Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-208
44 A nemzetgyűlés 208. ülése 1923. Nem akarom sokáig- igénybevenni a mélyen t. Ház türelmét és idejét, mégis engedtessék meg nekem, hogy röviden rámutathassak ezekre a legujabbkori példákra. (Halljuk ! Halljuk !) Mindenesetre a legdrasztikusabb az oroszországi példa. Oroszországban ugyanis nemcsak a földjét vették el a földbirtokososztálynak, hanem egyszerűen kiirtották az egész i old birtokososztályt,... Szabó Sándor : Ez az ideál í ! Rácz János : ... az esetleg életbenmaradottakat pedig világgá kergették. Klárik Ferenc: Azért kell becsületes földreformot csinálni, hogy itt is be ne következzék ez. (Zaj.) Tessék fokozatosan előre fejlődni. Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Rácz János : Az észt és lett földbirtokreform utánozza az orosz mintát azzal az eltéréssel, hogy a birtokososztály életét meghagyja ugyan, ellenben a földjét teljes egészében elveszi minden felszerelésével együtt, és a földért koldusbottal, a felszerelésért pedig alamizsnával kártalanitj ci Él tulajdonost. (Egy hang jobbfelől : És a részvényeket is elveszik?) A részvényeket ott sem veszik el. Valamivel jobb a helyzet a litvánoknál, ahol már agrártörvényt hoztak, amely meghagy a tulajdonosnak bizonyos birtokmaximumot, még pedig 80 hektárt, sőt ha esetleg fölösleg mutatkozik földben, ezt is visszaadja a tulajdonosnak. De még ennél is továbbmegy, amennyiben a 150 hektárnál nem nagyobb területtel rendelkező földbirtokosoknak, akik maguk munkálják a földet, teljesen mentesiti az egész vagyonát. Lengyelországban, BODlámában és a másik két nyakatekert nevű szomszéd államban, Jugoszláviában és Csehszlovákiában a földbirtokreform intézménye látszólag már a kártalanítás elvének alapjaira helyezkedik, Búza Barnát utánozza, amennyiben meghagyandó földbirtokmaximumot állit fel, és pedig Lengyelországban az ipari vidékeken 60 hektár, egyéb területen pedig 180 hektár a maximum, kivéve a. porosz provinciáknak intenzív nagybirtokait, és a keleti telepitvényeket, amelyekből 400 hektárt mentésit. Romániában kétféle maximum van, külön az anyaország részére, és külön Erdély részére. Mindkét helyen a népsűrűséghez alkalmazko. dik ez a maximum, amely az anyaországban 50—500 hektárig terjed, Erdélyben pedig ugyanannyi holdra, tehát circa a felére. Jugoszláviában Aüdékek szerint 50—500 hektárig terjed a maximum, Csehszlovákiában a mezőgazdasági művelés alatt álló földbirtokra nézve 150, egyéb földekre nézve pedig 250 hektár a maximum. Ez utóbbi négy államnak földreformintézkedései azonban annyira tágak, annyira diszkrecionálisak és annyi kivételt engednek meg, hogy nyilvánvaló a célzatuk, amely abban áll, hogy ezeken a megkaparitott hogy ne mondjam : elrabolt területeken az előbb uralkodott néposztályt akarják teljesen kiirtani, kikergetni az országból. (Ugy van! Ügy van ! a jobb- és a baloldalon.) Hegedüs György : Trianoni földreform ! . Rácz János : Ezekre a példákra hivatkozni egyenesen vérlázító, t. Nemzetgyűlés ! (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) De talán még ennél is lázitóbb, még pedig nemcsak a földbirtokos osztályra nézve, hanem az egészséges, komoly iodbirtokreform összes hiveire, a földmivelésügyi minister úrra, az egész egységespártra, sőt évi december hó 14-én, pénteken, az egész nemzetre nézve is, hogy ujabban annak a pártnak képviselői akarnak feltűnni a földbirtokreform uj apostolaiként, amely párt hatalma teljességében a szociális termelésből fakasztotta a jólétet s amelynek nyiltan hirdetett programmja a nagyüzemi termelés. (Igaz! Ugy van! jobbfelől. Zaj a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor: A sok termelőbiztos hogy fel van háborodva! Barthos Andor : A szociális jólét csak a termelőbiztosok javára fakadt. Propper Sándor : Mindnyájan termelőbiztosok voltak. (Nagy zaj jobbfelől.) Erdélyi Aladár : Ez nem igaz ! Propper Sándor : Nagyon sokan voltak ! Erdélyi Aladár : Tehát nem mind ! (Zaj. Elnök csenget.) Rácz János: Ez az apostoloskodás több mint demagógia. Ez egyenesen veszedelmes, céltudatos munka, amely arra törekszik, hogy a mezőgazdasági munkásságot forradalmositsa. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Ez a céltudatosság kicsillant tegnap Esztergályos képviselő ur közbeszólásából, amikor — ha jól tudom — Csizmadia András képviselőtársam beszéde alatt közbeszólt, mondván : Addig adjatok a népnek, amig kér Î (Zaj a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor : Ezt Petőfi mondta, nem Esztergályos. Barthos Andor : Csakhogy Petőfi mást értett alatta, mint önök. Meskó Zoltán : Petőfi egységespárti kiadásban. Szomjas Gusztáv : Petőfi nem kommunizált, hanem jogokat kért. Propper Sándor : Összetéveszti a zongorát a kisüsttel. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Propper Sándor : Egyezzünk meg abban, hogy ezt Petőfi irta. (Zaj.) Rácz János: ügy látszik, t. Nemzetgyűlés, a szociáldemokrata párt belátta azt, amit nem is olyan nehéz belátni, hogy az ipari munkásmozgalmak progTammja nem realizálható azonnal, viszont az agrármunkásmozgalmak programmja igenis azonnal megvalósitható — s az agrárforradalmaknak roppant ereje épen ebben rejlik — s ezért tűzte ki célul a mezőgazdasági munkások foírradalmositását (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől) Meskó Zoltán : Nem illik megzavarni a szűzbeszédet. Rácz János : Engem nem zavarnak meg. Ezért tűzte ki célul a szociáldemokrata párt a mezőgazdasági munkásság forradalmositását es talán azért is, mert belátta, (Nagy zaj a, szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) hogy Búza Barna sokkal jobban ismerte a forradalmak történetét, mint a szociáldemokrata párt akkori képviselői. Ha ugyanis végignézünk a forradalmak történetének lapjain, azt kell észlelnünk, hogy csak azok a forradalmak sikerültek, amelyeknek agrárprogr amurjuk volt így maga az 1789-iki francia forradalom is lényegileg agrárforradalom volt és legnagyobb, legtartósabb vivmánya épen a földosztás volt. (Zaj jobbfelől.) Viszont az 1848-iki francia forradalom épen azért nem sikerült, mert nem volt agrárprogrammja. A német és osztrák forradalom is csak addig a mértékig sikerült, amig az agrárkérdést szolg'álta. Viszont az oroszországi forradalomnak legnagyobb ereje, tartóssága és szivósság*a épen abban rejlik, hogy a forradalmat agrár alapokra fektette.
