Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-217

448 A nemzetgyűlés $17. ülése 1924. évi január hó 5-én, szomhaio n. A békebelinek még ötven százalékát sem keresik meg! — Felkiáltások jobbfelől: A tisztviselők fizetése sincs annyi!) Egy koraibb i nemzetgyűlési felhatalmazás alapján az egyik ministertanács határozatilag mondotta ki, hogy a közszolgálati alkalmazottak illetményeit minden egyes hónap utolsó hetében meg fogja állapítani. Meg is teszi ezt a kormány. De két hibát követ el szerintem. Az egyik az, hogy augusztus hónap óta a ministertanács egyetlenegy alkalommal sem állapította meg a közszolgálati alkalmazottak illetményeit a tényleges drágasághoz mérten s ezért a közszolgálati alkalmazottak minden hónapban kevesebb illetményt kaptak, mint amennyire a Nemzetgyűlés a kormányzatot felhatalmazta és amennyinek megadására nézve a kormány Ígéretet is tett. A másik az, hogy a kormány nem veszi figyelembe, hogy a hónap elsején kifizetett illetmények devalválódnak és bevásárlóképességük a hónap végén kevesebb, mint a hónap elején. (Szabó István (sokorópátkai) : Azért kell a hónap elején bevásárolni! — Felkiáltások u baloldahn: Ugyani JMt miből?) Én, tisztelt Nemzetgyűlés, szeretnék majd egy elvi kijelentést hallani a t. belügyminister úrtól arra nézve, hogy a közszolgálati alkalmazottak legaláM) a jövő hótól kezdve a beállott tényleges drágaságnak megfelelő fizetésben fognak részesülni és ez nekik ki is fog . fizettetni, vagyis szeretném e kormánykijelentésnek gyakorlati eredményét is látni. Csak röviden néhány számadattal szolgálok. A közszolgálati alkalmazottak szeptemberben a drágasághoz mérten 48.3 százalékkal, októberben 28.3 százalékkal, novemberben 32.2 százalékkal, decemberben 39.9 százalékkal és most januárban 39.4 százalékkal kaptak kevesebb illetményt mint amekkorát a kormány a ministertanácsban annakidején a közszolgálati alkalmazottak részére megígért. Ez az oka annak, hogy a közszolgálati alkalmazottak arra kérik a kormányt, hogy az elmaradt és őket szerintük s szerintem is jogosan megillető illetmény részükre, mint rendkívüli segély, utalíassék ki. Nagyon^ jól tudom, t. Ház, hogy ez elsősorban az állam, illetőleg az ország pénzügyi helyzetétől, fizetésképességétől függ. De kell ehhez a kormány jóindulata és jóakarata, ezt is szeretném látni és tettekben és eredményben megnyilvánulni. Miután már több alkalommal felszólaltam ebben a kérdésben, most már csak röviden a következő interpellációt intézem a pénzügyminister úrhoz (olvassa) : 1. Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy a közszolgálati alkalmazottak igen tekintélyes része még a mai napig sem kapta meg tüzelőanyag-járandóságát? Hajlandó-e a pénzügyminister ur intézkedni, hogy a tüzelőanyagot a még ki nem elégített igényjogosultak haladéktalanul megkaphassák? 2. Hajlandó-e a kormány elvi kijelentést lenni., hogy a közszolgálati alkalmazottak illetménye már a jövő hónaptól kezdődőleg az árak tényleges emelkedéséhez mérten állapit tátik meg és fizettetik ki? 3. Hajlandó-e a pénzügyminister ur a drágasághoz mérten elmaradt iletményeket a közszolgálati alkalmazottaknak kiutaltatni ?« (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister urnák. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Györki Imre! Elnök: Györki Imre képviselő ur az elnökség utján kéri a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék hozzájárulni, hogy interpellációját a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik? Perlaki György jegyző: Rupert Rezső! Elnök: Rupert Rezső képviselő ur is az elnökség utján kéri, hogy interpellációját elhalaszthassa. Méltóztatnak ehhez a kérelemhez hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a" kérelemhez hozzájárul. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Csik József! Csik József: Tisztelt Nemzetgyűlés! Az idő előrehaladott voltára tekintettel én is komoly Ígéretet teszek arra nézve, hogy interpellációmat a legrövidebbre fogom. Interpellációm inditó okát az a sérelmes magatartás képezi, amely a keresztényszocialisták szervezkedését illetőleg bizonyos tényezők részéről állandóan tapasztalható. Legújabban a herceg Eszterházy-uradalomban, Sopronmegyében tapasztalható az a jelenség, hogy a keresztényszocialisták szervezkedését mindenféleképen megakadályozni törekednek. Épen a legutóbbi napokban történt, hogy minden valószínűség szerint csupán azért, mert bizonyos uradalmak alkalmazottai keresztényszocialista alapon szervezkedtek, felmondtak hat alkalmazottnak, s amikor e jogtalnság következtében a többi alkalmazott is beszüntette a munkál, megjelentek a csendőrök, ezt hat alkalmazottat elvitték, a közigazgatási hatóság pedig rövid idő alatt 30 napi elzárásra és 20.000 K pénzbüntetésre itélte őket. Nagyon kézenfekvő az a gondolat, hogy ezeket az embereket csupán keresztényszocialista mivoltuk miatt vették igy üldözőbe, illetőleg bocsátották el. Kézenfekvő ez a gondolat azért, mert az egyik tiszttartó is azzal okolta meg az egyik alkalmazott előtt elbocsáttatását, hogy már keresztényszocialista elnöki mivolta elegndő arra, hogy őt állásából elbocsássak. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, senki nem vonja kétségbe a nemzetgyűlés tagjai közül, hogy minden jogállamban minden becsületes polgárnak legfontosabb joga az, hogy szervezkedhessék, hogy maga választhassa meg azokat az egyesületeket, amelyekben anyagi és erkölcsi javát előmozdítani akarja. p Nekünk ugyan írott törvényünk a szervezkedésre vonatkozólag nincs, miután országunk nem tartozik az irott alkotmányi! államok közé, azonban például az 1394—1876. sz. belügyministeri rendelet nyíltan kimondja, hogy amennyiben nálunk az egyleti ügy törvényhozásilag szabályozva nincs, szükséges, hogy fentartassék az egyesülés szabadsága. A mindenkori kormányok tehát respektálni tartoznak ezt, bár ismétlem, hogy ez irott törvényben talán nincs lefektetve. Nagvon valószínű, sőt minden valószínűség amellett szól, hogy azért nincs irott törvényünk a szervezkedés szabadságára vonatkozólag, mert ezt hazánkban soha senki kétségbe nem vonta. Ha pedig a mindenkori kormányok tartoznak resBektálni a szervezkedés szabadságát, akkor elsősorban tartozik respektálni a mai kormány a keresztényszocialista szervezkedés szabadságát. Mert mit akarunk mi. keresztényszocialisták? Hiszen mi a keresztény és a nemzeti igazságokat akarjuk fejleszteni és erősíteni, amelyek a mai kormány felfogása szerint is a nemzet alappilléreit alkotják. Mi nem akarunk mást. mint a keresztény és nemzeti gon-