Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-214

280 A nemzetgyűlés 214. ülése 1923. évi december hó 21-én, pénteken. amely a képviselőknek ezt a jogát megdönti. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha az elnök ur ezt meg tudja nekem mutatni, készséggel hajlok meg az elnöki interpretáció előtt, amely azonban — megjegyzem — amióta ez a Ház ülésezik, soha hasonlóképen még nem értelmeztetett, (Ugy van ! balfelől.) ez az első kisérlet ebben az irányban. Ennek dacára, ha az elnök ur a házszabályokból be tudja bizonyitani, hogy az ő felfogása a helyes, és neki abban, ahogy eljárt, igaza van, készséggel hajlok meg az ő felfogása előtt. Mindaddig azonban, mig ezt bebizonyitani nem tudja, kénytelen vagyok az egyetlen jogforrásra, a házszabályokra alapitani a magam véleményét és ezen jogforrás alapján vagyok kénytelen kijelenteni, hogy a mélyen t. elnök ur eljárását házszabályszerünek nem tartom, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és olyan precedensnek tartom, amely nagyon veszedelmes lehet, (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ha más elnök is nem a házszabályokra alapitott jog alapján, hanem, esetleg ezen precedens alapján akar intézkedniEz ellen úgyis mint képviselő, úgyis mint a házszabályoknak egyszerű képviselőként is kétségtelen őre és védelmezője, a magam részéről most is kénytelen vagyok s akkor is kénytelen volnék tiltakozó szavamat felemelni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Ernszt Sándor képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A szó őt megilleti ! Ernszt Sándor : T. Nemzetgyűlés I Kétségtelennek látszik, hogy a sürgősségi szakasz a 212. §-t nem alterálja és semmiképen nem enerválja. A házszabály azonban ezen a ponton mégis egy kissé homályos. (Gaal Gaston : Nem ! — Halljuk'! Halljuk! balfelől) Ami a praxist illeti, egészen világos és bizonyos, hogy mindig az volt a praxis, hogy a szónok, aki félórával az ülés berekesztése előtt kezdte meg beszédét, szabadon beszélhetett azon az időn túl, (Ugy van! balfelől.) amely a tanácskozásra van szánva. (Rakovszky István : Sürgősség esetén is !) Csak egyetlenegy dolog homályos, t. i. az, amit Kassay t. képviselőtársam emiitett. Előfordulhat az az eset, hogy valaki 8 órakor kezdi a beszédét és éjfélkor nem fejezi be. (Kassay Károly : Ez előfordulhat rendes tárgyalásnál is ! — Beck Lajos : Erre is van precedens !) Erre nézve azonban a házszabályokban nincs semmiféle rendelkezés. Ekkor tehát olyan dolgok következnek, amelyeket a házszabály világosan másként akar megoldani, mert akkor a következő napon az ülés nem volna megtartható. (Beck Lajos : Megtörtént a Justh-féle obstrukció alatt is !) Ha aznap nem fejeznék be az ülést és nem hirdetnék ki az ülést másnapra, nem plakatiroznák kellő módon, akkor másnap ülést tartani nem lehet. Ez az egyetlenegy dolog az, amely homályossá teszi ezt az esetet, mert akkor a házszabályoknak ez a rendelkezése könnyen kijátszható lenne. Lehetnek esetek, amikor roppant fontos dolgok vannak a napirendben, s amidőn határidőhöz van kötve a rendelkezés, a Háznak határozata ; akkor ez egyszerűen kijátszható lenne. Egészen kétségtelen tehát, hogy ezen a téren roppant homály van. A házszabály minden esetre ugy gondolkozott, hogy az illető képviselő nem akar visszaélni a házszabályokkal. Ha azonban vissza akarna élni, akkor ezzel a magyarázattal kaput nyitnánk a visszaélésre. (Kassay Károly : Ez a normális tárgyalás esetén is fenforog. — Zaj.) Elnök : Horváth Zoltán képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A szó őt megilleti. Horváth Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Ez a kérdés tulaj donképen a közönséges törvénymagyarázat, jogszabálymagyarázat alapján döntendő el. Generális törvényünk a házszabályok 211. §-ában van lefektetve, amely szerint minden egyes képviselőnek joga van ugy az általános vitában, mint a részletes tárgyaláskor egyszer felszólalni. Ez generális jog, ettől a jogtól elütni senkit sem lehet. Most már, mint minden törvényben, ugy a mi törvényünkben, a házszabályokban is vannak excepciók, kivételek, amelyek esetleg ezt a generális intézkedést, ezt a generális szabályozást megszorítják. Természetes, hogy olyan törvénymagyarázatnál, mikor valamilyen jogról, valamely jognak előterjesztéséről vagy megszorításáról van szó, különösen a jelen esetben, mikor a szabadságjogok megszorításáról vagy kiterjesztéséről van szó, szigorúan kell értelmeznünk a megszorításokat, tehát csak akkor lehet azt állítanunk, hogy a generális paragrafusban lefektetett jogunk nem áll fenn, ha a 251. §., amely taxatíve intézkedik, hogy mely intézkedések nyernek változtatást sürgősség esetén, magában foglalja a 212. és a 211. §-ok megszorítását is. Az előttem szóló t. képviselőtársaim kimutatták és egyben felkérték az igen t. elnök urat, hogy szíveskedjék nekünk megmutatni a 251. §-nak azt a kitételét, azt a pontját, azt a mondatát, amelyikre fekteti az ő jogi álláspontját, akkor mi készséggel deferálunk. Az igen t. elnök ur azonban ilyet nem mutatott és nem is mutathat, mert hiszen ebből a 251. §-ból mi is ki tudnók olvasni az ilyen megszorítást, ha az abban benne volna. (Kassay Károly : Olvasd fel az egész 251. §-t, hogyan rendelkezik ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Halljuk a szakaszt !) A 251. § azt mondja (olvassa) : »Sürgős tárgyalások esetén a házszabályok a következő változtatásokkal nyernek alkalmazást :« — tehát taxative meg van mondva, hogy melyek azok a változtatások — »Az elnök előterjesztései, a kérvények és irományok bemutatása, az inditványok és interpellációk felolvasása, a bizottsági jelentések bejelentése s az aznapi ülés jegyzőkönyvének hitelesitése a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve történnek meg. Az elnök megengedheti, hogy indokolt esetekben napirend előtti felszólalások tétessenek, vagy sürgős interpellációk terjesztessenek elő. Amennyiben az elnök az e tárgyban hozzá intézett kérelemhez hozzá nem járul, a Ház a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kedve vita nélkül, egyszerű szavazással dönt afelett, vájjon az elmaradt felszólalás vagy interpelláció megtörténjék-e. Zárt ülés, amennyiben annak tartásához az elnök nem járult, csupán a napirendre szánt idő után tarthatók meg. A tárgytól való eltérésnek sürgős tárgyalás esetében nincs helye és ily kérelem elő sem terjeszthető.« Azután a szavazásról intézkedik. Szóval olyan intézkedés, mely visszaható erővel