Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-217

A nemzetgyűlés 217. ütése 1924. a kormánynak nem volt annyi hatalma, hogy a kunszentmikiősi járás főszolgabiráját elmozdítsa, (Zaj. — Pikler Emil: Fütyült a ministerre! — Meskó Zoltán: Sajnos, de igaz! — Naoy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Micsoda államtitkár voltál ? Szegyeid magad ! — Elnök csenget. — Meskó Zoltán: Amilyen belügyminister a belügyminister volt, olyan államtitkár voltam én ! — Nagy zaj. — Propper Sándor: Legalább becsületesen levonta a konzekvenciákat! — Pikler Emil: Főszolgabirák mint füttyművészek ! — Rakovszky Iván belügyminister: Énalattani ilyen nem történt! Régi dolgokkal jönnek elő! — Meskó Zoltán: Akkor sokkal nehezebb állapotok voltak ám, mint ma ! — Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Fábián Béla: Arról beszélek, hogy épen most a belügyminister ur kiadott egy rendeletet, amely szerint közigazgatási tisztviselők nem lehetnek az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai. (Rakovszky Iván belügyminister: Én ilyen rendeletet nem adtam ki!) Azt a rendeletet méltóztatott kiadni, hogy olyan egyesületnek, amelyben külön fogadalmat kell letenni, közigaz

: gatási tisztviselők nem lehetnek tagjai. (Zaj.) Az Ébredő Magyarok Egyesületében a tagoknak olyan fogadalmat keil letenniök, hogy minden parancsnak, amely az Ébredő Magyarok Egyesületéből jön, engedelmeskedni fognak. (Egy hang a jobboldalon: Ezt honnan vette f) Ha a képviselő ur érdeklődni fog egységespárti ébredő képviselőtársainál, meg fogja tudni. (Zaj a jobboldalon. — Csontos Imre: Nem igy van az!) Ez igy van. (Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Förster Lajos főszolgabiró ur az, akinek járásában Magyarországon a legtöbb gyilkosság történt, és akire vonatkozóan bűnvádi eljárás folyamán állapíttatott meg az, hogy 1920 április 11-én 10 óra tájban ismeretlen fiatalemberek — t. i. a fiatalemberek Magyarországon mindig ismeretlenek (Derültség.) — bezörgettek dr. Förster Lajos szobájának ablakán és azt kérdezték, hogy üthetik-e a zsidókat, mire ő azt felelte, hogy neki ahhoz semmi köze. Ennek következtében az történt, hogy ezen hathatós leintés után azon az éjjelen betörtek özv. Fleischer Ödönné, Braun Izidorné, Bauer József, Bauer Miksa, Weisz Mór, Schwarz Lipót és Ágoston Gyulánál. Hogy az eredmény mi lett, azt méltóztassék elképzelni és méltóztassék elképzelni azt, hogy mi lehet mégis annak az oka, hogy van az országban egy főszolgabiró. akihez semmiféle hatalom nem mer hozzányúlni, bár az ő járásában olyan dolgok történtek, amelyek az ország más járásaiban nem fordultak elő. Mert méltóztassék elhinni belügyminister ur, hogy mindig a közigazgatási hatóságtól és a csendőrségtől függ az, hogy az országnak valamely járásában rend van-e vagy pedig nincs rend, {ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert ha tudják azt, hogy a főszolgabiró és a csendőrség a rendet teljes erővel fenn akarja tartani, akkor abban a járásban atrocitások nem is fordulnak elő. (Zaj a Ház minden oldalán. — Rakovszky Iván belügyminister: Függ egy kicsit az izgatóktól is! — Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Az izgatásra vonatkozólag leszek bátor még egyet-mást elmondani. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Klárik Ferenc : A gyilkosokat csukják be! — Propper Sándor: A régi elmélet, hogy csak baloldalról jön az izgatás! — Szomjas Gusztáv: Mindig onnan indul ki! — Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök (csenget): Csendet kérek, r képviselő urak! Klárik képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Fábián Béla: Emlékszünk a belügyminister évi január hó 5-én, szombaion. 411 ur egy másik főszolgabirájára is. Amikor a ceglédi választással kapcsolatban a kormány elnökéről a legrettenetesebb és az ellenzék részéről, sőt még a ministerelnök ur legszélsőbb baloldali ellenségei részéről soha nem használt hangú kijelentéseket tettek, mikor a ministerelnök urat gróf Kopinies István néven nevezték, (Nagy zaj. — Propper Sándor: És kalapos csirkefogónak nevezték !) akkor egy főszolgabiró — Skultéty ur — akinek Ceglédhez semmi köze sem volt, mert nyugatmagyarországi főszolgabiró volt, ott korteskedett a kormánypárti jelölt ellen, ennek az ellenjelöltnek érdekében, aki a ministerelnök urat állandóan a legsértőbb kifejezésekkel illette. (Nagy zaj,) Itt van Endre László főszolgabiró ur. (Varsányi Gábor: Éljen!) Lehet, hogy a képviselő ur mentalitása szerint: éljen, s én sem kivánok neki mást, csak azt kivánom, hogy ne mint közigazgatási tisztviselő éljen, és nem kivánja az a járás sem, amelynek főszolgabirajává megválasztották. Mert a gödöllői járás összes szavazói közül egyetlen egy sem volt, aki szavazatát Pest vármegye közgyűlésén a választás alkalmával Endre László főszolgabiró úrra adta volna azért, mert ők ismerték az ő működését. (Zaj. — Varsányi Gábor: Pest vármegye választotta! Mi választottuk meg! — Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Igaz, a helyzet az volt, — és erről sokat lehetne beszélni, hogy Pest vármegye választotta-e meg — hogy 200 szavazat adatott le, ha azonban nagyon niegnéznők, hogy Pest vármegyében miként állították össze a virilisták jegyzékét, akkor azt hiszem, hogy még a belügyminister ur is, aki olyan elnéző, kötelességének tartaná, hogy valamit tegyen, amikor a vármegyének legnagyobb adófizetőit bizonyos okok miatt kihagyták és felebbezésüket még a mai napig sem intézték el. (Rakovszky Iván belügyminister: De kérem, közigazgatási birósági panasz van ellene! Tessék egy kicsit megvizsgálni a dolgot, mielőtt beszél róla ! — Zaj.) Kérem, hiszen az országban minden ellen van panasz, csakhogy a panaszokat mintha a sóhivatalhoz adnók be, sohasem intézik el őket. (Zaj. — Rakovszky Iván belügyminister: Én nem intézhetek el közigazgatási birósági panaszt! Ne legyünk egészen gyerekesek! — Zaj. — Elnök csenget. — Barthos Andor: Hatásköri túllépést követne el ! — Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán. — Elnök csenget.) A képviselő urnák teljes mértékben igaza van abban az irányban, hogy törvénytelenül a rendeletekkel vagy törvényekkel szemben semmiféle hatóságnak eljárni nem szabad azért, mert a törvénybe vetett hitet elsősorban az a tisztviselő ingatja meg, aki a törvényt nem tartja be. A kormánynak azonban kötelessége meginditani az eljárást, ha meggyőződik arról, hogy az egyik tisztviselője a törvényt nem tartja be, mint például a gödöllői járásban, ahol Endre László ur, mint egyszerű szolgabiró, nem mint főszolgabiró, összesen ötven esztendőt szabott ki elzárás-büntetésekben, és előfordulj az az eset, hogy amikor 30 napi elzárás-büntetést kiszabott, felebbezésre való tekintet nélkül az elitéltet elzáratta és 14 nap után azt mondta neki, hogy vagy le akarja ülni a további 13 napot, vagy vonja vissza a felebbezést. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Gyalázat!) Pestvár megy ében az volt a helyzet, hogy a 16 régi szolgabiró közül az idősebb, komoly tisztviselők helyett épen a Duna-Tisza közén lefolytatott óriási agitáció következtében a legfiatalabb szolgabiró választatott meg, ugy hogy nem is tudták, kit tegyenek mellé járási szolgabírónak, aki majd intézze az ügyeket. Lehetetlenség, hogy ezeket a dolgokat itt, az