Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-215
356 A nemzetgyűlés 215. ülése 1924, demokrata képviselő vagyok és ezen az alapon talán azt hiszik a képviselő urak, hogy én csak azért mondtam el ezeket most és a múltkor is, hogy kellemetlenkedjem az országnak és külpolitikailag 1 valami zavart okozzak, vagy a kölcsön ügyének ártsak, vagy egyéb ilyen szándékot imputálnak nekem, — hogyha nekem nem irtak volna és ha engem nem kerestek volna fel személyesen — az ügyről nem is beszéltem volna. Nekünk, szociáldemokrata képviselőknek azonban naponta sok ilyen ügyünk van, a mi kijárásaink abban állanak, hogy mi internáltaknak, ártatlanul bebörtönözötteknek ügyében járunk el és beszélünk. így beszéltem én erről az ügyről is. (Egy hang jobbfelöl: Talán az Adorján Géza ügyében is eljár? — Peyer Károly: Az ő érdekében mások járnak el!) Én egyáltalában nem helyeslem, hogy Adorján Gézát internálták. Vagy bűnös és az ügyészség járjon el vele szemben s helyezzék vizsgálati fogságba, vagy ártatlan és akkor hagyják őt szabadon. Miért internálják 1 ? Melyik európai országban történik az, hogy embereket internálnak! Vagy bűnös, vagy nem bűnös! De ez nem tartozik a tárgyhoz, ezen a címen én nem kértem szót az igen t. elnök úrtól. Én arra kérem az igen t. honvédelmi minister urat, miután én teljesen megbízom az ő jó intencióiban, hogy ne elégedjék meg ezekkel a jegyzőkönyvekkel. ; érdeklődjék a honvédelmi minister ur, hogy az az erkölcsi kioktatás milyen volt, mit mondtak azoknak a katonáknak, mert ha nem is volt ex offo napiparancs ez, de mégis egy főhadnagy olvasta fel ezt a dolgot és oktatta ki a legénységet: ezt nemcsak a panasztevőtől tudom, hanem másoktól is, mert én nem vagyok olyan könnyelmű ember, hogy idejöjjek valamely kérdéssel addig, mielőtt annak utána nem jártam. Az a főhadnagy, aki felolvasta, nem erkölcsi szempontból oktatta ki a legénységet, hanem teljesen a cikk szelleme értelmében. Nagyon kérem a honvédelmi minister urat, akinek jó intencióiról meg vagyok győződve, legyen szives utána járni a dolognak és még egy kiegészítő vizsgálatot indítani abból a célból, hogy megtudja, ki volt az a főhadnagy és miképen oktatta ki a legénységet. Még egyszer kérem a tisztelt nemzetgyűlést, hegy ebben a tekintetben semmi rossz szándékot, semmi aljas célzatot ne méltóztassék nekem tulajdonítani.. Semmi más szándék nem vezetett, mint hogy akár a hadseregben, akár másutt ilyen dolgok ne történjenek meg (Nagy Ernő: A demagógia!), és hogy az uszitó sajtónak e rettenetes pusztító munkáját végre akadályozzák meg. de nem olyan alapon, hogy elkobozzák a lapokat, nem olyan módon, hogy a cikk íróit internálják, hanem ugy, hogy az ügyészség a törvény értelmében indítson eljárást az ilyen cikkek irói ellen. Ezt kívántam a honvédelmi minister ur előadására megjegyezni. (Helyeslés a, szélsőbaloldalon.) Elnök: A honvédelmi minister ur kivan nyilatkozni. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister: Tisztelt Nemzetgyűlés! (Halljuk!) Nagyon sajnálom, hogy erre az ügyre, amelyet itt már lezártnak tekintettem, újra vissza kell térnem és az igen t. Ház türelmét még egyszer igénybe kell vennem azzal, hogy ismételjem azt, amit már egyszer mondtam. De megteszem, mert ebben az ismétlésben benne van, hogy Pikler képviselő ur nem értett meg engem. Mindenekelőtt azt mondja a t, nemzetgyüévi január hó- 3-án, csütörtökön. lési képviselő ur, hogy arra kíváncsi, hogy milyen irányban oktatták ki a katonákat. Voltam bátor r felolvasni a jelentésből (olvassa): »Megállapittatott azonban, hogy az eset különös tekintettel a nyilvános helyiségekben való magatartásra, bajtársak kötelező védelmére, verekedések lehető elkerülésére és a honvédség tekintélyének és a fegyver becsületének megóvására, az ezrednek úgyszólván valamennyi helyben állomásozó alosztályánál ismertetve lett és oktatás, valamint erkölcsi oktatás tárgyául szolgált.« Ebben benne van, hogy milyen szempontból és milyen irányban magyarázták meg a legénységnek. Ami már mosű a Fürst-apa dolgát illeti, megint a már egyszer felolvasottakra kell visszatérnem, mert hiszen benne _ foglaltatik abban, hogy maga a fiu nem tartja az apja által közlőiteket helytállóknak. (Farkas István: Szegény fiu, nagyon megverhették ! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Scharf Móric! — Derültség. — Olvassa): »Én vallattam édesapámat, hogy nem ő irt-e Piklernek levelet. Hosszas kérdezősködések után bevallotta, hogy ő irta. Kérdésemre, hogy kitől hallotta a benne foglaltakat, nem adott választ, A következő nap, mikor megint kérdezni akartam tőle, nem találtam otthon, ismeretlen okból Budapestre utazott. Kérek védelmet, nehogy olyant tegyen, ami káros — már. t. i. apám, — kérem, valamit tegyenek vele, mert lehetetlen vele így élni. (Nagy Ernő: Internálni kell!) Ahogy ezt a levelet kitalálta, ugy más rágalmakat is kitalálhat!, amelyeknek súlyos következményei lehetnek.« Ezt mondja maga a fiu. Már most, hogyan áll a dolog az internálással? Azt is meg tudom mondani. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az, ugy látszik, épen olyan agyréme a Fürst-apának, mint ahogyan a fiu a leveléről mondja, (Peidl Gyula: Egy közveszélyes apa! —- Derültség.) A honvédállomásparancsnok a fiu bemondására, hogy az apja olyan levelet irt Pikler képviselő urnák, amelynek adatait nem őtőle kapta, megkérte a nagykanizsai rendőrséget, hogy hallgassa ki az idősb Fürstöt arra nézve, hogy kitől kapott hát ilyen adatokat, hogy ki lehessen vizsgálni a dolgot. Ezért mentek a rendőrök id. Fürst lakására és intéz,ek hozzá kérdéseket. Semmi szó nem volt semmiféle internálásról. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A mai ülés folyamán azt kellett tapasztalnom, hogy a képviselő urak a házszabályok 215. §-ának a), b), c) pontjaiban foglalt felszólalási jogot a tárgyalás menetének megakasztása céljából vették igénvbe; tizen szólaltak fel ezen a címen és még több képviselő kivánt ezen a címen felszólalni. Indíttatva érzem ezért magam, hogy felhatalmazást kérjek a t. Háztól arra nézve, hogy a sürgősnek kimondott ügy tárgyalásának'tartamára a 215. § a), b), c) pontjai alapján a felszólalásra a jogot csak abban az esetben adjam meg, ha annak szükséget a magam részéről is indokoltnak látom. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik hozzájárulnak, szíveskedjenek felállani (Megtörténik.) Többség. A Ház a felhatalmazást megadja. (Farkas István: Onnan aztán ff' szólalhatnak, innen nem!) r r , Szakács Andor: Személyes kérdésben kerek szót!
