Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-221

A nemzetgyűlés 221. ülése 192 ártatlanul kiontott vérével festik pirosra a levegőt. Sajnálatos cselekedet, elitélendő gaztett volt mind a kettő, de azt hiszem, a kormányt nem lehet érte felelőssé tenni, sőt inkább dicséretet érdemel, amiért a tetteseket ilyen hamar kinyomoztatta. (Barthos Andor: Nagyon helyes! Igaza van!) Rossz embereknek gonosz lelkületéből származott, s a kormányban megvan a jóakarat, hogy rendet teremt. (Szeder Ferenc : A brigád fejét mikor fogják le ? — Kuna P. András : Ha Szeder lesz a miniszter ! — Derültség. — Cserti József : Nincs kizárva még az sem ! — Szeder Ferenc : Elég szomorú lesz, ha addig csatangol szabadon !) T. Nemzetgyűlés ! Én érdeklődéssel hallgatom különösen szociáldemokrata igen t. képviselő társairmiak a vitában való felszólalásait és mag-amban — ha kifejezést nem is adok ebbeli gondolkozásomnak — sokszor dicsérem szívósságukat, kitartásukat, — habár egyoldalúak — hogy milyen keményen megállják helyüket az általuk képviselt népréteg, a magyar városi, illetőleg ipari munkásság érdeke mellett. (Bogya János: Én is a munkásságot képviselem !) De azért én mégis jobban szeretném, ha ez a küzdeni akarás, ha ez a birálat nem terjedne odáig, hogy azt tolja előtérbe, miniha egyedül csak az az osztály volna a védelemre érdemes, csak az az osztály volna Magyarországon az

: egyedül dolgozó és produktív társadalom. (Hebelt Ede : A grófokat kell védeni !), ennek a hazának igazán létalapját képező, feniartó rétegét, a magyar földmivelő társadalmat pedig másodrendűvé süllyeszti, — mint ahogyan erre nézve célzást hallottam Kabók Lajos igen t. képviselőtársamnak /az indemnitás vitájában történt felszólalásában, amikor a többek közöt; azt mondotta, hogy az ipari termelés fontosabb Magyarországon (Kabók Lajos : Nem azt mondtam! Azí mondtam, hogy nemcsak mezőgazdasági munkásság van !)

% mint pl. a mezőgazdaság, mert ott a termelés főképen az időjárástól függ. (Kabók Lajos : Tévedés !) Képviselőtársam ezt tagadásba veszi. A napló még nem jelent meg, abból nem olvashatom fel beszédének ezt a részletét, igy saját jegyzeteimre vagyok kénytelen szorítkozni. Habár a Népszavát megvásároltam, r ott sem találtam ezt meg, pedig ez a lap elvtársai felszólalását hűen, szórói-szóra szokta közölni; azt hiszem ai korrektor jobbnak gondolta, hogy azt a kitételt közre ne bocsássa, mert a falun visszatetszést keltene. (Élénk helyeslés és derültség jobbfelől. Felkiáltások a szélsőhaloldalon : Nggyon mulatságos!) Nem hiszem én magam sem, hogy ezt Kabók Lajos t. képviselőtársam komolyan értette volna. (Kabók Lajos : De nem is igy mondtam !) Mert Magyarországon mezőgazdasági támogatás nélkül, fejlődő ipart elkénzelni sem lehet. Egyet azonban itt megállapítok. Bizonyára szocialista képviselőtársaim is belátlak, ha igy haladunk, a mezőgazdasági termelés sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik, sokkal nagyobb rizikóval jár, mint az ipari termelés. Ha pedig itt Magyarországon a mezőgazdasággal foglalkozók vannak többségben, akkor lehet-e ezt a foglalkozást másodrendűvé sülyeszteni ! TIgye-e nem ! Ez tehát ennek a nemzetnek az alapja és ebből nem az következik, hogy a mezőgazdaságot másodrendűvé sülyesszük, hanem épen azért, mert nagyobb rizikóval, nagyobb veszéllyel jár, elnyomás L évi január hó ll-én, pénteken. 143 helyett fokozottabb védelemben kell azt részesíteni. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) Amikor pedig igen t. képviselőtársam e kijelentéseit tette, ugy éreztem, hogy disztingválni akar a kis agrárius és a nagy agrárius között. Én kisgazda vagyok, (Halljuk ! a jobbés a baloldalon.) még sem teszek különbséget e téren a kis agrárius és a nagy agrárius között. (Felkiáltások jobbfelől : Ugy van ! Nem is lehet!) E kettő elválaszthatatlan, sorsuk együtt halad. (Kabók Lajos : Tolják a szekerét !) Sőt szocialista szempontból még talán a másik érdemelne nagyobb figyelmet. — (Cserti József: Melyik?) mert az a kisagráriusok önálló exisztenciáját védi. (Cserti József : Tolja a szekerét !) Tolom! Hazám érdeke azt kívánja; mert én tudok előre is és vissza is látni. (Halász Móric: Ők csak osztani tudják a mások földjét! — Cserti József: Az is el fog jönni!) A nagy agrárius a kis agrárius exisztenciákat védi, a nagy agráriusokon keresztül a segitségre és támogatásra legjobban rászoruló és legszegényebb népréteget sújtjuk, mert a megnyomorított, béklyóba vert nagybirtok nem képes munkásainak megfelelő ellátást adni (Cserti József: Szegény nagybirtok!) és ami fő, nem képes kellő munkát adni. (Ugy van! jobbfelöl.) Azt felelhetnék rá egyes t. képviselő urnák, hogy azt meg lehet oldani kellő intézkedésekkel. _ Állítom, hogy e téren soha sem válnék be az a módszer, ami Magyarország'on az ipari termelésnél sokszor alkalmaztatott ; mert ezen a téren nem lehet sem munkásokat kizárni, sem munkát beszüntetni anélkül, hogy ebből a nagyközönségnek is irtózatos kára ne legyen. (Ugy van jobbfelől.) Nem ugy van a mezőgazdaságban, mint az ipari termelésben. A nagyipar akkor, ha a termelési költség drágává lesz, vagy a megrendelés elmarad, egyszerűen beszünteti üzemét, kizárja munkásait < és vár mindaddig, amíg alkalmas lesz a konjunktúra. (Kuna P. András : A munkásvezetőkkel megegyezik ! — Friedrich István : Már megint Kuna kezdi ! — Derültség.) Viszont, ha a munkásság kevesli fizetését, vagy vele szemben embertelen bánásmódot lanusitanak, akkor, ugy-e. következik a sztrájk és tart mindaddig, amig ki nem csikarták az emberséges bánásmódot, a tisztes fizetési', vagy ameddig azt a szakszervezeti segitő kassza elbírja. De bármiféle oknál fogva törjön is ki a sztrájk, vagy vétessék fel uira a munka, ezt mindenkoron meg lehet csinálni anélkül, hogy igen nagy, számottevő kár származnék belőle, legfeüebb az üzem a sztrájk ideje alatt szünetel. (Gömbös Gyula : Ez a szünet drágítást jelent !) A mezőgazdaságnál érten egy egész esztendőnek keservels munkája veszhetne oda '•ztrájk alkalmával. (Uau van! Jobbfelől. — Szeder Ferenc : Azért kellene f törvényhozási utón gondoskodni a mezőgazdasági munkásokéi ? _ Kuna P. András : Szakszervezeti alapon \ __ Szeder Ferenc : Olyan hólyap-okkal nem beszélek ! — DerüHséa. Mozgás jobbfelől — Erdélyi Aladár : Nagy demokratizmusra valló goromhqság !) Elnök: Szeder Ferenc képviselő urat e sértő kifejezésért rendreutasítom ! Szabó István (sókorópátkai ) : A mezőgazdaságban a sztráik nem törhetne ki télen, ua-v-e bár, mert hiszen az rosisz számítás volna, inert akkor a nagy természet az egész mezőI gazdaságra úgyszólván sztrájkot parancsol: azt 20