Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-225

A nemzetgyűlés 225. ülése 1924. minden egyéb terein. A nemzeti újjáéledés első I napjától fogva uj iskolarendszert kellett volna teremteni. Ha végigtekintünk Európán, azt látjuk, hogy a forradalmi országokban épugy, mint az ellenforradalmi országokban igyekeznek az uj rendszert, a forradalmi rendszert vagy az ellenforradalmi rendszert állandósitani és beépiteni a maguk iskolapolitikájába. A forradalmi Németország megcsinálta a maga átfogó kulturális reformját, hogy a köztársasági rendet állandósítsa és belenevelje az ifjúságba. Az ellenforradalmi, fascista Olaszország csak egy esztendeje teremtette meg ezt az uralmat és már megcsinálta a maga nagy kulturális iskolai reformját. Kérdem, mit tett a magyar kormány a mi iskolarendszerünk újjáalakítása, végleges nemzeti alapra fektetése, megerősítése tekintetében? Mit tett idáig? A fajvédő iskolapolitika elsősorban a népnevelésre épiti fel a maga rendszerét. Mit tett a kor- | mány a népnevelés terén idáig! A középiskolai j reform is csak kicsinyes foltozgatás, semmi ; egyéb. Ha tovább megyünk és azt kérdezzük, mit I tett a kormány a felső iskolák reformja terén, azt kell mondanunk, hogy itt történt ugyan reform, de azt maga az ifjúság vitte keresztül, a j kormány azonban ezt a reformprogrammot nem állandósította, nem intézményesítette és nem fejlesztette. Nem véletlen az, hogy a magyar főiskolai ifjúság állandó nyugtalanságban él. A magyar főiskolai ifjúság nyugalmának állandósitására feltétlenül végre kell hajtani a numerus clausust. Az ifjúság ehhez 99 percentjében feltétlenül és minden körülmények között ragaszkodik. Ha azonban megnézzük, hogy mi történtezen a téren, azt látjuk, hogy a numerus clausust a budapesti egyetem kivételével és részben a szegedi és debreceni egyetem kivételével, elsősorban a pé- j esi egyetem a legtudatosabban meghamisítja és j megkerüli. A magyar ifjúság többször fordult a | magyar kultuszkormányhoz eme sérelmük eliminálása végett. E memorandumukból a következőket akarom felolvasni (olvassa): »A felsoroltakból nyilvánvaló, hogy a pécsi egyetemen a numerus clausus törvényét most is megszegik, illetve azt különféle módon megkerülik: »1. A megengedett 6° o-nál több zsidót vesz fel; 2. a kikeresztelkedett zsidót keresztény magyarnak veszi; 3. a, megszállott területi zsidót külföldinek számitja; 4. azon zsidók külföldről szerzett diplomáját, akiket a hazai egyetemek visszautasították, nosztrifikálja, pedig a pécsi egyetem diplomáit pl. a kisentente államai nem ismerik el. 5 Azokat a zsidókat, akiket a többi egyetem mint nemzethííség szempontjából megbízhatatlanokat, a törvény értelmében visszautasít, felveszi. 6. Azokat a zsidókat, akik külföldön egy-két szemesztert hallgattak, úgynevezett szerzett jog alapján szintén felveszi, és a féléveket nekik beszámítja. A törvénynek, szellemével és intenciójával ellenkező ilyen megkerülései szinte illuzóriussá teszik annak fenállását, és a pécsi egyetemnek a katholikus Pées városában kifejezett zsidó jelleget kölcsönöz.« T. Nemzetgyűlés! Az ifjúság ezért is ragasz" kodik a numerus clausushoz, mert átérzi, hogy amig nincs meg a bevándorlási törvény, addig a bevándorlási törvényt is ennek a numerus clasusnak kell helyettesítenie. Én a numerus claususnak nagy súlyt tulajdonitok, de nem döntő súlyt, mert ezt csak ama láncolat egyik szemének látom, amelynek együít kell a magyar nemzeti politikát alkotnia. Mégis a legteljesebb mértékben ragaszkodunk ehhez a törvényhez s a kormány nagyon rosszul teszi, hogy ezt a törvényt nem hajtja végre, (Kiss Menyhért: Klebelsberg az oka !) mert ezzel a magyar ifjúságot annyira évi január hó 18-án, pénteken. 279 felzaklatja nyugalmában, hogy ennek jó vége nem lehet. (Kiss Menyhért: Megszegi a törvényt!) A magyar ifjúság el van határozva arra, hogy ha nem változnak meg ezek a viszonyok, a pécsi egyetemet otthagyja s már meg is indultak a tárgyalások, hogy a budapesti egyetem fel fogja őket venni, a katholikus Pécs városa tisztára zsidó egyetemmel fog rendelkezni. (Zsirkay János: A minister példát mutat rá, hogy hogyan kell a törvényt kijátszani.) Én elismerem mindenkinek azt a jogát, hogy a numerus clausus ellen harcoljon. Tessék a numerus clausus ellen alkotmányos harcot vivni, (Igaz! Ugy van! a balközépen.) de addig, mig ez törvény, tessék betartani és tessék minden körülmények között megtartatni. (Ugy van! a balközépen. — Kiss Menyhért: ő adja ki az utasítást a rektoroknak, hogy vegyenek fel zsidókat.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Egy másik súlyos sérelme a magyar ifjúságnak az anyagi sérelmeken kívül, — melyeket röviden elő fogok adni, — az, hogy a legvégzetesebb uj intézményeit, melyekben a magyar ifjúság élete megtestesül, a bajtársi egyesületeket a magyar kormány mindezideig nemcsak hogy nem támogatta, de alapszabályaikat mostanáig nem hagyta jóvá, kivéve az orvosi fakultás bajtársi egyesületének alapszabályait. Sőt az egész sajtóban és a politikai baloldalon óriási energiával indult meg az akció a bajtársi egyesületek ellem Amint az Érne ellen megy a támadás minden eszközzel, olyan következetesen harcol ez a baloldal minden eszközzel a bajtársi egyesületek ellen, mert nagyon jól tudja, hogy ez mit jelent nemzeti erőben és nemzeti akaratban. Én azonban kijelentem itt, hogy nem lehetséges, hogy a kormány ezeket a bajtársi egyesületeket feloszlassa, mint ahogy a baloldalon kívánják a kormánytól és mint ahogy rebesgetik, mintha a kormány e tekintetben már Ígéreteket is tett volna. Ez lehetetlenség, mert ez egyenlő volna a magyar ifjúságnak nemzeti irányban való í'orradalmositásával. (Kiss Menyhért: Minden lehetséges ennél a kormánynál!) T. Nemzetgyűlés! Egyszer már szembe kell szállanunk azokkal a vádakkal, amelyekkel a magyar ifjúságot a közéletnek destruktiv tényezői minden téren elhalmozzák. Azt mondják erről az ifjúságról, hogy rosszabb, mint a múlt ifjúsága volt. Én megfigyeltem őket az ellenforradalom óta és merem áilitani, soha ennyi öntudat, ennyi önzetlen nemzeti érzés, ennyi munkaszeretet és tanulási vágy az ifjúságban nem volt, mint ma. (Igaz! Ugy van! a balközépen.) Ez minden tekintetben erkölcsileg és nemzetileg különb, mint mi voltunk a mi korunkban, (Zsirkay János: A legnagyobb nyomorúsággal küzdenek és mégis tanulnak! Napszámba járnak és emellett tanulnak!) Miből állt az ifjuság élete a múltban! (Zaj a jobboldalon. — Kiss Menyhért: Halljuk! A kisgazdákat érdekelheti a magyar ifjúság sorsa!) Tumultusokban, felvonulásokban, még pedig pártpolitikusok vezérlete alatt álló felvonulásokban, két irányban: a szélső, látszólag nemzeti 48-as politika destruktiv vezéreinek vezérlete alatt s a baloldali radikalizmus, a Galileistáknak vezérlete alatt. Az igazi nemzeti gondolatnak nem volt talaja ebben az ifjúságban. Ma azonban a helyzet egészen más. Ma ez az ifjúság megalkotta a maga külön ifjúsági társadalmát. Méltóztassék csak figyelni azokra a beszédekre és megnyilatkozásokra, amelyek a most tartó kongresszuson elhangzanak. Egy külön diákélet