Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-207
A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. évi december 13-án, csütörtökön. 23 gazdaságilag leromlott állam semmi körülmények között nem viselhetne el. Ha pedig azt mondanók ki, hogy teljes és tökéletes ellenértéket fizessenek a forgalmi áron laz uj birtokosok, akkor lehetetlenné tennők gyakorlatilag a reformot, mert ezek a kisemberek, ezek a nincstelenek, a rokkantak és mindazok, akiket a reform birtokosokká akar tenni, nincsenek abban a gazdasági helyzetben, hogy a földnek ezeket a szörnyűséges árait megfizessék. Tehát valakinek a különbözetet vállalnia kell. Az, állam nem vállalhatta, tehát kénytelenek vállalni a birtokosok. Én tudom azt, hogy ez egy súlyos és igazságtalan adó és főleg egyoldalú tulaj donképen, mert csak a birtokosokat sújtja. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a gazdák hazafiságból ezt is önként vállalnák akkor, ha az állam olyan adópolitikát csinálna, amely az egyenlő teherviselés elvét az egész vonalon megvalósítja. A gazdáknak súlyos és igazságtalan adójával szemben ennek megfelelő súlyos adókat kellene rárakni a társadalom egyéb osztályaira is, aminek megvolna a maga eredménye az államháztartás rendbehozatalában és ennek jótéteményében visszakapnák a gazdák a maguk mostani egyoldalú adózását. r Szerintem a birtokreform elsősorban szociális kérdés, másodsorban gazdasági kérdés és csak harmadsorban jogi kérdés. Ezt a reformot egyáltalában nem lehet összehasonlítani a jobbágytelkek megváltásával. Az egy egészen egyszerű mechanikus reform volt és akkor az állam más helyzetben volt, mint ma. Ez a reform tehát, mint minden birtokreform, a legnehezebb kérdés a világon. A birtokreformot, szerintem csak kétféleképen lehet megoldani és ezt ajánlom azoknak a t. nagybirtokos uraknak figyelmébe, akik a reform ellen vannak elvi szempontból. Forster Elek : Nincsen ellene elvileg senki sem ! (Zaj,) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ! Zsilinszky Endre : A birtokreformot csak kétféleképen lehet megvalósítani. Vagy csinálunk egy tiszta mechanikus reformot, amilyen volt a Búza Barna-féle terv, amilyen a szukeessziós _ államok birtokreformja, ahol azt mondiuk, hoary kétszázötven-ötszázezer holdon felül minden birtokot felparcellázunk, vagy pedig CSÍP álunk egy a történelmi fejlődésnek megfelelő, azt alánul vevő szerves reformot. Ha azonban szerves reformot csinálunk, kénytelenek vagyunk egy keTP+förvényt alkotni. A kerettörvényt pedig kétfélekénen lehet megvf lósiHui : v^v un, hogv a birói hatalomra bizznk a legfőbb döntés jogát, vagy nedig ugy, hogy a kormányhatalomra bizzuk. A mas-var törvény a birói hnt.Rlrvmbau komnrimálta, tul^donképen a végrehatási és isreu helveseri fe+te. Ha tehát az Omge. urai és mások kifogásolják azt, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak óriási, maidnem diktatórikus hatalma van. azok nem veszik tekintetbe, hoerv ez logikus következménye annak, hogv kerettörvénnyel állunk szemben. Kerpftör venu vei állunk szemben, amelynél a vé<rreha"itásra óriási súly psik. Minden kerettörvénynél jóformán a végrehajtástól fíiarg minden. Ezt a törvénvt lehet iól vé.<rr^baitani és lehet rostul vésrreha j; +' 3 ini. Meggyőződ és^m az. ho<rv az O 1 "száe-os Földbir+n-krp.ndewí Bíróság kezében jó kézben van a végrehajtás. (raal Craston t. ké-nyi<=előtársam Vizedének részleteivel nem akarok foglalkozni. Eá akarok mutatni azonban az ő beszédében egy pontra, amelyet nem nagy örömmel hallottam azért, mert félreértésre adhat alkalmat. Kifogásolta egyik képviselőtársunknak azt az állítását, hogy az egyke nálunk részben vagy egészben a nagybirtokra vezethető vissza és ennek cáfolatára felolvasott itt Pesenhoffer Antal könyvéből egy részletet, melyből akarva, nem akarva az tűnt ki, hogy nem a nagybirtok, hanem a protestáns vallás vagy egyház az oka az egykének. Halász Móric: Ezt nem mondta Gaal Gaston! (Zaj.) Peyer Károly: A statisztikai számokból ez tűnt ki! Zsilinszky Endre : Nem mondta és meg is vagyok győződve róla, hogy ez a tendencia, ez a gondolat meg sem fordult az eszében. De felolvasott itt egy egészen egyoldalú statisztikát, melyből ezt lehet kiolvasni. (Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Ha Franciaország a cáfolata annak, hogy nem a nagybirtok az oka az egykének, akkor Franciaország a cáfolata annak is, hogy nem a protestantizmus az oka az egykének. (Felkiáltások a középen : Est mondta is !\ Kifelé azonban ez mégis azt a szinezetet fogja viselni, ha ezt egy nemzetgyűlési képviselő felolvassa, az ennek a statisztikának tendenciájával azonosítja magát. Ezt pedig sajnálatosnak tartom, mert semmi körülmények között sem tartom igazságos és helyes dolognak, hogy ilyen nemzeti szerencsétlenséget, mint aminő az egyke, az egyik vagy másik egyház terhére lehessen róni. (Zaj.) Hangsúlyozom, hogy bizonyára nem igy gondolta, de kifelé ezt a szinezetet fogja viselni. Nagyon jól tudjuk, hogy Pesenhoffer Antal könyvével szemben viszont protestáns részről jelentek meg ellenkönyvek, amelyek ennek a statisztikának jogosultságát kétségbevonják. T. Nemzetsryülés ! Teljességire! osztom a különböző bizottságok jelentésének indokolását a novellával szemben. A novellára szerintem is azért volt szükség, hosy a törvény hézagait pótoljuk, hogy félreértett vagy homályos részeket mearm^gvarazzunk a novellában és hogy a végrehajtást gvorsitsuk. Mi fajvédők a novellának gondolatát mindig helyeseltük és mindis 1 ezt az állásuontot kénviseltük minden vonalon. Szerintünk a novellának olvannak kell lennie, hogv a törvénnyel e<rvi'itt véére valahára ayorsan és helyesen megvalósítsa a birtokreformot. Sajnálatosnak tartom azonban és a reform idáie- való megvalósításának legfőbb akadályául rovom fel azt, hoa-y a maarvar társadalomban nincs meg a végrehaitásra a kellő nfmnqTíféra, hnsrv ezzpl ez rnahhan Trnrmánvkörökben szokásos kifejezéssel éljek. Minthogy uffvanis e«rv kerettörvénynél minden a végrehajtástól füp*er. nemcsak azok a törvényes faktorok működnek közre a végrehajtásban, amelyeket a törvény ilven faktorokul beállított, — a bizottságok a helyszíni tárgyalásokon, a tárgyaló biró * helyszinén, az Országos Földbirtokrendező Biróság, — hanem résztvesz ebben a végrehajtásban az esrész magyar társadalom, sajnos, mesrsrvőződésem szerint egészben véve inkább hátráltatólag, mint elősegiÁki végignézte idáig a birtokreformnak sorsát, igazat fog nekem adni abban, hogy különösen a helyszínen rengeteg legálisnak vagy •ppTTi Ipg-álisnak mondható erő működik közre azért, hogy a birtokreformot elgáncsolja. Ezekre a részletekre ezúttal nem akarok kitérni de
