Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-208

82 A nemzetgyűlés 208. ülése 1923. Elnök: Szeder képviselő urat kérem, szíves­kedjék csendben maradni. Borgulya Pál: Ha a múltban nem történtek volna meg ezek a hibák, akkor a forradalom alatt a kommunisták nem találtak volna olyan termé­keny talajra és nem tudták volna a népet meg­maszlagrolni. A helyzet az, hogy a földreforin­törvény, mely a népnek földet biztosított .. . Cserti József: Papíron! Borgulya Pál : ... törvénybe van ugyan iktatva, a végrehajtó közegek azonban künn a perifériákon nem biztosítják a népnek törvény­ben biztosított jogát, hanem majdnem mindenütt a nagybirtok pártjára állnak. Szavaim bizonyí­tására egy kirívó példát hozok fel, Dénes t. képviselőtársam kerületéből. A nagyszénási ha­lárban a szarvasi kisgazdáknak körülbelül 40 évvel ezelőtt megszerzett 1200 holdas közös lege­lőjük van. Az akkori időkben, amikor egyes nagybirtokosok vidékünkön földjeiket eladni kezdték, Szarvasnak szorgalmas gazdaközönsége konzorciumot alakított és több mint 40.000 hold földet vásárolt magának. A saját maga kisebb birtokait ezzel szemben eladta a cselédsorban lévő kisebb embereknek, úgyhogy ebben az időben nálunk a birtokreform kérdése már bizonyos te­kintetben meg volt oldva. Ebből keletkezett ez az 1200 holdas legelő, mely a nagyszénási határban fekszik és amelyet va«gyűrűként vesz körül a nagybirtok. A legelő 60 kisgazda tulajdonát képezi, körül­belül 20 hold esik egy tulajdonosra, a legnagyobb birtokos közöttük 5Ü holdas, a tulajdonosok között 11 hadirokkant, 5 hadiözvegy és 17 hadiárva van. Ennek ellenére a megváltási eljárás során az el­járást lefolytató bíró és mindenesetre a nagybir­tok szakértői, akik a tárgyaláson szavazati jog­gal bírnak, azt a határozatot hozták, hogy Nagy­szénás községnek, tekintettel arra, hogy a legelő 14 kilométerre fekszik Nagyszénástól, ebből a birtokból 150 katasztrális holdat le kell adni Nagyszénás községnek közös legelő címén. Pedig ott van a közelben Károlyi Mihály 7000 holdas birtoka, amely a háború alatt cserélt gazdát. — Schwarz Lajos vette meg — ott van közvetlenül mellette a 7000 holdas Wolf inger-birtok, okányi Schwarz Gyulának 11.000 holdas birtoka és Károlyi Juliannának 17000 holdas birtoka, valamennyi a puszta mellett, attól csak két kilométerre, óriási legelőkkel, melyeket haszonbérbe adnak ki s a biróság mégis a nagyszénási legelő megváltását mondta ki, csak azért, hogy a mellette terpeszkedő n agybirtokok megmen éküljének. Szeder Ferenc: Becsapták az igénylőket Î Mint némely ellenzéki képviselő a választóit! Borgulya Pál: Mit látunk itt ? Nemde azt a merev álláspontot, hogy nem akarják belátni, hogy aminél több kis exiszteneia teremtése által csak a nemzeti szempontot szolgáljuk. Csak akkor lehet ennek a hazának biztosan támaszkodnia polgá­raira, ha minél több exiszteneia létesül, ha annak mentől több polgára vallhat magáénak bármily kis földet. Hallunk kifogásokat, hogy nem érde­mes kisgazdáknak, törpebirtokosoknak, vagy nincs­teleneknek is adni földet, akik nem tudják kellő­képen megmunkálni. Szeder Ferenc: Ki mondja ezt ? Borgulya Pál: A nagybirtokosok! Szeder Ferenc : Csak támadni őket ! Ezért választották be! Elnök: Szeder képviselő urat kérem, szives­kodjék csendben maradni. Borgulya Pál: Azt mondják, hogy ezek nem tudják a városok ellátását biztosítani. Kérdem én, ha mélyebben vizsgáljuk ezt a kérdést, vájjon kit terhel ezért a felelősség? Hiszen a múlt század évtizedeiben mi, kisgazdák még hírmondóként évi december hó l4-én, pénteken. sem voltunk itt a nemzetgyűlésen. Az első fecske Nagyatádi kegyelmes ur volt. (Zaj.) Vájjon el lehet-e képzelni ilyen mezőgazdasági államban, mint Magyarország azt, hogy nincsenek mező­gazdasági iskolák? Vájjon láttuk-e azt, hogy a régi rezsim gon­doskodott volna arról, hogy itt mezőgazdasági iskolák állíttassanak fel, amelyek a népet a több­termelésre megtanítják és nevelik? Vájjon nem kivan ja-e meg a magyar haza ipari és kereskedelmi téren működő polgáraitól azt, hogy kellő elő­képzettség alapján, szaktudással, szakértelemmel rendelkezzenek? Megkívánja, de amikor az állam gerincét alkotó földmivesosztály kiképzéséről volna szó, ezen a téren nem ir elő semmit. Erre pedig nagy szükség volna, különösen nálunk, az Alföldön, ahol a folyók szabályozása óta a klima maga is megváltozott, ahol tehát nagyon fontos volna, hogy a modern mezőgazdasági tudást mindenki elsajátítsa, mert nálunk a többtermelés azon múlik, a Nagy-Alföld termelésének titka az, hogy a nedvességet el tudjnk-e, illetőleg miként tudjuk elraktározni. De lehet-eezt a kisembereknek megmagyarázn i. lehet-e várni tőlük, hogy minden gazdasági isko­lázottság hijján ezzel tisztában legyenek ? Ezért nagyon csodálkozom azon. hogy sem az alap­törvényben, sem a novellában nincs intézkedés arra vonatkozólag, hogy a földbirtokreformtör­vény keretén belül legalább járásonként minde­nütt kihasittassék egy 15—20 holdas, mezőgaz­dasági iskola létesítésére szolgáló földterület, amelyen a kisemberek fiai kellő gazdasági kikép­zést nyerhetnének. Mert ebben az országban csak gazdatiszteket nevelnek, akik aztán a nagybirtok szolgálatába állnak, de a közönséges kisgazdák nevelésével senki sem törődik. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Arra nézve, aki Magyar­óvárott végezte tanulmányait, nem fizetődik ki, hogy 10—15 holdas kisbirtokot kezeljen, az el­megy valami nagybirtokra. Viszont a kisgazdák fiaikat 15—16 esztendős korukban már munkába állítják, mert hasznukat akarják venni. Ezért olyan gazdasági iskolára volna szükségünk, ahol a gyermekek 10 éves koruktól kezdve végezhetnék tanulmányaikat addig az időig, amikor már a gazdaságban is munkát vállalhatnak. T. Nemzetgyűlés! Én sok baladást látok a novellában, amely biztositja mindazokat az elő­nyöket, amelyeket az alaptörvény ellenségei le­nyesegettek a tervezetről, jóllehet a földmivelés­ügyi minister ur maga is hozzájárult azokhoz. Ezért szívesen elfogadom a novellát, elfogadom már csak azért is, inert egyik pontjában bizto­sítja a protestáns egyházak és azok tisztviselői részére azt, hogy ott, ahol a vagyonváltsági föl­dekből bizonyos rész fenmarad, azt az egyházak kapják meg. Mindezekre való tekintettel — és mert a novella megszünteti azt a homályt is, amely visszásságokra és félremagyarázásokra vezet­hetne — amint már mondottam, én a novellát az általános tárgyalás alapjául elfogadom. (He­lyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az idő előrehaladt, a vitát megszakí­tom s megteszem elnöki előterjesztéseimet, (Hall­juk! Halljuk!) Bemutatom a t. Háznak az igazságügyminister ur átiratát, amellyel kapcsolatban megküldi a debreceni kir. főügyésznek B. Nagy József hajdu­hadházi lakos által a nemzetgyűlés sérelmére el­követett becsületsértés vétsége tárgyában tett je­lentését azzal, hogy amennyiben a nemzetgyűlés a vele szemben elkövetett becsületsértés vétsége miatt az eljárást megindítani kivan ja, az igazság-

Next

/
Thumbnails
Contents