Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-207

AO A nemzetgyűlés 20?. ülése 1923. másképen, csak ugy, ha a házhely- és a föld­igénylőket nemcsak földdel és házhellyel látjuk el, hanem ellátjuk pénzzel is... (ügy van ! Ugy van ! a széhobaloldalon.) Szijj Bálint : De honnét ? Klárik Ferenc : Rögtön megmondom ! Szabó István (sokorópátkai) : És felszerelés­sel is ! Klárik Ferenc : ... ellátjuk földdel is és a földhöz való nrankaszerszániokkal és állatállo­mánnyal. Másképen ezt a kérdést becsületesen és jól megoldani nem lehet. Azt méltóztattak kérdezni, hogy honnan ve­gyük a pénzt ? Perlaki György : Ugy van ! Ezt halljuk ! Klárik Ferenc : RöA T id idő alatt meg lehel csinálni, ha akarják az urak, tessék behozni a becsületes, progresszív adórendszert. Tessék megadóztatni a nagy vagyont, jelentkezzék az akár földbirtokban, akár gyárban, jelentkezzék az akár bankban, akár keresztény birtokban, vagy zsidó tőkében. Perlaki György : És az a pénz elég Î Klárik Ferenc : Amikor ez a becsületes progresszív adózási rendszer végre lesz hajtva, ne tessék gondolni azt, hogy nem lesz az állam­nak pénze arra, hogy ezt a kérdést is, ha egye­lőre nem is az egész vonalon, de nagy méretek­ben szukeesszive meg ne tudná oldani. Nagy János (tamásii) : Ha szétosztják a nagybirtokot, akkor nem lehet. Klárik Ferenc : Nem arról van szó : hogy szétosszák, de vegyenek meg belőle egy dara­bot ; erről van szó, nem a szétosztásról. Szijj Bálint : Meg kell szavazni ! Klárik Ferenc: Tessék megszavazni, én megszavazom. Peyer Károly : De nem ezt ! Nagy János (tamásit) : Szaván fogjuk. Klárik Ferenc : Bocsánatot kérek, én mái­ki jelentettem, hogy nem ezt a javaslatot, de egy becsületesebbet és célravezetőbbet fogok megszavazni. (Derültséa.) Tessék csak elkép­zelni azt, hogy vájjon, ha majd igy a novellá­val megfoltozott és talán még két-három novel­lával szintén megfoltozandó törvényből mégis olyan törvény lesz. hogy földhöz és házhelyhez jutnak az igénylők, azok szegény emberek, akkor mit fognak ezek evvel csinálni. Akinek van házhelye, az nem tud rá házat épiteni. Akinek jut 10 hold föld. az nem tudja azt megmunkálni s akkor majd jönnek a nagy­birtokosok és azt mondják : látod. t. kormány, ime rossz volt a politikád, mert ezek nem tud­nak termelni, nem tudják megmunkálni a föl­det, vagy pedig csak részben tudnak termelni, részben tudják azt megmunkálni. Hát persze hogy nem tudják, ha nincs meg hozzá a munka ­szerszámuk, ha nincs meg hozzá az állatállo­mányuk, amelyre szüksége van minden kisbir­tokosnak, hogy a birtokán intenzív gazdasági rendszert, tudjon vagy akarjon bevezetni és azt végig tudja csinálni. (Mozaás a jobboldalon.) Szomjas Gusztáv : Gyerünk tovább ! Rothenstein Mór : Szomjas is már türel­metlen ! Klárik Ferenc : Éii ( ugy tudom t. Nemzet­gyűlés, hogy a jegy intézet... Cserti József : A bankoknak adja a pén­zét, amelyek azt felveszik 18-as kamatra és ki­adják 500-as kamatra. Itt a baj ! Klárik Ferenc: ... a bankoknak a gyárak­nak óriási méretű hitelt nyújt... Cserti József : Igen, 18-as kamatra ! Klárik Ferenc : ... milliárdokat ad a jegy­intézet a nagybirtokosoknak, milliárdokat ad a bortermelőknek. (EUenwondások a jobbolda­évi derembe} 1 13-nn, ősii tortokon. Ion.) milliárdokat ad a bankoknak "házak fel­építésére, de nem ad egyetlenegy krajcárt sem annak a szegény zsellérnek, a szegény kisem­bernek, akinek már van házhelye, hogy felépít­hesse a házacskáját. Pedig tessék csak figye­lembe venni azt, hogyha megindulhatna egy ilyen hatalmas nagy országos építkezési akció, mit jelentene az az iparban és a kereskede­lemben. Tessék csak elképzelni azt az állapotot, ami­kor minden iparág foglalkoztatva van. mert hiszen az építkezés képezi az ipar tulajdonké­peni alapját, hiszen ha építkezés van, akkor foglalkoztatva van minden építőiparos, s ha minden építőiparos foglalkoztatva van, akkor foglalkozást talál a többi iparos is és aki ke­res, az fogyasztóképes, az nem jár mezítláb, hanem cipőt vesz s ha ruhátlan, akkor ruhát vesz magának, és igy megy ez tovább az egész vonalon. Rassay Károly : Ehhez pénz és hitel kell ! Klárik Ferenc : Tudom azt, hogy ehhez pénz és hitel kell. Nem azt mondom én. hogy azt a pénzt adják oda annak az embernek örökre, hanem tessék az államnak a pénzt köl­csönadni azzal, hogy öt. hat vagy tíz esztendő alatt apró törlesztéssel ezt visszafizethesse. (Fel­kiáltások jobbfelől : Naaiion rövid idő !) Ha nem ennyi időre, akkor hosszabb időre, hamar­jában nem tudom megmondani, mennyire. Ha az állam ezeket a feltételeket teljesiti, ez nem veszedelem az államra, nem veszteség az ál­lamra, mert hiszen kamatostól megkapja a pénzét és az a kereset, amely ebből származik, bizonyos részben ismét visszakerül az állam­kasszába. Rassay Károly : Adóalannyá válik í Klárik Ferenc : Igen, adóalannyá válik, te­hát csak egy körforgást végez az a pénz és visszamegy az államhoz. Ha őszintén, becsületesen, igazán minden nagy vagy on politikájától mentes földreformot akarunk csinálni, akkor nem ilyen novelláris módosítás kell, hanem az egész törvényt becsü­letes radikalizmussal át kell dolgozni s ha ilyen törvényjavaslatot terjesztenek a Ház elé, én leszek az első, — mint ahogy beszédem kez­detén mondottam is, — aki azt örömmel, szí­vesen, lelkem egész melegével elfogadom. De mert ebben a javaslatban én nem látom a föld­reformnak becsületes megoldását, nem látom magában a törvényben sem, ezt természetsze­rűleg el nem fogadhatom. Ellenben egynéhány szót ezúttal még mon­danék, ha méltóztatnak meghallgatni. (Felkiál­tások a jobboldalon: Hoavne!) Ez a nehany szó pedig a következő : Már elmondottam itt a nemzetgyűlésen. hogy szeretem hazámat. Ugyanakkor azt is el­mondottam, hogy ellensége vagyok a trianoni békeszerződésnek, és ellensége vagyok minden kalandorpolitikának is. mert az célra nein ve­zet, csak uj veszedelembe döntene az országot. ügy képzeltem akkor is. és ugy képzelem ma is a visszaszerzését az egész területnek.^ vagy te­rületünk egv részének, amely ma meg idegen impérium alatt van, hogy megszerettetjük ezt az országot azokkal, akik ma idegen impérium alatt kell hogy éljenek. (UűJJ van ! a szélsobal­oldalon.) Az a tulaidonképeni erő, az a lelki vagy, az a szívbeli idehuzás. amely ott kifejlődik a lelkekben, az agyakban, a szivekben. Ezt pedig ezzel a törvényjavaslattal nem szerezzük meg. Megszerezzük ellenben, ha látják azok a nincs­telenek, azok a szegények ott mindenfelé körös­körül: ime, Magyarország törvényhozása olyan

Next

/
Thumbnails
Contents