Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-208

A nemzetgyűlés 208. ülése 1923. Erdélyi Aladár: Akkor még* inkább egyoldalú lett volna! Csik József: Természetes, hogy az egyoldalúság ellen minden lehetőt el kellett volna követni és a vagyonváltságot a pénz- és háztökénél époly mértékben kellett volna megvalósítani, mint ahogyan azt a földtőkénél megvalósítjuk. Azonban ismétlem, ma már post festa vagyunk, ma már megvan a földbirtokreformtörvény, amellyel számolnunk kell. Mégis hangoztatom a mai nyomorúságos helyzet javítása szempontjából azt, hogy az ország kisexisztenciáinak vagyonosodása érdekében nemcsak a földtőkét, hanem a pénztőkét is meg kell adóztatni, amit elsősorban lehetne igénybe venni a földreform hiteligényének fedezésére. Nánássy Andor : Csak móduszt rá ! Strausz István: A földet se vették el! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Csik József: Összegezve az elmondottakat, leszögezhetem azt, hogy valamennyien a teljes objektivitást tartsuk szem előtt ugy a bal-, mint a jobboldalon és a demagógiától mindenképen tartózkodjunk. (Helyeslés") Figyelmeztetem a nagybirtokosokat arra a nagyjelentőségű eseményre, amelyet elődeik 1848-ban valósítottak meg, amikor lemondtak a jobbágyság intézményéről és szabaddá tették az uralmuk alatt volt népet. Ezek modernül, komolyan gondolkoztak. Ezt az áldozatot, bármilyen nagy legyen is, többé-kevésbé meg kell hozni a mai birtokososztálynak is. G

aal Gaston: Az 1848 : XII. te. akkor is teljes kártalanítást adott! (Ugy van! bálfelöl.) Erdélyi Aladár: Földváltságot fizetett 50 éven át! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ne méltóztassék a szónokot folytonos közbeszólásokkal zavarni. Csik József: A magam részéről is azon a felfogáson vagyok, hogy teljes kártalanítást kell adni a földbirtoknak azért, amit az igénylő a biróság utján igénybe vett. Ezt azonban ugy értelmezem, hogy a kártalanítás semmi esetre sem lehet több, mint a békeidőben volt. Tudok eseteket a saját kerületemből, amikor három és fél métermázsa búzára taksálták évenkint a földreformtörvény következtében igénybe vett földnek haszonbérét, amely földért a békeidőben, tehát rendes, normális gazdasági viszonyok között, nem fizettek többet egy, esetleg másfél métermázsa búzánál. Ilyen értelemben tehát küzdenünk kell az ármegállapítás ellen, azonban akceptálni tartozunk azt a felfogást, — mert ha nem akceptálnánk, kommunista ösvényre térnénk — hogy a birtokosnak joga van teljes kártalanítást követelni. Egyébként nem látom megokoltnak^ azt a sok panaszt, ami a kártalanítást illetőleg a nemzetgyűlés padjairól felhangzik. Itt bizonyos jogi séma fejlődött ki a biróság praxisában, t. i. az, hogy a vagyonváltságföldek után a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák 7 és fél kilogramm búzát fizetnek kataszteri holdanként, mig a nem hadiözvegyek, nem hadirokkantak és a nem hadiárvák kataszteri holdanként 10 kilogramm, búzát. Ez bizonyos pénzügyministeri rendelkezés folytán történt így és azt lehet mondani, annyira általánossá vált az országban, hogy én pl. nem tudok egy esetet, ahol a földnek a haszonbérét ne igy állapították volna meg. Ami pedig a föld árát illeti, azt a biróság általános felfogás szerint ugy állapítja meg, hogy a hadirokkantaknál, hadiözvegyekéi'/' december hó lé-én, 'pénteken. 4y nél és hadiárváknál az évi haszonbér húszszorosát veszi a föld áraképen. a nem hadirokkantaknál, nem hadiözvegyeknél és nem hadiárváknál pedig az évi haszonbér huszonötszörösét. Ez körülbelül megfelel a^ békebeli árviszonyoknak, sőt ahol a haszonbért a békebeli fölé taksálják, mint az előbb emiitett esetben is, ott bizony a föld ára jóval meghaladja az aranyparitást, a békebeli árt. Ismételve hangoztatom tehát, hogy a magunk részéről távol kell tartanunk magunktól minden demagógiát ennek a kérdésnek megítélésénél, mert az nemcsak a nemzetgyűlés nívójához nem illik, hanem annak távoltartása a nemzet legelemibb életérdeke is. (Helyeslés bálfelöl és a balközépen.) Ami a földreformnovellát illeti, talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy a földreformnovella azon belátás folytán jött létre, hogy a földreformtörvénynek bizonyos hiányai mutatkoztak a gyakorlati életben, következőleg ez a törvény bizonyos kiegészítésre szorul. A földreformnovella-javaslatnak az indokolása is kimondja, hogy a földreformtörvény csak kerettörvény, amiből önként következik, hogy ezt a keretet kitölteni a gyakorlati élet van hivatva. Szóval a földreformnovellának nem lehet más célja, — ahogyan a javaslat is eléggé körvonalozza — mint (olvassa): »a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. te. kiegészítése és ezzel kapcsolatban szabatos és gyors végrehajtásának biztosítása, hogy mielőbb földhöz jussanak azok, akiket a törvény földhöz juttatni kíván és ennek következtében mielőbb kialakuljon a mezőgazdasági termeléshez szükséges nyugodt helyzet.« T. Nemzetgyűlés! Ezt a célt valamennyien helyeseljük. Ha a törvény a gyakorlati életben nem mutatkozik életképesnek, magától adódik a gondolat, hogy valamiképen^ ezt a törvényt a gyakorlati élet számára életképessé kell tenni. A második kérdés az volna, hogy vájjon az a javaslat, amely ma tárgyalás alatt van, alkalmas-e annak a célnak a megvalósítására, amelyet a javaslat kontemplál, alkalmas-e arra, hogy az 1920 : XXXVI. teikket kiegészítse, annak hiányait pótolja s annak hibáit korrigálja. Ha én egy törvényjavaslatot akarok kodifikálni olyan értelemben, hogy a hiányokat pótoljam, akkor azt nézem, vájjon a gyakorlati életben annak a régi törvénynek milyen rendelkezései nem váltak be. S ha nézem a föld" reformtörvény tételeit a gyakorlati élet szempontjából, akkor a következő jelenségek ötlenek szemembe : A földreformtörvény főleg a gyorsaság szempontjából nem vált^be. (Felkiálltások balfelöl és a balközépen: Ügy van! Elsősorban!) Azután nagy nehézségek merültek fel az igényelhető föld mennyiségére, minőségére, az igényelhetés módjára, a vételárra vonatkozólag, a hitelre vonatkozólag... Klárik Ferenc: Stb., stb.! (Derültség.) Szilágyi Lajos: Sok stb.! Csik József :... és azután még néhány kisebb kérdésre vonatkozólag. Ami a gyorsaságot illeti, él kell ismernünk azt, hogy a földreformtörvény végrehajtása nem történt olyan mértékben, olyan mederben s olyan gyorsan, mint amilyen mértékben épen a cél elérése : a nyugodt gazdasági helyzet biztosítása és az igénylők anyagi helyzetének javítása szempontjából szükséges lett volna. Valamennyien tudjuk, épen az Országos