Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-208

82 A nemzetgyűlés 208. ülése 1923. Elnök: Szeder képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. Borgulya Pál: Ha a múltban nem történtek volna meg ezek a hibák, akkor a forradalom alatt a kommunisták nem találtak volna olyan termékeny talajra és nem tudták volna a népet megmaszlagrolni. A helyzet az, hogy a földreforintörvény, mely a népnek földet biztosított .. . Cserti József: Papíron! Borgulya Pál : ... törvénybe van ugyan iktatva, a végrehajtó közegek azonban künn a perifériákon nem biztosítják a népnek törvényben biztosított jogát, hanem majdnem mindenütt a nagybirtok pártjára állnak. Szavaim bizonyítására egy kirívó példát hozok fel, Dénes t. képviselőtársam kerületéből. A nagyszénási halárban a szarvasi kisgazdáknak körülbelül 40 évvel ezelőtt megszerzett 1200 holdas közös legelőjük van. Az akkori időkben, amikor egyes nagybirtokosok vidékünkön földjeiket eladni kezdték, Szarvasnak szorgalmas gazdaközönsége konzorciumot alakított és több mint 40.000 hold földet vásárolt magának. A saját maga kisebb birtokait ezzel szemben eladta a cselédsorban lévő kisebb embereknek, úgyhogy ebben az időben nálunk a birtokreform kérdése már bizonyos tekintetben meg volt oldva. Ebből keletkezett ez az 1200 holdas legelő, mely a nagyszénási határban fekszik és amelyet va«gyűrűként vesz körül a nagybirtok. A legelő 60 kisgazda tulajdonát képezi, körülbelül 20 hold esik egy tulajdonosra, a legnagyobb birtokos közöttük 5Ü holdas, a tulajdonosok között 11 hadirokkant, 5 hadiözvegy és 17 hadiárva van. Ennek ellenére a megváltási eljárás során az eljárást lefolytató bíró és mindenesetre a nagybirtok szakértői, akik a tárgyaláson szavazati joggal bírnak, azt a határozatot hozták, hogy Nagyszénás községnek, tekintettel arra, hogy a legelő 14 kilométerre fekszik Nagyszénástól, ebből a birtokból 150 katasztrális holdat le kell adni Nagyszénás községnek közös legelő címén. Pedig ott van a közelben Károlyi Mihály 7000 holdas birtoka, amely a háború alatt cserélt gazdát. — Schwarz Lajos vette meg — ott van közvetlenül mellette a 7000 holdas Wolf inger-birtok, okányi Schwarz Gyulának 11.000 holdas birtoka és Károlyi Juliannának 17000 holdas birtoka, valamennyi a puszta mellett, attól csak két kilométerre, óriási legelőkkel, melyeket haszonbérbe adnak ki s a biróság mégis a nagyszénási legelő megváltását mondta ki, csak azért, hogy a mellette terpeszkedő n agybirtokok megmen éküljének. Szeder Ferenc: Becsapták az igénylőket Î Mint némely ellenzéki képviselő a választóit! Borgulya Pál: Mit látunk itt ? Nemde azt a merev álláspontot, hogy nem akarják belátni, hogy aminél több kis exiszteneia teremtése által csak a nemzeti szempontot szolgáljuk. Csak akkor lehet ennek a hazának biztosan támaszkodnia polgáraira, ha minél több exiszteneia létesül, ha annak mentől több polgára vallhat magáénak bármily kis földet. Hallunk kifogásokat, hogy nem érdemes kisgazdáknak, törpebirtokosoknak, vagy nincsteleneknek is adni földet, akik nem tudják kellőképen megmunkálni. Szeder Ferenc: Ki mondja ezt ? Borgulya Pál: A nagybirtokosok! Szeder Ferenc : Csak támadni őket ! Ezért választották be! Elnök: Szeder képviselő urat kérem, sziveskodjék csendben maradni. Borgulya Pál: Azt mondják, hogy ezek nem tudják a városok ellátását biztosítani. Kérdem én, ha mélyebben vizsgáljuk ezt a kérdést, vájjon kit terhel ezért a felelősség? Hiszen a múlt század évtizedeiben mi, kisgazdák még hírmondóként évi december hó l4-én, pénteken. sem voltunk itt a nemzetgyűlésen. Az első fecske Nagyatádi kegyelmes ur volt. (Zaj.) Vájjon el lehet-e képzelni ilyen mezőgazdasági államban, mint Magyarország azt, hogy nincsenek mezőgazdasági iskolák? Vájjon láttuk-e azt, hogy a régi rezsim gondoskodott volna arról, hogy itt mezőgazdasági iskolák állíttassanak fel, amelyek a népet a többtermelésre megtanítják és nevelik? Vájjon nem kivan ja-e meg a magyar haza ipari és kereskedelmi téren működő polgáraitól azt, hogy kellő előképzettség alapján, szaktudással, szakértelemmel rendelkezzenek? Megkívánja, de amikor az állam gerincét alkotó földmivesosztály kiképzéséről volna szó, ezen a téren nem ir elő semmit. Erre pedig nagy szükség volna, különösen nálunk, az Alföldön, ahol a folyók szabályozása óta a klima maga is megváltozott, ahol tehát nagyon fontos volna, hogy a modern mezőgazdasági tudást mindenki elsajátítsa, mert nálunk a többtermelés azon múlik, a Nagy-Alföld termelésének titka az, hogy a nedvességet el tudjnk-e, illetőleg miként tudjuk elraktározni. De lehet-eezt a kisembereknek megmagyarázn i. lehet-e várni tőlük, hogy minden gazdasági iskolázottság hijján ezzel tisztában legyenek ? Ezért nagyon csodálkozom azon. hogy sem az alaptörvényben, sem a novellában nincs intézkedés arra vonatkozólag, hogy a földbirtokreformtörvény keretén belül legalább járásonként mindenütt kihasittassék egy 15—20 holdas, mezőgazdasági iskola létesítésére szolgáló földterület, amelyen a kisemberek fiai kellő gazdasági kiképzést nyerhetnének. Mert ebben az országban csak gazdatiszteket nevelnek, akik aztán a nagybirtok szolgálatába állnak, de a közönséges kisgazdák nevelésével senki sem törődik. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Arra nézve, aki Magyaróvárott végezte tanulmányait, nem fizetődik ki, hogy 10—15 holdas kisbirtokot kezeljen, az elmegy valami nagybirtokra. Viszont a kisgazdák fiaikat 15—16 esztendős korukban már munkába állítják, mert hasznukat akarják venni. Ezért olyan gazdasági iskolára volna szükségünk, ahol a gyermekek 10 éves koruktól kezdve végezhetnék tanulmányaikat addig az időig, amikor már a gazdaságban is munkát vállalhatnak. T. Nemzetgyűlés! Én sok baladást látok a novellában, amely biztositja mindazokat az előnyöket, amelyeket az alaptörvény ellenségei lenyesegettek a tervezetről, jóllehet a földmivelésügyi minister ur maga is hozzájárult azokhoz. Ezért szívesen elfogadom a novellát, elfogadom már csak azért is, inert egyik pontjában biztosítja a protestáns egyházak és azok tisztviselői részére azt, hogy ott, ahol a vagyonváltsági földekből bizonyos rész fenmarad, azt az egyházak kapják meg. Mindezekre való tekintettel — és mert a novella megszünteti azt a homályt is, amely visszásságokra és félremagyarázásokra vezethetne — amint már mondottam, én a novellát az általános tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az idő előrehaladt, a vitát megszakítom s megteszem elnöki előterjesztéseimet, (Halljuk! Halljuk!) Bemutatom a t. Háznak az igazságügyminister ur átiratát, amellyel kapcsolatban megküldi a debreceni kir. főügyésznek B. Nagy József hajduhadházi lakos által a nemzetgyűlés sérelmére elkövetett becsületsértés vétsége tárgyában tett jelentését azzal, hogy amennyiben a nemzetgyűlés a vele szemben elkövetett becsületsértés vétsége miatt az eljárást megindítani kivan ja, az igazság-