Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-223
A nemzetgyűlés 223. ülése 1924. len István gróf ehhez a külföldi kölcsönhöz ' hozzányúlt: a nemzetgyűlés elé tárni a trianoni békeszerződésnek azt a pontját, amely intézkedik a jóvátételi bizottság összeállitásáról. A trianoni békének 170. §-ához fűzött második függelék két pontja szerint a jóvátételi bizottság tagjai : az an°-ol, francia, olasz, japán, belga államok. Ezek fejenként egy-egy szavazattal birnak. Azonkívül tagjai a görög, lengyel, román, jugoszláv, cseh-szlovák államok. Ezek összesen egy szavazattal birnak. Tehát ebben a jóvátételi bizottságban összesen hat szavazat van. Ezek közül a szavazatok közül a japán államnak csak akkor van beleszólása, ha valami tengeri kár képezi a tárgyalás és a döntés anyagát. A belga államnak pedig akkor van beleszólása a szőnyegen fekvő ügy tárgyalásába és eldöntésébe, ha közvetlenül érdekelt. Tehát a magyar kérdés sem a japán államra, sem a belga államra nézve tárgyalás anyagát nem képezhetvén, a jóvátételi bizottságban a magyar ügy tárgyalásán jelen volt az angol, olasz, francia és a román állam, mert a többi hat állam évrőlévre egy delegátust választ és ebben az esztendőben éppen a román delegátust választották meg, és igy ott a románokat Titulescu külügyminister képviselte. Tehát, mint méltóztatnak látni, a jóvátételi 'bizottságban négy szavazat van. azonban az elnöki széket Bartou francia kiküldött töltötte be, akinek mint elnöknek is van még egy külön szavazata. Most már odakerülvén a magyar ügy, tárgyalás alá vették, természetes, hogy a kisentente a francia érdekszférába tartozván, a franciák más mellett, mint a kisentente érdeke mellett nem is dönthettek, — ennélfogva a magyar ügyben három szavazat, — két francia és egy román szavazat — állott szemben a velünk szimpatizáló két szavazattal: az olasszal és az angollal. (Éhn Kálmán: Erről Bethlen nem tehet! — Csontos Imre: Elég szomorú dolog ez! — Rassay Károly: Az biztos! — Zaj!) Még azt is tudnunk kell, hogy a magyar alosztálynak, amelyhez tárgyalás és jelentéstétel végett a külföldi kölcsönt kiadták, a következők a tagjai: az angol, francia, olasz, görög, lengyel, román, jugoszláv és cseh-szlovák államok. (Dénes István: Csupa jóbarát!) Ezek közül a magyar osztályban két szavazattal rendelkeznek fejenként az angol, a francia, az olasz, a többi pedig fejenként egy szavazattal rendelkezik. Tehát ezek közül is kiválogathatjuk a velünk szimpatizáló államokat és akkor ott fogjuk találni az angolt két szavazattal és az olaszt két szavazattal,^ tehát összesen négy szavazat van szemben hét szavazattal, mert összesen 11 szavazat van. öt ebből a kisentente, illetőleg a kisentente-tal szimpatizáló balkánállam: Görögország, és északi állam: Lengyelország, továbbá Franciaország bir két szavazattal. Már most ebben a magyar alosztályban Magyarországnak csak mint ülnöknek van helye, tehát Bethlen István gróf jogositva volt ebbe a^ magyar alosztályba bemenni, ott hallgatni és ülni. Mármost, t. Nemzetgyűlés, odaértem, hogy kérdést intézhetek a t. Nemzetgyűléshez : a jóvátételi bizottság és a magyar alosztály ilyen összetétele mellett egy előrelátó komoly politikus, aki a külföldi relációkkal foglalkozik, hihette-e egy pillanatig is azt, hogy ha ő minden előkészítés, f minden körülkerítés nélkül egyenesen arcbatámadva bemegy abba a velünk szemben tulnyomólag ellenséges bizottságba, akkor neki azonnal meg fogják szavazni azt, NAPLÓ XIX, évi január hó 16-an, szerdán. $09 amit kér, hogy akkor az ő kérelmét teljesitik? (igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) A magyar alosztály ezek után foglalkozott Bethlen István elaboratumával és a tanácskozás során azután kiütközött a két ellentétes felfogás. Az egyik felfogás az úgynevezett angoloJasz felfogás volt, a másik pedig a kis-entente javaslata. Az angol és olasz terv szerint ugy kontemplálták a külföldi kölcsön megadását Magyarország pénzügyi egyensúlyának .helyreállítása és gazdasági helyzetének szanálása érdekében, hogy az egész pénzügyi akciót a népszövetségre bizzák. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a trianoni békeszerződés 163. Va szerint ez a jóvátétei bizottságnak van fentartva, a jóvátételi bizottság ebben szuverén és a népszövetségnek legfeljebb csak átengedheti ezt a hatáskört, mint ahogyan az osztrák kölcsön esetében tette. Az angol ós olasz javaslattal szembenállott a kis-entente javaslata, amelyet természetesen a franciák is magukévá tettek. Ezek azután szigorúan ragaszkodtak ahhoz a princípiumhoz, hogy a külföldi kölcsönt, miután az szoros összefüggésben van a jóvátétellel, semmi esetre sem szabad illetékes bizottságától, a jóvátételi bizottságtól elvonni, és azt javasolták, hogy mielőtt még a zálogjogok felfüggesztése tárgyában intézkednének, meg kell állapítani Magyarország fizetőképességét és azonkis r ül a trianoni béke 163. §-ának 3. bekezdése alapján fizetési tervezetet kell késziteni a jóvátételről; azt is kivánták, hogy a felveendő kölcsön egy része rögtön jóvátételre fordittas sék. Ez a két különböző javaslat ütközött össze egymással. A magyar alosztály természetesen a kis-entente javaslatát terjesztette, mint az alosztály javaslatát a jóvátételi bizottság elé, az angol és olasz javaslat pedig mint kisebbségi vélemény, illetve — hogy ugy mondjam — mint külön vélemény került a jóvátételi bizottsághoz. 1923 május 12-én ült össze a jóvátételi bizottság Parisban, ahol a magyar osztálynak ez a javaslata és az angol-olasz különvélemény előterjesztetett. A kis-entente befolyása itt már teljesen érvényesült. Nem hoztak rögtön érdemi határozatot, nem döntöttek még ekkor sem, dacára annak, hogy Bethlen István és kisérete már az első percben azt hitte, hogy a kisebb kölcsönt rögtön meg fogja kapni. Akképen döntöttek, hogy bővebb adatok beszerzése céljából rövid időre elnapolják a tárgyalást. Virágnyelven, vagy diplomáciai nyelven van mondva az, hogy: »bővebb adatok beszerzése céljából«. Ez tulaj donképen azt jelenti, hogy: horogra kerültél most, gr. Bethlen István _ és veled az ország. Most majd előbb meg fogjuk állapítani azokat a politikai és gazdasági feltételeket, (Rupert Rezső: Hatalmi feltételeket!) azokat a hatalmi feltételeket, amelyeket szükségesnek tartunk, s azután majd tárgyalunk ismét. Gr. Bethlen István tudomásul vévén a jóvátételi bizottság döntését, ugy látszik, további nemzetközi orientáció és szimpátiakeltés céljából ismét nem oda ment, ahová mennie kellett volna, hanem Rómába utazott. Rómában, amint a lapok mondják, igen szimpatikusán fogadták, nagy ünnepségeket rendeztek, hiszen roppant kedvesek ezek a nyugati államok,, nagyon udvariasak, roppant értik a diplomáciai modorosságot és simaságot, nem dolgoznak erőszakos eszközökkel, sőt dikciókat, tósztokat is mondanak. Annyira vitték Rómában, hogy Bethlen Istvánt második Tisza Istvánnak keresztelték el; azonkívül a pápa őszentsége a Pius-renddel is kitüntette. 29
