Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-226

A nemzetgyűlés 226. ülése 192 zetgyülés és a kormány elé tárni az összes erre vonatkozó adatokat, hogy amennyiben a kormánynak nem volt eddig módjában megtudnia, hog-y tulaj donképeii kik azok, akik veszélyeztetik az ország' békéjét, most megtudhassa. A csongrádi bombamerénylet után kiadott a kormány egy statáriális rendeletet, melyben becsületbeli kötelességévé teszi a rendőrfőkapitány a székesfőváros polgárainak, hogy akik fegyvereknek, bombáknak rejtegetéséről tudnak, azt jelentsék be és becsületbeli kötelességévé leszi minden polgárnak, hog-y f a kormánnyal együttműködjék a konszolidáció érdekében. Nos, nekem módomban van az egész alföldi brigád szervezetét a kormány elé terjeszteni, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalou! ) módomban van megnevezni mindazokat az egyéneket, kik mind a mai napig' sem állíttattak a bíróság elé, elkövetett szörnyűséges tetteik miatt, és módomban van megnevezni azokat, akik ma is az alföldi brigád szervezetéhez tartoznak és kisebb-nagyobb mennyiségű fegyvert rejtegetnek. (Horváth Zoltán : Ezt még- nem tudja a bel iigymiiiister ur!) Hogy az alföldi brigád mai működését, mai szereplését megértsük és hogy lássuk azt a szörnyűséges veszedelmet, amelyet az jelent, kénytelen vagyok visszatérni arra a borzalmas nagy, 1919 őszén történt kecskeméti bűnügyre, melynek kideritése a mai napig sem történt meg. Kecskeméten, a katholikus egyház bérházában a második emeleten, a színházra néző oldalon lakik Szabó Antal m. kir. állampénztári tanácsos. Itt van neki kétszobás lakása, ^ melyet már régen »bagolyvárnak« hívnak az érdekellek. Ez a Szabó Antal 55—60 év körüli férfin, akit józanon nagyon ritkán látnak Kecskeméten. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Már a román megszállás alatt is az ő lakásába, az úgynevezett bagolyvárba jártak össze titkos konventikulumokra az Ébredők tagjai, különösen pedig azok vezetői. Ott, abban a lakásban azután sör, bor, pálinka és dorbézolások mellett, duhajkodások közben született meg az a gondolatuk, hogy bosszút kell állni a zsidóságon. Még a románok benléte alkalmával összeállítottak, illetőleg csináltak egy fekete listát s e fekete lista tagjaira kimondották a bagolyvárban, hogy őket a románok segítségével össze fogják fogdosni, így is történt. Akiket a listára felvettek, azokat a románok segítségével összefogdosták és a törvényszék börtönébe zárták. Egy különítményt szerveztek annak végrehajtására, hogy velük végezzen. Ez a különítmény az úgynevezett Héjjas-különitmény, amely 1919 november 15-én, azon a napon akcióba lépett. Héjjas Iván kiadta a rendeletet, hogy november 15-éről 16-ára virradó éjszakán senkinek sem szabad lakását elhagynia és akit az ÉME jelvénye nélkül meglátnak Kecskemét utcáin, azt az ő járőrei bátran lelőhetik. (Pikler Emil: Hallatlan! — Mozgás a baloldalon.) A románok kivonulásával csakugyan a Héjjas-különitmény vette át a rendfentartás munkáját és azzal kezdte, hogy már délelőtt lerészegitette, leitatta csapatait; így készültek az esti munkára. A bagolyvár ez este volt a leghangosabb. Megjelentek ott azok, akik kieszelték a nagy orgoványi és a kecskeméti gyilkosságokat, melyeknek sorozata azután egy hónapon keresztül állandó volt Kecskeméten. Ezeken a tanácskozásokon meg-jelentek, tehát mint értelmi szerzők indokoltan gyanúsíthatok — és legalább is annyit megkövetelhetünk, hogy a biróság elé álljanak és kihallgasNAPLÓ XIX. 4. évi január hó 22-én, kedden. 299 sák őket arra vonatkozólag, hogy csakugyan részesek-e az élelmiszerzés bűnében? — a következők (olvassa) : »Szabó Antal állampénztári főtanácsos, kinek lakásán, a katholikus bérházban, az úgynevezett bagolyvárban Jöttek össze; dr. Kéry János, törvényszéki bíró, Budapest, I., Győri-ut 2/C — szintén lejárt a gyűlésekre, Kecskemétre; dr. Zana Ferenc ügyvéd, Kecskemét, volt ÉME elnök; dr. Magyar József ügyvéd; dr. Jeney Pál, az ÉME helyettes elnöke: dr. Kiss Endre ügyvéd, a Kecskeméti Közlöny szerkesztője; dr. Kiss József, volt árvaszéki ülnök; Révész István, pápai prelátus; (Zaj halfelpl) Kuminergruber Emil, kegyesrendi tanár; Héjjas Aurél — Iván bátyja; Héjjas András — Iván öccse; Héjjas Tibor Iván öccse; Höhhinger Miklós, gimnáziumi tanár; Kiss Ferenc, ny. táblabíró, volt kormánybiztos, főispánhelyettes a román idő alatt; Ráad Árpád, közgazdasági egyetemi hallgató, volt tanitó, tartalékos hadnagy; Nagy Bertalan, tartalékos hadnagy, az Ergonnál; Schmiedt Rezső, hadnagy, Budapest, I. vadászzászlóalj; Schmiedt Nándor degradált őrmester, jelenleg Temesváron van; Berta István; Balog Jenő, tartalékos hadnagy, Budapest; Balog Ferenc, tartalékos hadapród jel ölt őrmester; Szűcs Rezső, tartalékos hadnagy, Amerikában van; dr. Farkas Béla, gyógyszerész; SárkÖzy Béla, kisgazda; Barna Tibor, állami rendőrfelügyelő; Demcsák József, fogalmazó; Dávid Nándor, százados; Kerekes Dezső, városi intéző; dr. Damó Zoltán; dr. Szabó Győző; dr. Dömötör István; Dragollovics Gyula és Muraközi Ferenc:. Majtényi polgármester is ott volt néha, és természetesen Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály is (Zaj.) Tehát Héjjas, mint városparancsnok kiadta a rendeletet, hogy akit az Érne jelvénye nélkül meglátnak az utcán, azt haladéktalanul lőjjék le és kiadta a másik rendeletet is, hogy abban a csendben, amikor a városban senki megmukkanni sem mer, amikor az utcákon senki sem jár, akkor végezzék el azt a munkát, amelyet a fekete lista tagjaira vonatkozólag előzetesen kiterveztek. (Zaj.) Este tiz órakor, a kiosztott szerep szerint, csakugyan meg is kezdték a Szent-Bertalanéjszakát. A városháztéren gyűltek össze s innen részint kocsikon, részint gyalog vonultak el a törvényiszék palotája elé, amelyet ellenállás nélkül nyomban üteg-szálltak és amelynek zárkáiból kivezették a fekete listának már előre oda bevitt tagjait. (Pakots József: A kecskeméti B-lista !) Ezeket azután, kocsira rakták, szájukat betömték, szalmakötegekkel is átkötötték, hogy a tömés ki ne essék (Horváth Zoltán: Rémes! — Rothenstein Mór: Keresztény és nemzeti munka! — Meskó Zoltán: Ennek semmi köze a kereszténységhez!) s kivitték őket a város szélére, ahol részint megfojtották, részint felakasztották, részint pedig különféle szerszámokkal addig verték agybafőbe őket, amig* el nem pusztultak. (Pikler Emil : Mi volt ehhez képest Szamuelli ! — Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Ilyet már mégsem lehet mondani! Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Saly Endre: Egyformák! — Elnök csenget.) Az elpusztítottak névsora a következő (olvassa) : »Neumann Imre, dr. Stern Zsigmond,. Czigány János. Lajos László, Vincze Lajos, Simon István, Kosa László. Szahovics György, Hajma József. Vércse Gábor, Bende József, Egyeki Mózes. P. Kovács István, Horváth Döme, Kuruez József, dr. Buday Dezső, Gubinyi Mihály, Turell László, Lugosy István, Polónyi Gyula, Kau fer Arthur, Pataki István, LazarovUs Károly, Farkas Sándor, Szegedi 12