Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-214

À nemzetgyűlés 214. ülése 192$. hanem forradalmi kormány. (Nagy zaj. — Horváth Zoltán : Valamilyen kormány.) Elnök : A képviselő urat azért, mert a kormányt forradalminak minősítette, ismét rendreutasítom (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és figyelmeztetem, hogy ha a sértéseket továbbfolytatja, kénytelen leszek erélyesebb rendszabályokhoz nyúlni. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső : Kezdődik ! — Rarthos Andor : Önök kezdik, nem mi ! — Rupert Rezső : Nekünk fáj ! Maguknak semmi sem fáj 1 Maguk mindent megszavaznak i — Barthos Andor : Ön ellen mindent ! — Nagy zaj. Elnök csenget. — Horváth Zoltán : Kötelességük szavazni !) Pikler Emil : Nekünk, akik ezekből a padokból adunk kifejezést a dolgozó magyar nép minden keservének, őszintén szólva, nem probléma sem a külföldi kölcsön, sem pedig az exlex elkerülése. Nekünk egyetlen problémánk van : a dolgozó magyar nép felszabadítása ! (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Más problémát mi nem ismerünk, és ha a magyar nép felszabadításának a kölcsön ügye használ, vagy használna az exlex elhárítása, akkor nem volna szükség arra, hogy a t. kormány bennünket ösztökéljen arra, hogy az indemnitási javaslatban a kritikát mérsékeljük és a szóáradatot beszüntessük. (Barthos Andor : Az obstrukciót !) Igen, tisztelt közbeszóló képviselőtársam, a magyar nép felszabadításáért én még obstrukcióra is vállalkozom. Mindenre a világon vállalkozom ezért a célért. (Zaj. — Rupert Rezső : A negyedik nap után már obstrukció ! Tisza-párt ! — Propper Sándor : Még csak négynapos az egész vita ! Hol itt az obstrukció ? — Peidl Gyula : Előtte két hónapig pihentek 1 — Rupert Rezső : Menjenek haza, majd mi letárgyaljuk ! — Zaj. Elnök csenget.) Mi nem szüntetjük meg a harcot. Mi a harcainkba belevisszük minden szomjuságunkat egy jobb jövendő iránt és minden gyűlöletünket az osztályuralom ellen, amely ebben az országban elterpeszkedik. Felteszem azt a jóhiszeműséget a túloldalon levő t. képviselőtársaimról, hogy ők talán maguk sem érzik, maguk sem tudják, hogy ami ebben az országban folyik, az a legtipikusabb osztály uralom. Talán nem tudatosan csinálják. (Györki Imre : Nagyon jól tudják !) Tisza István m. kir. volt ministerelnök, aki igazán okos ember volt és legalább is sokaknak hite szerint nagy államférfiú volt, talán szintén nem érezte, hogy amit ő csinál, az osztályuralmi politika, hiszen előtte semmi más szempont nem lebegett, mint a magyar gentry-osztály, a magyar középnemesség anyagi és erkölcsi létének megmentése. (Barthos Andor: Azért ment tönkre a nemesség. — Györki Imre : Azért, mert nem dolgozott, hanem ivott és kártyázott ! — Nagy zaj. — Barthos Andor : Dolgozott annyit, mint ön !) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok értelmében osztály elleni izgatás címén kénytelen leszek rendszabályokat foganatosítani. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hol itt az osztályizgatás ?) Györki képviselő urnák az a nyilatkozata, hogy a nemesség ivott és kártyázott, mindenesetre alkalmas arra, hogy azt az osztályt sértse. (Nagy zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán : Nincs már nemesi évi december hó 21-én, pénteken. 305 osztály ! — Barthos Andor : Van ! — Horváth Zoltán : Hol ? — Barthos Andor : Én is az vagyok ! — Horváth Zoltán : Elhiszem. A kaszinóban azok vagyunk, de itt privátim egyformák vagyunk.) Horváth Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Nagy zaj. — Rupert Rezső : Általános nemesség van ! Most már a napszámos is nemes Î — Barthos Andor : Ki jár autóban és selyemben ? Mondja meg G}

T

örki képviselő ur S Talán az a szegény nemes ember ? — Peidl Gyula : Aki dolgozik, az a nemes ember !) Pikler Emil : Petőfi megmondta, hogy mi a magyar nemes ! (Farkas István : A munka nemesit ! — Zaj. Elnök csenget.) Az előttem felszólalt képviselőtársam gyönyörű pohárköszöntő formájában dicsőitette gróf Bethlen István ministerelnök nagy érdemeit s az általa a külföldön elért nagy sikereket. Ugyanilyen szép pohárköszöntőt, mondott gróf Bethlen István ministerelnök ur is Parisban, és szinte tragikomikus dolog, hogy a pohárkösznötő történetesen a mi Branting elvtársunknak, a svéd szocialista párt vezérének szólt, aki eg}

r

uttal a Népszövetségi Tanácsnak elnöke. (Rupert Rezső : És aki egyúttal Garaminak jóbarátja I — Peidl Gyula : A magyar szociáldemokratákat pedig Zalaegerszegre viszik ! — Zaj.) Ugy látszik, hogy a ministerelnök ur arról győződött meg az első párisi és londoni útja után, hogy nyugaton rosszul áll a demokrácia ügye, időközben pedig meggyőződött arról, hogy ez a feltevése téves volt, s talán ez váltotta ki belőle a svéd szociáldemokrata vezér felköszöntését. Időközben ugyanis Angliában történt egy kis dolog, az angol választóknak igen nagy tömegei meghazudtolták Bethlen István ministerelnök ur elméletét a demokrácia lejárásáról. A ministerelnök urnái, »Der Wunsch ist der Vater des Gedankes«, a kívánság a gondolat atyja, de a nyugati népek nem honorálták a ministerelnök ur kívánságát. A magam részéről talán ebben az egy pontban — jóllehet minden más dologban egy világnézleti tenger választ el engem a fajvédő képviselőtársaimtól — egyetértek velük ; azt, hogy az országnak szüksége van-e a kölcsönre vagy nem, nem látom egész tisztán, de hogy ha tényleg szükség van erre a kölcsönre, ha ez az ország tényleg úgyszólván a gazdasági csőd felé menne, ha a kölcsönt nem tudnók megszerezni, akkor én mindazt, ami itt történik, csak arra tartom alkalmasnak, hogy a kölcsön ne legyen meg. Az ideérkezett hirek szerint a kölcsön elvben meg van szavazva, és annak ellenére, hogy az előttem szóló t. képviselőtársam zengő diíirambusokban beszélt a kölcsönről mint olyasvalamiről, ami mái megvan, én e tekintetben sokkal pesszimistább vagyok, mint ő, mert nem ismerem azokal a politikai es egyéb feltételeket, amikhez ez a kölcsön fűzve van. Valamire azonban már következtethetek abból, hogy a ministerelnök ur csak fentartással fogadta el ezeket a feltételeket. (Egy hang a jobboldalon : Ebből látszik, hogy jó magyar ember! — Horváth Zoltán: A pártja fentartás nélkül dicsőíti !) Az Angliában bekövetkezett helyzetváltozás, a munkáspárt nagy győzelme a legutóbb ott lezajlott választásokon sze-