Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-218

À nemzetgyűlés 218. ülése 1,924. évi január hó 8-án, kedden. -ti pontra helyezkedett, hogy a tisztviselői létszámot apasztani kell. Mi belementünk az apasztásba, csak azt kértük a kormánytói, hogy ezt a kegyetlen beavatkozást, ezt az orvosi operációt ne pártszempontokból, diktatórikus alapon, ne egyének, klikkek, családok érdekei szerint intézze el, hanem tisztán és kizárólag az igazságosság elve alapján. Ez olyan felfogás, amelyet azt hiszem, minden tisztességes politikusnak magáévá kell tennie, tekintet nélkül arra, hogy melyik oldalon ül. Én nem tudom, a közigazgatási életnek hány ága van, milyen felesleges hivatalai vannak, egyre azonban rájöttem. (Lendvai István: Az egész Bethlen-kormány nagyon felesleges !) Rájöttem arra, hogy a kereskedelemügyi minister ur hatáskörébe tartozó posta- és távirdai igazgatóságok körében számtalan olyan hivatal van, amelynek nincs működési köre, ahol száz és száz ember van, aki dolgozni szeretne, de a hivatalukkal nem jár elég munka. Nincs annyi munkájuk, hogy az államhatalomnak érdemes volna ezeket a hivatalokat fentartani. (Mozgás jobbfelől.) Hogy állunk a posta- és tá

virdaigazgatóságokkal ? A régi nagy Magyarországon Zágrábbal együtt kilenc posta- és távirdaigazgatóság volt. Ezek közül elveszett hat igazgatóság — nem sorolom fel ezeket, mert most ez nem érdekei minket — megmaradt tehát három igazgatóság. Azonban ismét előállott az az eset, amit előbb a kultusztárca keretében emiitettem, hogy t. i. ahelyett, hogy csökkentették volna a hivatalok és hivatalnokok számát, az ellenkezőjét csinálták : szaporították. Ez történt 1919-ben a forradalom után Magyarországon a posta- és tá vir daigazgat óságokkal is. Elveszett hat igazgatóság és erre a forradalmak után, hogy hivatalnokaikat el tudják helyezni, létesítettek még öt igazgatóságot, úgyhogy ma csonka Magyarországon nyolc posta- és távirdaigazgatóság van, vagyis Zágráb leszámításával épen annyi, mint volt a 63 vármegyével rendelkező régi nagy Magyarországnak. (Klárik Ferenc : Ezek csinálják a cenzúrát.) Minden igazgatóság mellett van műszaki felügyelőség. Éz is uj intézmény. Régebben Budapesten is volt egy posta-, távírda- és telefonigazgatóság, amely a maga hatásköre alatt egyesitette ezt a három ügykört. Mostanában azonban ujabb hivatalokat állítottak fel, felállították a műszaki felügyelőségeket. Mindegyik igazgatóság mellé egyet, tehát a nyolc igazgatóság mellé nyolc műszaki felügyelőséget állítottak fel, külön segédhivatalokkal, számfejtőségekkel, stb. — Budapestnek például van egy postaigazgatósága, azonkívül van távírda- és távbeszélőigazgatósága is. A vidéknek is van külön postaigazgatósága és külön távírda- és távbeszélőigazgatósága, mindegyik mellé egy műszaki felügyelőség van állítva, mindenféle segédhivatallal súlyosbítva. Én nagyon kérem az igen t., most jelen nem lévő Walko kereskedelemügyi minister urat, — aki, azt hiszem, tett már ilyen irányban kijelentéseket — hogy ezeket a hivatalokat restringálja, illetve szüntesse meg. Ministereink most a külföldi kölcsönnel kapcsolatban Párizsban kötelező kijelentéseket tettek, hogy apasztani fogják a felesleges hivatalokat. Itt van tehát mindjárt öt nagy hivatal, több ezer főnyi személyzettel ; ezeket az embereket másutt lehet elhelyezni és meg kell szüntetni az olyan hivatalokat, amelyekre szükség nincs. Megnéztem ezeknek a hivataloknak a munkabeosztását. Például a budapesti távírda- és távbeszélő igazgatóságnak a következő 13 osztálya van : általános főosztály, táviró főosztály, személyzeti osztály, műszaki osztály, üzleti osztály, távbeszélő főosztály, távbeszélő személyzeti osztály, műszaki osztály, gépvezetési és építészi osztály, alközpontok és állomások szerelési osztálya, távbeszélő központok műszaki osztálya, hiba- és felszólamlás! osztály, kábelépítési és fentartási osztály. íme, tehát egyetlen egy hivatalnál Budapesten 13 osztály van, minden osztályban több hivatalnok van és alapos értesülésem szerint, sajnos, olyan kevés munkájuk van, hogy bátran mondható, hogy ezek az osztályok feleslegesekké váltak (Klárik Ferenc : És nem lehet telefonálni !), azonkívül állandó hatásköri összeütközésben vannak egymással. Amikor a posta- és távirdaigazgatóságok együtt voltak a távbeszélő igazgatósággal, akkor élte fénykorát a magyar posta, most ezeket külön választották és mellettük külön műszaki felügyelőségeket állitottak föl, azóta a legnagyobb üzemzavar van, nemcsak a telefonoknál nem lehet telefonozni, hanem magukban a hivatalokban is állandó hatásköri összeütközések vannak. A következőket kell Walko minister ur figyelmébe ajánlanom, — és kérem a jelenlévő honvédelmi minister urat, mint jó magyar embert, szíveskedjék szavaimat tolmácsolni. Mi minden áron olyanná akarjuk tenni a költségvetésünket, hogy ne legyen száz milliárdokra menő deficitünk. Én nem tudom, hogy mi a minister ur felfogása ebben a tekintetben, de bizonyára emlékezik arra, hogy milyen állapot volt 1914 előtt a ministeriumokban. Ha 1914 előtt a minister urak és az államtitkár urak, vag\< a különböző állami hivatalok vezetői autóra akartak ülni, akkor a Kossuth Lajos-utcában az autóállomáson vagy az autógarázsokban megrendeltek a saját költségükre, vagy ha állami érdekben tettek utat, állami számlára, — és a számvevőség aztán ezt számfejtette és a pénzt kiutalta — egyegy autót. Én jól emlékszem, igen t. minister ur, hogy az autók állandó igénybevétele a forradalmak után kezdődik. Mi azonban nagyon szeretnők, ha visszatérnénk a régi állapotra, és kérem a t. minister urat, hogy ha már az állami tisztviselők ezreit tesszük B-listára az állam nehéz pénzügyi helyzete miatt, méltóztassék a ministertanács figyelmébe ajánlani, hog}?- az állami autókat is szüntessék be. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A lerongyolt, felnégyelt csonka Magyarország nem engedheti meg magának azt a nag3* luxust, hogy az állam első tisztviselői, a minister urak autókat vegyenek igénybe. (Felkiáltások a jobboldalon : A siberek meg a bankárok megengedhetik ? — Klárik Ferenc : Azoktól is el kell venni azt a felesleget !) , Én egy külföldi úrral voltam szerencsés beszélni néhány nappal ezelőtt. (Egy hang jobbfelől : Ki volt az ?) Azt hiszem, önök felteszik rólam, hogy én mint enfant terrible előadom őszintén, hogy az illető mit mondott, úgyis kevesen mondják meg itt őszintén azt, ami a leikükön fekszik, ne vegyék tehát zokon, hogy én őszinte leszek. (Mozgás jobbfelől.) Azt mondta nekem az a külföldi ur : »Nézze, uram, önöknél