Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-225

A nemzetgyűlés 225. ülése 1924. igazán nagyértékü és alapos beszédében, arra a konklúzióra jutott, hogy végeredményben Magyarországra nincs más megoldás, mint az, hogy Amiamelyik szomszéd állammal kapcsolatba jutni törekedjünk, (Ugy van!) És még sokkal érdekesebb, hogy Friedrich István t. képviselőtársam, aki félévvel ezelőtt még Kemál basával, a bajorokkal, Mussolinivei és más nemzetek szabadság-hőseivel óhajtót; a magyar felszabadítás érdekében szerződést kötni, ma már szintén rájött arra a gondolatra, hogy rajtunk sem Kemál, sem Mussolini, sem senki a világon segi;eni nem fog, hanem csakis saját magunk és ezek csak akkor lesznek hajlandók segíteni rajtunk, ha látják, hogy önerőnkből tudunk magunkon segíteni. Friedrich István t. képviselőtársam is azt mondót.a beszédében — ezzel fejezte be nyilatkozatát itt valamelyik nap, — hogy valóban ő is ugy látja, hogy az ország számára nincs más megoldás, minthogy valamelyik szomszédos állammal szoros viszonyba kellene lépnünk. Nagyon örvendek, hogy ez a gondolat most már anynyire utat tört magának, hogy még a fajvédő képviselőtársaink is igy kezdenek gondolkozni. Mindenesetre meg kellene ezt kísérelni (Lendvai István: Daruváry a cseh követségen már kísérelte!) és ha az az impressziónk támad, hogy a jelenlegi kormányrendszer nem alkalmas ennek a kísérletnek a megtételére, az ország jövője megéri azt, hogy mi ezen a kormánvberendezkedésen változtassunk. Végre is, nemcsak a külföldön kifogásolhatják, hanem mi magunk is hirdetjük és állítjuk — és ebben a kérdésben igazán olj^an történelmi nagyságok járnak előttünk, mint ApDonyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf, — hogy ez a nemzetgyűlés nem kompetens, ez a nemzetgyűlés nem törvényszerű, ez a nem/etsrvülés nem jogosult arra, (Barthos Andor: Minek veszik fel a fizetést!), hogy az ország legnagyobb, életbevágó, egész lövőiére kiható kérdéseiben döntsön. Vissza kell tehát térnünk a nemzet szuverenitásának forrásához, vissza kell térnünk az uj választáshoz. (Ugy van! Uqu van! a bal- és szélsőbaloldalon. -~- Klárik Ferenc: Az általános, titkos választójog alapján !) Szerény véleményem szerint ezt a nemzetgyűlést semmi más feladat nem terhelheti, mint hogy letárgyalja a földreformnovellát, amelyben egy pár eljárást módosító intézkedés foglaltatik és amelyet általánosságban már elfogadtunk, letárgyalja a közigazgatási testületek funkcióját biztositó ^vasiatokat és akkor oszoljék fel ez a Ház. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon. — Klárik Ferenc: Általános, titkos választójogot!) Ez természetes! Annyira természetes, hogy ezért nem emiitettein fel: alkossaineg az általános, titkos választójogot, mondja ki feloszlását, (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) s adjon helyet a szabad választással a nép akarata szerint megválasztott nemzetgyűlésnek. (Barthos Andor: Nem volna természetes, ha törvényszerűnek i ártanák. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szakács Andor: Csak nem méltóztatik azt gondolni, t. Nemzetgyűlés, hogv ez az orszápbelenvugszik abba, hogv csendőrszuronyokkal megválasztott kéuviseíők válasszanak esetleg királyt, (Kuna P. András: Mesebeszéd!), vae-y hogy csendőrszuronyokkal megválasztott többség: kösse le az ország egész jövőjét évszázadokra? (Barthos Andor: Mondjanak valami ujat is! Mindig csak ezt verklizik! Egyebet sem tudnak. — Klárik Ferenc: Míg meg nem lesz, verklizni fogjuk! — Zaj.) évi január hó 18-án, pénteken. 269 Elnök: Csendet kérek! (Drozdy Győző: A tiszta erkölcs alapja a tiszta választás! — Barthos Andor: Az én nézetem más!) Szakács Andor: Ha önök valamennyien tiszta választáson nyerték volna mandátumukat, ha ennél alkotmányosabb választás nem lett volna még az a koalíciós választás sem, amelyre valamennyien örömmel és büszkeséggel tekinthetünk vissza, még akkor is vissza kellene döbbenniök önöknek attól a felelősségtől, hogy az ország ilyen nehéz idejében egyoldalú pártkormány rendelkezzék életünk és minden kincsünk és javunk felett, ami még megmaradt, és hogy egyoldalú párturalmi rendszer döntsön el századokra kiható fontos érdekeket. (Barthos Andor: Ujabb októbrizmust nem fogunk engedni, képviselő ur! — Meskó Zoltán: Mi sem engedünk!) Elnök: Csendet kérek! (Cserti József: Ki akarja a kommunizmust? — Barthos Andor: Nem azt mondtam! Tessék jobban hallgatni!) Kérem a képviselő urakat, ne mondjanak semmit! A szónok ur mondja beszédét, a képviselő urak pedig szíveskedjenek meghallgatni! (Helyeslés.) Szakács Andor: Önöknek, t. többség még akkor is keresniök kellene, hogy lehetőleg az egész nemzeti képviselet egyértelmű elhatározásával jöhessen létre ezeknek a problémáknak megoldása, ha az önök mandátumai keletkezésének alkotmányos forrása teljesen tiszta volna is és semmi kétség sem férne hozzá. Amikor azonban vitatható egy többség keletkezésének alkotmányossága, kétszeresen háramlik kötelesség. S önök érzik is ezt a kötelességet, mert hiszen ezért történtek kísérletek súlyos, nehéz időkben, hogy az ellenzékkel bizonyos megállapodásokra juthassanak. De nem ilyen időleges megállapodásokra van szükség! A nemzet egész erejének kifejtésére van szükség*, a jövőt az egész ország, az egész nemzet emelje vállaira, ne pedig egy ilyen egyoldalú párturalom, amely ma megvan, de holnap eltűnhet és amely után nem marad más, mint a történelmi felelősség, amelynek súlya alatt megsemmisült. Ennélfogva én a következő határozati íavaslaatot terjesztem elő (Halljuk! Halljuk! balfelől. Olvassa): »Mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy a jelenlegi egyoldalú párturalmat és az arra épített pártkormányzási rendszert az ország mai súlyos helyzetében nem tartja helyénvalónak és ehhez képest kifejezi azt az óhajtását, hogy az összes alkotmányos pártok lehető részvételével koncentrációs kormány alakittassék kizárólag azzal a rendeltetéssel, hogy az általános és titkos választójog alapján (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobb felől.) a jelenlegi nemzetgyűlés feloszlatásával az uj választásokat alkotmányosan és pártatlanul sürgősen megejtse.« (Egy hatig jobbfelől: Milyen választójog alapján? Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az általános, titkos választójog alapján. — Klárik Ferenc: Lajstromos! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szakács Andor (továbbolvassa) : »A földreformnovella kivételével az összes függő kérdések, minők például a kölcsön, az uj alkotmány, a közigazgatási reform stb., az uj nemzetgyűlés elé utasittatnak.« (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) r Nagyon fontosnak tartom az ország erdekében, hogy ebben a nemzetgyűlésben ez keresztülmenjen. Egyik képviselőtársam azt mondta, hogy azért kell koncentrációs kor38*