Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-207

28 A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. évi december 13-án, csütörtökön. agrárius frontot, össze kell hozni és egyesiteni kell a kisbirtokot, a nagybirtokot és a. középbir­tokot és egyesitett erővel kell szembefordítani azzal a bankokráciával, amely épugy ellensége önöknek is, mint nekünk. Erdélyi Aladár: És a keresztény újságok mégis a búza drágulásáról beszélnek! (Zaj:) Zsilinszky Endre: Mi^ az eredménye annak. hogy az agrárius intézmények szembeszállottak a földreformmal 1 ! Egy eredménye van: megaka­dályozták ennek az egységes agrárius frontnak kialakulását. Az az eredménye, hogy a magyar kisbirtokos osztály és itt-ott a nincstelenek már­már ellenségüket látják a nagybirtokosokban és azon agrárius intézményekben, amelyeknek a kis­birtokos érdekeit épugy kell képviselniük, mint a nagybirtokos érdekeit. Pedig épen ma állunk az előtt a feladat előtt, hogy az agrárius világ be­vonuljon a magyar gazdasági életbe azzal a súly­lyal és jelentőséggel, amely őt nemzeti, gazdasági és faji szempontból megilleti. Szomjas Gusztáv: Bemegyünk, csak enged­jenek! (Zaj.) Zsilinszky Endre: T. Nemzetgyűlés ! A magyar agrárius világnak be kell vonulni a tőzsdére is, mert egészen lehetetlen az, hogy a magyar gazdák piacát mások, idegenek intézzék. Be kell vonulni a magyar agrárius világnak az egész országos hitelszervezetbe, mindenüvé. Szomjas Gusztáv: Eddig meg az volt a baj, hogy bevonultak! Zsilinszky Endre: Az egészen más dolog volt. Nem azt mondom, hogy tőzsdézzenek, hanem a tőzsdepiac intézésében vegyenek részt. Eckhardt Tibor: A gabona értékesítését vegyék a kezükbe! Zsilinszky Endre: A gazdáknak beleszólásuk sincs az ármegállapításba. (Nagy zaj bal felől.) Györki Imre: Azért kell bevonulni, mert más­kép nem lehet a kistarcsait eladni ? Zsilinszky Endre: Ezenkívül meg kell erősí­teni azokat az agrárius hitelintézeteket, amelyek már eddig is megvannak, az Országos Központi j Hitelszövetkezetet, a kerületi hitelszövetkezeteket, a Hangyát és általában a fogyasztási szövetkeze­teket és hitelszövetkezeteket. Ez óriási agrárius probléma, de higyjék el az urak, egy egyszerű katasztrófa politikusnak, egy egyszerű lelkibeteg­nek és nem tudom, milyen címekkel illették még. . . Horváth Zoltán: Baromorvos! Zsilinszky Endre: ., . egy politikai barom­orvosnak, hogy addig nem fogják megvalósítani tudni ezeket az óriási reformokat, amig helyre nem állítják az agrárfront egységét. Ez pedig önöknek sohasem fog sikerülni, ha a birtokreform­mal szembehelyezkednek és a novellát elgán­csolják. Szomjas Gusztáv: Mi fogjuk épen megsza­vazni ! Horváth Zoltán: Szeretném látni azt a tör­vényjavaslatot, amit nem szavaznak meg! (Zaj balfetől.) Szomjas Gusztáv : Már meg az a baj ! Pikler Emil: A nemzet érdeke az önök érdeke is kell hogy legyen ! (Állandó zaj.) Zsilinszky Endre: Nekünk a novellával szem­ben megvoltak és megvannak a magunk kifo­gásai, de teljesen függetlenül attól, hogy kíván­ságaink érvényesülnek-e vagy sem, arra a teljes bizalomra való tekintettel, amivel mi nagyatádi Szabó István minister ur iránt a birtokreform kérdésében viseltetünk, a javaslatot örömmel és neki szóló köszönettel elfogadom. (Éljenzés ) Elnök: Szólásra következik 1 Bartos János jegyző: Györki Imre! Györki ímre: T. Nemzetgyűlés ! Minthogy az a törvényjavaslat, amelynek tárgyalása itt már napokon keresztül húzódik . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Györki Imre: . . . szorosan a mezőgazdaság érdekkörébe vág, illik, hogy azt a hasonlatot, amelyet Zsilinszky t. képviselőtársamnak imént elhangzott beszédére alkalmazni akarok, a mező­gazdasági és agrárkultura köréből merítsem. Amikor képviselőtársam az imént beszélt és különösen amikor a földbirtokok gazdacseréjéről gyakorolt itt bizonyos számadatokkal kritikát, az az érzésem támadt, hogy ő is fel van szerelve olyan politikai szemellenzővel, mint aminővel fel szokták szerelni a mezőgazdaságban a lovakat, és ez a politikai szemellenző lehetővé teszi szá­mára azt, hogy csak egyoldalú megvilágításban lásson meg bizonyos dolgokat és elveszi a tisztán­látását attól, hogy bizonyos kérdésekben teljesen tiszta és világos képet kapjon. Zsilinszky Endre: Főleg a zsidókérdésben! Ebben nem én vagyok érdekelve, hanem ön! _ Györki Imre: Én nem vagyok érdekelve, mert hajlandó vagyok a magam részéről lemondani minden földbirtokról, ami eddig volt és hajlandó vagyok lemondani a jövőre vonatkozólag is és amennyiben kép viseletet kapok arra, hajlandó vagyok az összes zsidók részéről is az eddig bir­tokolt földbirtokról lemondani. Azonban kétség­kívül meg kell állapítani, hogy ahhoz, hogy zsi­dók birtokot szerezhessenek, az is kell, hogy a keresztények eladjanak. Ez az egyik dolog, amit at. képviselő urnák meg kellett volna látnia. A másik dolog pedig, amivel ugyancsak tisztában kell lennie a képviselő urnák akkor, ha ezzel a kérdéssel, a földbirtok eloszlásával valamint a földbirtok forgalmának kérdésével foglalkozott, hogy Nagy-Magyarország területén, különösen a nemzetiségi vidékeken elsősorban a magyar bir­tokososztály volt az, amely a birtokokat idegen nemzetiségű emberek kezére szolgáltatta. Zsilinszky Endre: Mert az állam nem támo­gatta őket a liberális politika következtében! (Zai.) Györki Imre: Méltóztassék végignézni az erdélyi birtokforgalmi statisztikát,... (Állandó zaj balfelöl.) Elnök: Csendet kérek minden oldalról! Zsilinszky képviselő urat kérem, ne méltóztassék folyton közbeszólni! Györki Imre : , . . méltóztassék végignézni különösen az erdélyi birtokforgalmi kimutatá­sokat és az idevonatkozó statisztikát. Ezek élén­ken igazolják azt, hogy a magyar földbirtokos osztály, a magyar arisztokrácia, a magyar köz­nemesség esőstől adta el birtokait románoknak, román bankoknak és ezek természetesen nem magyar politikát igyekeztek azon a területen meghonositani. Zsilinszky Endre: Az agrárellenes hitelpoli­tika tette őket tönkre! Szeder Ferenc: A nagybirtokot! Zsilinszky Endre: Azt is! Elnök: A képviselő ur már egyszer befejezte beszédét, méltóztassék most mást is szólni engedni ! Horváth Zoltán: Szóval a nagybirtok csak állami támogatással tartható fenn! Esztergályos János: Kutyabőrt adtak a nyul­bőrért! (Derültség és zaj.) Györki Imre: Méltóztassék, igen t. képviselő ur, kicsit betekinteni a birtokfoi'galmi kimutatásba és meg fogja látni, hogyan alakult a földbirtok­eloszlás a nemzetiségi vidéken, Erdélyben és Észak-Magyarországon. Gaal Gaston t. képviselőtársam délelőtt el­mondott beszédjére is szeretnék néhány szóval reflektálni. Beszédének nem azt a részét kívá­nom kritika tárgyává tenni, amelyben szorosan

Next

/
Thumbnails
Contents