Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-207

A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. évi december 13-án, csütörtökön. 23 gazdaságilag leromlott állam semmi körülmé­nyek között nem viselhetne el. Ha pedig azt mondanók ki, hogy teljes és tökéletes ellenértéket fizessenek a forgalmi áron laz uj birtokosok, akkor lehetetlenné tennők gyakorlatilag a reformot, mert ezek a kisem­berek, ezek a nincstelenek, a rokkantak és mindazok, akiket a reform birtokosokká akar tenni, nincsenek abban a gazdasági helyzet­ben, hogy a földnek ezeket a szörnyűséges árait megfizessék. Tehát valakinek a különbözetet vállalnia kell. Az, állam nem vállalhatta, tehát kénytelenek vállalni a birtokosok. Én tudom azt, hogy ez egy súlyos és igazságtalan adó és főleg egyoldalú tulaj donképen, mert csak a birtokosokat sújtja. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a gazdák hazafiságból ezt is önként vállalnák akkor, ha az állam olyan adópolitikát csinálna, amely az egyenlő teher­viselés elvét az egész vonalon megvalósítja. A gazdáknak súlyos és igazságtalan adójával szemben ennek megfelelő súlyos adókat kellene rárakni a társadalom egyéb osztályaira is, aminek megvolna a maga eredménye az ál­lamháztartás rendbehozatalában és ennek jó­téteményében visszakapnák a gazdák a maguk mostani egyoldalú adózását. r Szerintem a birtokreform elsősorban szo­ciális kérdés, másodsorban gazdasági kérdés és csak harmadsorban jogi kérdés. Ezt a re­formot egyáltalában nem lehet összehasonlí­tani a jobbágytelkek megváltásával. Az egy egészen egyszerű mechanikus reform volt és akkor az állam más helyzetben volt, mint ma. Ez a reform tehát, mint minden birtokreform, a legnehezebb kérdés a világon. A birtokreformot, szerintem csak kétféle­képen lehet megoldani és ezt ajánlom azoknak a t. nagybirtokos uraknak figyelmébe, akik a reform ellen vannak elvi szempontból. Forster Elek : Nincsen ellene elvileg senki sem ! (Zaj,) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni ! Zsilinszky Endre : A birtokreformot csak kétféleképen lehet megvalósítani. Vagy csinálunk egy tiszta mechanikus re­formot, amilyen volt a Búza Barna-féle terv, amilyen a szukeessziós _ államok birtok­reformja, ahol azt mondiuk, hoary kétszáz­ötven-ötszázezer holdon felül minden birtokot felparcellázunk, vagy pedig CSÍP álunk egy a történelmi fejlődésnek megfelelő, azt alánul vevő szerves reformot. Ha azonban szerves reformot csinálunk, kénytelenek vagyunk egy keTP+förvényt alkotni. A kerettörvényt pedig kétfélekénen lehet megvf lósiHui : v^v un, hogv a birói hatalomra bizznk a legfőbb dön­tés jogát, vagy nedig ugy, hogy a kormány­hatalomra bizzuk. A mas-var törvény a birói hnt.Rlrvmbau komnrimálta, tul^donképen a vég­rehatási és isreu helveseri fe+te. Ha tehát az Omge. urai és mások kifogá­solják azt, hogy az Országos Földbirtokren­dező Bíróságnak óriási, maidnem diktatórikus hatalma van. azok nem veszik tekintetbe, hoerv ez logikus következménye annak, hogv keret­törvénnyel állunk szemben. Kerpftör venu vei állunk szemben, amelynél a vé<rreha"itásra óriási súly psik. Minden kerettörvénynél jó­formán a végrehajtástól fíiarg minden. Ezt a törvénvt lehet iól vé.<rr^baitani és lehet rostul vésrreha j; +' 3 ini. Meggyőződ és^m az. ho<rv az O 1 "­száe-os Földbir+n-krp.ndewí Bíróság kezében jó kézben van a végrehajtás. (raal Craston t. ké-nyi<=előtársam Vizedének részleteivel nem akarok foglalkozni. Eá akarok mutatni azonban az ő beszédében egy pontra, amelyet nem nagy örömmel hallottam azért, mert félreértésre adhat alkalmat. Kifogásolta egyik képviselőtársunknak azt az állítását, hogy az egyke nálunk részben vagy egészben a nagybirtokra vezethető vissza és ennek cá­folatára felolvasott itt Pesenhoffer Antal köny­véből egy részletet, melyből akarva, nem akar­va az tűnt ki, hogy nem a nagybirtok, hanem a protestáns vallás vagy egyház az oka az egykének. Halász Móric: Ezt nem mondta Gaal Gas­ton! (Zaj.) Peyer Károly: A statisztikai számokból ez tűnt ki! Zsilinszky Endre : Nem mondta és meg is vagyok győződve róla, hogy ez a tendencia, ez a gondolat meg sem fordult az eszében. De fel­olvasott itt egy egészen egyoldalú statisztikát, melyből ezt lehet kiolvasni. (Ugy van! a szél­sőhaloldalon.) Ha Franciaország a cáfolata annak, hogy nem a nagybirtok az oka az egy­kének, akkor Franciaország a cáfolata annak is, hogy nem a protestantizmus az oka az egy­kének. (Felkiáltások a középen : Est mondta is !\ Kifelé azonban ez mégis azt a szinezetet fogja viselni, ha ezt egy nemzetgyűlési képvi­selő felolvassa, az ennek a statisztikának ten­denciájával azonosítja magát. Ezt pedig sajná­latosnak tartom, mert semmi körülmények kö­zött sem tartom igazságos és helyes dolognak, hogy ilyen nemzeti szerencsétlenséget, mint aminő az egyke, az egyik vagy másik egyház terhére lehessen róni. (Zaj.) Hangsúlyozom, hogy bizonyára nem igy gondolta, de kifelé ezt a szinezetet fogja viselni. Nagyon jól tud­juk, hogy Pesenhoffer Antal könyvével szem­ben viszont protestáns részről jelentek meg el­lenkönyvek, amelyek ennek a statisztikának jogosultságát kétségbevonják. T. Nemzetsryülés ! Teljességire! osztom a különböző bizottságok jelentésének indokolá­sát a novellával szemben. A novellára szerin­tem is azért volt szükség, hosy a törvény hé­zagait pótoljuk, hogy félreértett vagy homá­lyos részeket mearm^gvarazzunk a novellában és hogy a végrehajtást gvorsitsuk. Mi faj­védők a novellának gondolatát mindig helye­seltük és mindis 1 ezt az állásuontot kénvisel­tük minden vonalon. Szerintünk a novellának olvannak kell lennie, hogv a törvénnyel e<rvi'itt véére valahára ayorsan és helyesen megvaló­sítsa a birtokreformot. Sajnálatosnak tartom azonban és a reform idáie- való megvalósításának legfőbb akadá­lyául rovom fel azt, hoa-y a maarvar társada­lomban nincs meg a végrehaitásra a kellő nfmnqTíféra, hnsrv ezzpl ez rnahhan Trnrmánv­körökben szokásos kifejezéssel éljek. Minthogy uffvanis e«rv kerettörvénynél minden a végre­hajtástól füp*er. nemcsak azok a törvényes fak­torok működnek közre a végrehajtásban, ame­lyeket a törvény ilven faktorokul beállított, — a bizottságok a helyszíni tárgyalásokon, a tárgyaló biró * helyszinén, az Országos Föld­birtokrendező Biróság, — hanem résztvesz eb­ben a végrehajtásban az esrész magyar társa­dalom, sajnos, mesrsrvőződésem szerint egész­ben véve inkább hátráltatólag, mint elősegi­Áki végignézte idáig a birtokreformnak sorsát, igazat fog nekem adni abban, hogy kü­lönösen a helyszínen rengeteg legálisnak vagy •ppTTi Ipg-álisnak mondható erő működik közre azért, hogy a birtokreformot elgáncsolja. Ezek­re a részletekre ezúttal nem akarok kitérni de

Next

/
Thumbnails
Contents