Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-221

128 A nemzetgyűlés 221. ülése 1924. évi január hó 11-én, pénteken. behódolt azoknak a reakciós, sötét erőknek, amelyek itt az országot tönkretették azzal, hogy a népet kizárták az országból. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Elég sötét maga a kormány!) és ugy látszik, a kormány azoknak a kezében van, akik itt csak azért, hogy uralmon^ maradhassanak, hogy ott maradhassanak a város nyakán, elárulták, megtagadták istenüket, vallásukat, régi elveiket, mindenüket, mert hiszen a demokráciát hirdették, a nőkre is kiterjedő választójogot hirdették, ma pedig ez nem kell nekik, ma kinevezettek kellenek, mert félnek a néptől. Annyira kiérdemelték a nép bizalmát, hogy most félnek a néptől és kölcsönösen utálják egymást, a népet a kurzus, a^ nép a kurzust, a sötét reakciót s ugy akarják megcsinálni a hidat, hogy egyszerűen felülről kineveznek. (Egy hang a szélsőbaloldalon: .Togos az utálat!) Hát, t. Bach-korszak, ennél sötétebb Bachkorszak nem volt még Magyarországon, mint amilyen most van, mert az a régi Bach-korszak becsületes volt ehhez képest, mert annak legalább volt becsületes közigazgatása és több jogot biztosított az a rothadt Bach-korszak, mint amennyit biztosítani akar ez a kurzus a magyar népnek. (Propper Sándor: Nyíltan erőszakos volt, de azt bevallották becsületesen! - Petrovácz Gyula: Ez csak önöknek ári! — Ellenmondások a szélsőhaloldalon. Felkiáltások: Nekünk csak használ, mert a mi malmunkra hajtja a vizet; nekünk nem árt a reakció, az bennünket csak erősit!) Ha önöknek módjukban lett volna, bennünket eltaposniok, akkor már régen eltapostak volna, de amig munkásosztály lesz, addig munkásmozgalom is lesz, akármit csinálnak és csupán a, hatalomtól fog függni, hogy az milyen lesz. Ha lesz jog, ha lesz szabadság, akkor felszínen lesz, ha pedig nem lesz jog és szabadság, akkor ez a. föld alatt lesz, tanulják meg a kettő közti különbséget, legyenek előrelátók, okosak és ne legyenek sötét reakciósak, (Meskó Zoltán: Az lehetetlen, hogy okosak legyenek! — Petrovácz Gyula: A különbséget nagyon jól ismerjük! — Peidl Gyula: Valóban nagyon jól ismerik!) Ez a fővárosi törvény nem lehet törvény. Tessék tudomásul venni, hogy nekünk nem sürgős, hogy oda bejöjjünk. Egy cseppet sem sürgős, mert hiszen annyi szemétdomb van ott, hogy ráérünk még oda bemenni annak eltakarítására. (Meskó Zoltán: De még nagyobb lesz a szemétdomb!) Mi párt vagyunk és az voltunk városháza és parlament nélkül is és onnan bennünket nem lehet kiirtani. De nem is ez a fontos, hanem az, hogy mik épen rendezik be Magyarországot. Elnök (csenget): A képviselő ur a városházára vonatkozólag azt a kifejezést használta, hogy szemétdomb. Ezért a kifejezésért kénytelen vagyok a képviselő urat rendreutasitani. (Propper Sándor: Jókora szemétdomb van ott, az bizonyos! —Petrovácz Gyula: Savanyu lesz a szőlő!) Farkas István: Savanyu bizony, t. képviselő ur, nagyon savanyu önöknek! (Propper Sándor: Nekünk csak savanyu, de önöknek keserű lesz!) Egy pártnak, mint amilyen a szociáldemokrata párt, nem az állások, a pozíciók a fontosak. (Zaj.) Egy haladó pártra nézve, amelynek egész fejlődése, programmjának megvalósítása a fokozatos haladás utján érvényesül, nem az a. fontos, hogy elfoglal-e bizonyos pozíciókat vagy sem. Az a fontos, hogy egT ország megérti-e a fejlődést. Itt a túloldalnak kellene elmondani azt, amit én elmondok, hogy a konzervativek ne legyenek vakok, hogy a korlátoltak ne tolják fel magukat okosaknak, hanem lássák be, hogy a társadalmi és gazdasági életben fejlődés van, hogy vannak társadalmi ellentétek, hogy vannak szociális kívánságok, amelyeket ki kell elégiteni és ennek csak egy útja van, továbbmenni becsületesen, nyiltan, önzetlenül a fejlődés utján és a köz javára minél többet juttatni. Akik ezt nem látják be, azok önmaguknak és az országnak kárára vannak, mert a nyomorúság és igazságtalanság csak a mi malmunkra hajtja a vizet, csak szívósabbá, edzettebbé teszi a mi működésünket, de korántsem jár azzal az eredménnyel, amelyet tőle várnak. Nem akarok részletesen kitérni a megyei, törvényhatósági választójogra sem. Ide fognak kerülni ezek a javaslatok s akkor majd elmondjuk róluk részletesen a véleményünket, mert hiszen ezek olyan javaslatok, amelyek ezt az országot balkanizálni akarják. Szólni kell azonban az igazságügyniinister ur törvényjavaslatáról. Nem tudom, hogy egy olyan országban, amelynek legelső dolga az volna, hogy alkotmányos életét teljesen helyreállítsa, amelynek arra volna szüksége, hogy államformája, államfői jogköre, választójog kérdése szabályoztassék, hogy a biráskodás terén teljesen és fokozatosan áttérjen a háború előtti bíráskodásra, tehát már vissza kellett r volna állitani az esküdtszéki intézményt is és mes? kellett volna szüntetni teljesen azokat a kivételes intézkedéseket, amelyek a háborús törvényeken alapulnak, hogy az alkotmányosság teljesen helyreálljon, ilyen viszonyok között, — amikor tehát az alkotmányosság helyreállítása volna a fontos — akkor az igazságügyniinister ur előállhat-e a törvénykönyv olyan alkalomszerű, ötletszerű módosításával, kieerészitésével, amellyel uj bűntényeket, uj politikai bűntényeket akar kreálni, s ki akarja terjeszteni ezek körét azzal a célzattal, hogy az ellenvélemény elnyomására minél több eszköz álljon. rendelkezésére. Ami ennek a javaslatnak 2. §-ában van, ez tisztán politikumnak bevitele a büntetőtörvénykönyvbe. Tisztán politikum ez azért, mert a véleményszabadságot elnyomja, a politikai felfos'ást üldözi, embereket börtönbe juttat és jogaiktól megfoszt azért, mert politikai véleményük van. olyan politikai véleményük, amely az uralmon lévő politikai rendszerrel ellentétes. Azt hiszem, hogy a masryar jogtörténelem más szabna az igazságügyminister ur elé, mert hiszen azok a jogászok, azok a nagyok, akik megalkották a büntetőtörvénykönyvet, nem abból a szempontból indultak ki, mikor ezt a büntetőtörvénykönyvet csinálták, hogy az üldözés alapja legyen, hanem ellenkezően, hogy alapja legyen annak a jogszolgáltatásnak, amely a lehető legnagyobb iarazságot nyújtja és az országot a lehető legszilárdabbá teszi. Tessék csak meghallgatni, így szól (olvassa): »A politikai jogok srvakorlásának felfüggesztésére itélt ezenfelül politikai nártnak, egyesületnek és szervezetnek működésében sem mint annak tagja, tisztviselője, sem egyébként tevékeny részt nem vehet, nem vehet részt politikai jellegű gyűlés rendezésében, összehívásában, ilyen gyűlésen tisztet nem viselhet, fel nem szólalhat, nem lehet politikai jellegű lapnak szerkesztője, kiadója vagy belső munkatársa, saját családi vagy irói neve alatt politikai tartalmú közleményt sajtó utján közzé nem tehet.« Ez tehát méa: messzebb meg3-, mint az eddigi szabályok. Akit politikai jogainak el-