amit még súlyosabbá tesz és substanciál az, ha a harmadik szakaszt, mint az egész szanálási programúinak integráns részét összevetjük azzal, ami a nemzetközi fel­ügyelőbiztosnak és az ellenőrző-bizottságnak hatáskörébe tartozik. A felügyelő-bizottságnak, vagy felügyelőbiztosnak, akit ebben ellenőriz, támogat, birál az a bizonyos ismeretlen összeté­telű, ellenőrző-bizottság, feladata őrködni a sza­nálási programúinak teljes keresztülvitele felett. Ez minden megszoritás nélkül van az illető pa­ragrafusban kimondva- Tehát őrködnie kell a harmadik szakasz keéesztülvitele felett ts. Keres­kedelmi szerződéseket is ugy fogunk kötni, hogy abba is beleszól az idegen tényező, vájjon nem mi vagyunk-e hibásak abban, hogy például Cseh­országgal nem tudunk kereskedelmi szerződést kötni, mert olyan vámvédelmet tartunk fenn, amely a Magyarország jövőjéről ott uralkodó felfogás szerint nem alkalmas arra, hogy Magyar­ország kis paraszt-respublikává váljék minden emelkedési tendencia nélkül. A kérdés tehát az ő felfogása szerint fog el­döntetni, vájjon megfelel-e Magyarország terme­lési feltételeinek, megfelel-e annak a kötelezett­ségnek, amely szerint törekednünk kell kereske­delmi szerződéseket kötni és ha azt találja, hogy nem felel meg, akkor ott van a sankeió, a hátra­lékos kölcsönrészletek folyósítását megakaszthatja. Itt van az az aggodalmam, amely sokkal na­gyohb súllyal nehezedik rám, mint akár a 10 milliós reparáeiós kérdés, mert itt csakugyan érin­teni lehet Magyarországnak jövendőbeli fejlődését, egész élethivatását. Mindezeket azért hoztam fel, hogy, amennyiben aggodalmam indokolatlan volna, és a ruinisterclnök ur, a kormány megnyugtató felvilágosításokat tudna adni, alkalmat adjak arra, hogy ezt a megnyugtatást megkapjam. Ha pedig aggodalmam indokolt, akkor, miután a tárgyalások véglegesen még bezárva nincsenek, a kormánynak módjában áll Magyarország közgazdasági autonó­miájának, Magyarország azon lehetőségeinek, hogy magát évszázados kulturmissziójához hiven fej­leszthesse, hogy a trianoni határcsonkitás ne váljék egyszersmind^ életfejlődési csonkítássá is, érvényt szerezni módjában van a tárgyalások továhbi me­netében erre befolyást gyakorolni. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Mint már mon­dám, mindaz, amit ma mondok, nem birhat még a végleges állásfoglalás jellegével. Ép ugy, mint ezt a felszólalásomat tisztán az ügy iránti aggo­dalom vezényelte és diktálta, végleges állásfogla­lásomnál semmi más, mint a kérdés érdeme nem fog vezetni. Szemem előtt fogom tartani azt, hogy egy ilyen akcióhoz való hozzájárulás súlyos fele­iősséggel jár, de a hozzá nem járulás ép ugy fe­lelősséggel jár. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Amint a nemzetgyűlés elé kerül az ügy, mind­nyájan osztozunk, habár kisebb mértékben, a haza és a történelem előtt abban a súlyos felelősség­ben, amely a kormány vállait is nyomja és én csak azt óhajtom, hogy a felelősség viselésében emelkedjünk fel a kizárólagosan hazafias meg­gondolás magaslatára. (Általános élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: A kereskedelemügyi minister ur ki­van szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy Apponyi gróf egyes aggályainak adott kifejezést, amely aggályok gazdasági kérdésekkel vannak kapcso­latban, méltóztassanak megengedni, hogy én ezekre az aggályokra^ vonatkozólag néhány fel­világosítással szolgáljak, amely felvilágosítások, azt hiszem, minden tekintetben elegendők lesz­nek arra, hogy ugy a nemzetgyűlést, mint Apponyi Albert grófot a kérdésben megnyugtat­hassák. A helyzet a következő: A második számú jegyzőkönyv szerint Magyarország azt a kötele­zettséget vállalja, hogy minden igyekezettel azon lesz, hogy" kereskedelmi szerződéseket létesítsen és ebben a tekintetben számot fog vetni azokkal a rekommendációkkai, amelyek a pénzügyi bi­zottság jelentésében foglaltatnak. A pénzügyi bizottság jelentése, amelyre itt hivatkozás van, mindezideig nem tétetett közzé. Azt hiszem, hogy ennek közzététele is a leg­rövidebb időn belül meg fog történni. Nem téte­tett közzé azért, mert a pénzügyi bizottság jelen­tése nem egészen azonos természetű ezeknek a jegyzőkönyveknek tervezetével, mert a pénzügyi bizottság jelentése tekintetében nekünk nem is volt alkalmunk arra, hogy a népszövetségnél valamely határozott nyilatkozatot tegyünk, hogy ott határozottan kijelentsük, hogy azt elfogad­juk-e, vagy nem fogadjuk el ós igy a kormány abban a feltevé&ben volt, hogy várnia kell ezen jelentés közzétételével mindaddig, amig a nép­szövetség tárgyalása befejeződik vagy amíg maga a népszövetség jónak látja ennek közzétételét. Azt hiszem, hogy ez a legrövidebb időn helü! meg fog történni. Ami azokat a rekommendációkat illeti, ame­lyekről a jegyzőkönyvben szó van, ezek a követ­kezőkből állanak. Összesen négy pontról van szó. Az első pont azt mondja, hogy elkerülhetetlen az, hogy Magyarország igyekezzék kereskedelmi szerződéseket kötni.­De határozottan megmondja, hogy ezen keres­kedelmi szerződések kötése nem kizárólag Magyar­országtól függ. Szó szerint benne van az, hogy ilyen szerződések kötése részben Magyarországtól magától függ, részben pedig szomszédaitól és a nemzetek szövetsége ebben a jelentésben felajánlja egyúttal azt is, hogy ő a maga részéről talán segítségünkre lehet ilyen szerződések kötésében: azt mondja, hogy ő talán hasznos befolyást gya­korolhat oly irányban, hogy ilyen szerződések a szomszédokkal létrejöjjenek. Az, hogy a jegyzőkönyvben csak arról vau

Next

/
Thumbnails
Contents