Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-214

À nemzetgyűlés 2Í4. iÛése 1923. fiai vagyunk mi is és a munkásságnak legalább is olyan érdeke, mint az uraknak, hogy itt virágzó ipar és kereskedelem legyen, hiszen mindaddig, amíg a kapitalista rend megvan és amig a munkásság a kapitalista renden belül keresi megélhetését, nem lehet érdeke az ipari pangás vagy a kereskedelem pangása. — Szóval, ha a kölcsön — bár erről megvan az egyéni nézetem — tényleg szolgálni fogja az ország prosperitását, az ipar és kereskedelem fellendítését, akkor mi nagyon szívesen lehetővé fogjuk tenni a kormánynak, hogy ezt az ügyet perfektuálja. De mindaddig, amig nagyon sok elvtársunknak, akiket személy szerint ismerünk mint derék, tisztességes embereket, mégis a börtön ajtaja mögötti sötétben kell életüket tengetniük, csak azért, mert megbotlottak egy forradalmi korszakban, egy olyan korszakban, amikor mindenki elveszítette a fejét, egy olyan korszakban, amikor a munkapárt gyáván megfutamodott és itthagyta az országot. Mert nem igaz az, hogy forradalom tört ki; a hajót mindenki elhagyta s valaki odament a kormányhoz, de nem erőszakkal ragadta azt el. Ki akadályozta meg például a nemzeti tanács megalakulását ? Senki ! (Halász Móric : De a munkapárt és a között még nagy időköz volt ; ott volt még Esterházy is, meg nem tudom kicsoda !) Maradt volna a munkapárt végig, — hiszen nem volt választás — maradt volna a háború végéig és viselte volna az ódiumát annak, amit csinált. (Peyer Károly : Érezték a bukást és simán elléptek ! — PeidI Gyula : A munkapárt elmunkálta az ország kétharmadát ! ) Ha az a Kun Béla, az a Szamuelly odaállt pl. egy primitiv munkás elé és azt mondta neki : Kedves barátom, elvtársam, hozom neked a boldogságot, hozom neked a mennyországot — azért, mert az a szegény primitiv munkásember hitt ezeknek, mert félre volt vezetve és be volt csapva, nem lehet megbüntetni, nem lehet börtönbe zárni akkor, amikor sokkal nagyobb bűnösök, gyilkosok szabadon járnak. Mert én nem ismerem el azt, hogy amik itt a kommunizmus után történtek, ellenforradalmi kilengések voltak. Mert például Neuberger kecskeméti gyuf agyári igazgatót, akinek elvették pénztárcáját és aranyláncát, azután élve eltemették az orgoványi erdőben, nem azért gyilkolták meg, mert kommunista volt. Én csak ezt az egy esetet említem. Épen a szerencsétlen Hegedüs Lóránt volt pénzügyminister ur igazolta ezt itt a nemzetgyűlésen, amikor Beniczky Ödön szóvá tette. Ez az ember ellenforradalmár volt, aki a kommunisták elől Budapestre menekült és itt bujkált, mert a kommunisták agyon akarták ütni Kecskeméten. Amikor a kommunizmus bukása után hazajött, elvették a pénztárcáját, meggyilkolták olyanképen, hogy élve eltemették és a gyilkosok, mint az ellenforradalom nemzeti hősei szabadon járkálnak. (Egy hang a szélsőbaloldalon : És amnesztiái kaptak ! — Vanczák János : Hazafias felbuzdulásból I — Halász Mórié: Nem járnak szabadon, mert le vannak fogva !) Ezt nem ismerem el hazafias felbuzdulásnak. (Peyer Károly : Somogyinak ellopták az óráját, amikor meggyilkolták ! Hazafias felbuzdulásból ! Szeder Ferene : Azok rablógyilkosok ! - Halász Móric : Ennek a gyilkosait 'üldözik i — Zaj.) évi december hó 21-én, pénteken. 313 Elnök : Csendet kérek ! Pikler Emil : Finnországban is volt vörös terror ! (Lendvai István : De volt fehér terror is !) Sokkal véresebb vörös terror volt, mint itt, és volt fehér terror is, az igaz. De a fehér terror idején alakult ellenforradalmi kormány nyolc hónappal a vörös terror kivégzése, a bolsevizmus bukása után, általános amnesztiát adott, elrendelte a választásokat az általános, egyenlő, titkos választójog alapján, amely alapon azután 80 szociáldemokrata képviselő vonult be a helsingforsi parlamentbe. Itt nem nyolc hónap, hanem négy és fél év múlt el azóta, itt is maiideje volna ezzel a kérdéssel végre felszámolni és a politikai úgynevezett bűnösöknek, akik legfeljebb megtévesztett emberek, de nem bűnösök, végre megbocsátani s őket családjuknak és foglalkozásuknak visszaadni. A ministerelnök ur a napokban haza fog jönni. Majd meglátjuk, mit fog mondani, majd meglátjuk, hogy akkor, amikor bennünket fel fog hivni arra, hogy a kölcsön perfektuálása ügyében mi is támogatólag a háta mögé álljunk, az ehhez szükséges atmoszférát meg fogja-e teremteni. Majd meglátjuk, likvidálni fogja-e mindazokat a kérdéseket, amelyek ránk nézve fontosak. Hiszen lehetne arra is hivatkozni, hogy a kormány ezt szívesen megtenné, hanem az államraison bizonyos szempontjai, fontos állami érdekek vagy pedig közelebbről meg nem jelölhető felsőbb befolyások ezt lehetetlenné teszik. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt. Kérem, méltóztassék beszédét befejezni. Pikler Emil : Befejezem a beszédemet. A t. túloldalon lévő párt ne vegye ezek után zokon, ha nemcsak hogy nem fogadom el a felhatalmazási törvényjavaslatot, hanem mindaddig —ezt a pártom nevében is kijelenthetem — velünk nemcsak hogy treuga deiről, de még fegyverszünetről sem lehet jtárgyalni, amig a dolgozó magyar népet nem részesitik azokban a minimális szabadságokban, amelyek nekik, mint embereknek járnak és amely minimális szabadságok a nyugati kulturállamokban megvannak. A t. ministerelnök urnák alkalma volt odakint beszélni szociáldemokrata államférfiakkal, polgári államférfiakkal és informálva van a helyzetről ; nagyon jól tudja, hogy mire van szükség. Ha ennek eleget fog tenni, részünkről nem lesz akadálya annak, hogy a kölcsön ügye békében és rendben lebonyolittassék. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A napirendre szánt idő letelt. A vitát megszakítom és megteszem elnöki előterjesztéseimet. Jelentem, hogy a folyó évi december hó 17-én megejtett névsorolvasás alkalmával távol volt képviselők közül távollétüket nem igazolták a következők : gróf Apponyi Antal, Borgulya Pál, gróf Cziráky György, gróf Cziráky József, Dobóczky Dezső, Erdőhegyi Lajos, Frühwirth Mátyás, Haller István, Hír" György, gróf JankovichBésán Endre, Jánosi Zoltán, Kállay Tamás, gróf Károlyi József, őrgróf Pallavicini György, Renczes János, gróf Sigray Antal, Simon János, gróf Teleki Pál, Wild József és gróf Zichy János képi viselő urak.