Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-218

À nemzetgyűlés 318. ülése 19M. évi január hó 8-án, kedden. 29 az igazi művészet ismertető jele. Az igen L minister ur egyévi késedelem után végre, -— hogy milyen befolyások érvényesültek, nem tudom ! — mégis csak kinevezte ezeket a tanárokat az V. fizetési osztályba, úgyhogy az a régi klasszikus irányzat, amely egy Benczúr Gyulát, egy Paál Lászlót és egy Munkácsy Mihályt adott a nemzetnek, (Reischl Richárd : Kasnya Bélát !) az nem tartozik ide, azt mellőzi és azt a másik irányzatot állította oda a tanszékekbe, azt az irányzatot, amire Reischl Richárdt képviselőtársam hivatkozik, ahova tartozik Kasnya Béla volt képviselőtársunk is. A minister ur beköszöntőjében hivatkozott arra, hogy teljes tudatában van annak, hogy Magyarország gazdasági állam és ő a klasszikus iskolák, a klasszikus középiskolák helyett, egy egészen uj iskolatípust fog kifejleszteni, amely az ország közóhajának a legjobban megfelel és kimondottan mezőgazdasági iskolákat fog felállítani. Én megnéztem pélaaul, hogy Dánia-államban, amely mint mezőgazdasági állam, legközelebb áll hozzánk és amelynek intézményeit és institúcióit nekünk is meg kellene valósítanunk, mennyi ott a gazdasági főiskolák száma ? Méltóztatnak tudni, bogy mennyi ? A kis Dániában 97 gazdasági főiskola van s méltóztatnak tudni, hogy a mostani csonkaságában is Dámával szemben nagyobb Magyarországon hány gazdasági főiskola van '? Nem 97 és nem 90, nem 60, nem 50, nem 20 és nem 10, hanem 3. (Reiselil Richárd : Dániában nem ilyen főiskolák vannak I Magyarországnak gazdasági akadémiái vannak, ott pedig kisgazdák részére felső oktatásra szolgáló iskolák I — Egy hang balfelől : Tessék talán szói kérni 1) Reiscnl képviselőtársam tévedésben van, mert ezeken a dániai gazdasági főiskolákon ugyanazt a tárgyat tanítják, mint a mi gazdasági akadémiáinkon. (Zaj jobb felől. — Elnök csenget.) Itt csak a kifejezésekben van különbség. (Lendvai István : Nincs mindenkinek vaj a fején, a vajtermelés nem olyan nagy !) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Kiss Menyhért : Nagyon csodálom, hogy Reischl Richárdt képviselőtársam egy egészen indokolatlan tárgynál és egy ilyen dolognál kel a kormányzat védelmére. (Reischl Richárdt : Nem a kormányzat védelmére, csak ne tessék hamis beállításban beszélni !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Tiltakozom azellen a felievés ellen, hogy hazugul állítottam be a kérdést. (Reischl Richárd : Azt mondtam, hogy hamisan állította be l) Nem állítottam be hamisan a kérdést. Tessék erre vonatkozólag szakkönyveket elolvasni, tessék elolvasni azoknak az iskoláknak a tantervét és meg méltóztatik állapítani, hogy azok az iskolák tanulmányi szempontból megtelelnek a mi gazdasági iskoláinknak. Nem földmivesiskolák azok, hanem főiskolák. ( Reischl Richárd : Nem lehet Dániában 97 főiskola l) Vannak, akik elegendőnek tartják a gazdasági főiskolák számát Magyarországon. (Héjj Imre : Azt nem !) Ma Csonkamagyarországon három egyetem van. A kolozsvári egyetemet áthozták Szegedre és ß. pozsonyi egyetexíiet Pécsre. (Lingaucr Albin : És a debreceni?) A debreceni megmaradt Debrecenben. Koncedálom, hogy négy egyetemünk van. Az első nemzetgyűlés alkotásai közül volt egy olyan, | amely a keresztény néprétegek kívánságainak tett eleget és ez a zártszámról szóló törvény. A törvényhozás nem abból a szempontból indult ki ezen törvény meghozatalánál, amelyre Nagy Ernő t. képviselőtársam mutatott ra, mintna vallásuk miatt üldöznék a zsidó egyetemi hallgatókat, mert hiszen vallása miatt üldözni valakit tisztára középkori felfogás, ezt a huszadik század kuituremberének és kuiturnemzetének nem szabed megtennie. A vallás, akár zsidó, akár katholikus, akár keresztény, akár buddhista legyen is az

f feltétlenül tiszteletreméltó. Akármilyen leiekezei templomába is lépek be, egyforma áhítatot és tiszteletet érzek, egyformán érzem az Isten jelenletét és a vallásban megnyilvánuló egyistenség hitét minden templomban. f Lendvai István : Kivéve Jehovát i — Felkiáltások jobb felöl : Lendvai máskép érez !) Mi az egyetemi zártszamtörvényt nem azérr követeljük, mert a zsidó vallású egyetemi ifjúságot akarjuk az egyetemekről kizárni, hanem abból a reálpolitikai okból, hogy a gazdasági és hivatali pozíciókat fentartsuk es átadjuk a magyar népből származó és magasabb műveltséget elnyert íljuság részére. Ez önző, de. okos felfogás, mert addig, amíg az ország lakosságának 9o%-át kitevő, keresztény törzsiakosság fiatalsága nem tud elhelyezkedni a magasabb állásokban, nem lehet azt kívánni tőlünk, hogy fiatalságunkat háttérben állítsuk, az 5% zsidóságnak talán okosabb, talán többet tanúit, talán magasabb kultúrával rendelkező fiait pedig belehelyezzük ezekben az állásokba. (Lendvai István közveszól.) Elnök : Lendvai István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni i Kiss Menyhért : Ha az a liberális felfogás, amely Magyarországon 67 óta érvényben volt, tovább tartott volna, ugyanaz a helyzet állott volna elő nálunk is, mint a német-római birodalomban, melyről a zseniális Prohászka püspök megállapította, hogy a »római» szó csak a nevében volt benne, de római egyéniséget egyetlenegyet sem lehetett már a birodalomban találni. Ha ez a liberális felfogás maradt volna továbbra is érvényben, mi is oda jutottunk volna, hogy orvosaink, mérnökeink, tanáraink, összes vezető pozíciókban levő és kulturális állást betöltő magasabb hivatalnokaink egytől-egyig az ötezer eves kultúra csúcsaira leiemelkedett zsidóság soraiból került volna ki. Ez az önök álláspontja volt, Nagy Ernő t. képviselőtársam, de azt hiszem, hogy mint jó magyar ember, ha lelkiismerete szerint választania kellene, hogy egy megélhetést nyújtó stallumot kinek adjon oda, a 95%-ot kitevő kereszténység egyik tagjának, vagy az 5%-ot kitevő és dúsgazdag zsidóság egyik fiának, ön is a kereszténynek adná oda ezt a stallumot. Appellálok, jobboldalon ülő igen tiszteit képviselőtársaim, az önök legjobb lelkiismeretére. Önök közül többen, mint Héjj Imre, Hegedűs György, stb. tagjai voltak már az első nemzetgyűlésnek is, és így részt vettek az egyetemi zártszámról való törvény megalkotásában. Kérdem, hogyan tartják önök megengedhetőnek és a politikai etikával összeegyeztethetőnek, hogy van itt egy törvény, az egyetemi zártszámról való törvény, amelyet nem hajtanak végre. Gróf Bethlen István, a kormány szilárdkezü elnöke, J a külföldön is, idehaza is állandóan azzal dicsek-