Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-220

iOO A nemzetgyűlés 220. ülése 1924. jelszavakhoz sem, — túlhaladott álláspont, ugy gazdaságilag, mint politikailag. A keresztény vallás fenmaradt és fenmaradhat s hódithat, de mint gazdasági rendszer lejárta magát, mert jött ugyebár egy másik, amely fölébe került. (Zaj jobbfelől.) ügy, hogy hamis alapon állunk, hamis az elmélet, s megvannak a jelszavaink, — amint megvoltak a Szent Szövetségnek, — tartalom és folytatás nélkül. (Rupert Rezső: Nézzék meg X. Károly francia király korát és sorsát! ugyanez a politika!) Most megint az a helyzet, hogy ma — legalább az önök felfogása szerint — Európában az uralkodó planéta az ultra-konzervativizmus, vagy a reakció. De ez nem állja meg a helyét, mert hiszen a reakció 1815. évi támaszai: a cári trón, a porosz militarizmus, az osztrák császárság. (Peyer Károly: A török szultán!) — ez nem volt a Szent szövetségben — megdőltek, s megdőlt utánuk a reakció negyedik legerősebb oszlopa, a szultanátus. Európa tehát nem lehet ma sem konzervatív, sem reakciónárius. De feltéve, hogyha önöknek igazuk volna is, akkor is itt áll Anglia a maga demokráciájával, amint akkor itt állt a maga liberalizmusával, és fel fogja oldani még azokat a tüneteket is, amelyeket önök felfedezni vélnek

% Azért, amikor a külpolitikáról beszélünk, nem lehet figyelmen kivül hagyni ezeket és nem lehet a frázisok homoktalajára épiteni (Szabó István (nagyatádi) földinívelésügyi minister: Az igaz!), hanem az észszerüséget kell figyelembe venni és olyan külpolitikai viszonylatba kell belekapcsolódni, illetőleg olyan külpolitikai orientációt kell kezdeményezni, amely Magyarországnak előnyös és hasznos s én igen hasznosnak tartom a demokráciához való orientálódást, mert Magyarországon csak ez segithet. (Petrováez Gyula : A Krisztusi demokrácia!) A demokráciának nincsenek jelzői, csak egy demokrácia van. Önök nevezhetik krisztusi demokráciának, én jelző nélkül nevezem demokráciának. (Rupert Rezső — Petrováez felé — : Önök ne beszéljenek krisztusi demokráciáról, önök ember vadászok ! — Zaj. — Szabó István (nagyatádi) földinivelésügyi minister: Vigyázni kell. mert a demokrácia a legnagyobb önkényuralomba fulladhat bele! — Rupert Rezső: Az nem volt demokrácia! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Dehogy nem! — Rupert Rezső: Az a demokrácia van a szemünk előtt, amely Angliában. Svájcban, Dániában van!) A t. földmivelésügyi minister ur helyesen mondotta, hogy a legszebb demokrácia is belefuladhat az önkényuralomba. De ne tessék elfeledni, hogy ez feltételes mód; nem tudom, célzatosan méltóztatott-e feltételes módban beszélni. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Láttuk! — Ugy van! jobbfelől.) Viszont az önök kurzusa az önkényuralom. (Nagy zaj és ellenmondások jobbfelöl.) Ez már nem fulladhat semmibe sem bele, •ez már csak rossz irányban fejlődhet. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Ernő : Amig a népet parasztnak nevezik, addig nincs demokrácia ! Propper Sándor : Tessék megnézni, Dániában meg lehet látni, hogy mi az a demokrácia. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Propper Sándor: Az egészséges demokrácia... (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, jobbról és balról egyaránt. (Zaj. Nagy Ernő közbeszól.) Nagy Ernő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni évi január hó 10-én, csütörtökön, Propper Sándor : Az egészséges demokráciának megvan az a tulajdonsága. ereje, hogy ellensúlyozza és lehetetlenné teszi ezt a lehetőséget. Ezt a t. minister ur talán tudja, hiszen valamikor ő is demokratikus irányt követett (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Előbb meg kell nézni, hogy melyik az egészséges demokrácia.) és ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. (Rupert Rezső : Az 1914. évi demokrácia csak különb volt, mint a mai ! Csak adják vissza az 1914-iki demokráciát, megelégszünk vele !) Elnök : Kérem Rupert képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Propper Sándor : Ezael szemben én azt mondom, hogy az 1914-es demokráciát méltóztassanak elhelyezni -a múzeumban. 1914-ben nem volt demokrácia, 1914-ben csak jogrend volt. (Kuna P. András : Minden a mienk volt 1918-ban !) 1914-ben, a háború előtti korszakban Magyarországon hivatalosan liberalizmus volt. Ebből a, liberalizmusból nem kérünk. (Zaj a jobboldalon.) A liberalizmus és a demokrácia egymáshoz való viszonya én szerintem az, hogy a liberalizmus uralkodni akar a tömegeken a tömegek nélkül, nem vascsizmakkal, nem erőszakkal, de a tömegek megkérdezése nélkül. A demokrácia, pedig azt jelenti, hogy az összes néposztályok együtt uralkodnak, (Nagy Ernő : És az intelligencia^ okos vezetése alatt ! — Kuna P. András : Láttuk 1918-ban !) uralkodnak a néppel, a népet is bevonják az uralomba. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez helyes, de nem igy csinálták a múltban. — Rupert Rezső : Meg van elégedve a minister ur a mai demokráciával ? — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ki van megelégedve ? Mondjon egy embert Magyarországon, aki meg van ma elégedve ! — Rupert Rezső : De ezzel a demokráciával ! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem olyanok a viszonyok, hogy meg lehelne az ember elégedve ! — Rupert Rezső : Hol van a titkos választójog? — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. Propper Sándor: Végre én is szóhoz jutok! Én tehát szükségesnek tartom a jó belpolitika, mellett a jó külpolitikát is. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kormány a jó alkalmakat ne szalassza el, mert a csoportosulások, a szövetkezések olyan lázas gyorsasággal történnek, IIOÍTV Magyarország könnyen egymagára maradhat. Én az egészséges, célravezető orientációt csak a demokrácia irányában tudom elképzelni, csak azt tartóin hasznosnak. Ha Magyarországon van segítsée\ — és van segítség — ez csak a demokrácia részéről jöhet. Nevetségesnek tartom azt a fajvédő elméletet, hogy »nemzetközi nacionalizmus«. Ilyesmi nincs. Ez nonsems. Ez valami olyan, ami kizárja egymást, mert a nacionalizmus önmaga határolja körül magát. A nacionalizmusnak talán akkor volna létjogosultsága, ha egy egészséges elrendeződés történhetnék a világon, úgyhogy minden nép és nemzet ki van elégítve a maga elhelyezkedésével. Akkor lehetne arról szó, hogy ^minden nemzet nacionalista alapon rendezkedjék be és körömszakadtáig védje a maga területét. De olyan esemény után, amilyen a világháború volt. amikor szétszaggatták és újra összeállitofták az egész földgömböt, akkor, amikor uj i politikai határok keletkeztek, akkor a naciona-