Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-213

242 A nemzetgyűlés 213. ülése 1923. van választói joga, aki egyenes állami adót fizet, amikor az országban minden egyes kiló cukor után 3000 korona adót kell fizetni, akkor kérni ezt, mikor minden falat kenyér után forgalmi adót kell fizetni, amikor minden egyes órabérből adót kell fizetni s amikor az állam bevételeinek 9

/i

0 része ilyen indirekt adókból keletkezik, akkor azt mondani, hogy én csak azoknak adom meg a választójogot, akik egyenes állami adót fizetnek: ez olyan rendelkezés (Farkas István: Disznósági) amelyre csak egy jelző van: gonoszság az országgal és azzal a dolgozó néppel szemben, mely itt mégis a nemzetfentartó elemet képezi. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Fizet a munkásság nagyon szivesen egyenes állami adót is, de akkor tessék eltörölni az összes sallangokat, az összes adókat, amelyek hozzá vannak csatolva. Akkor majd fizetünk mi is nagyon szivesen adót, és ki fog tűnni, hogy a munkásnak akkor majd sokkal kevesebb adót kell^ fizetnie, mint amennyit fizet kincstári haszonrészedés fejében cukor, gyufa, cigarettapapiros után, azután villamoson, vasúton, forgalmi adót, jövedelmi adót ég nem is tudom még, mi minden adót. A végén pedig mégis megállapítják, hogy nem fizet adót, nincs választójoga, mert nem fizet egyenes állami adót. Aki a vidéken esetleg 100 korona egyenes állami adót fizet, azt meg lehet választani, mert van egy kis ingatlana. Aki azonban fogyasztási adóban cukor után, vagy jövedelme után, a munkabére után havonta 20—30.000 koronát fizet adó fejében, azt nem lehet megválasztani. (Zaj.) Ennél abszurdabb rendelkezést elképzelni sem lehet. Nagyon csodálom, hogy azok az urak, akik ezeket a törvényeket csinálják, nem veszik elő a külföld hasonló törvényeit, mert akkor legalább látnák, hogy ilyen rendelkezés sehol a világon nincs. (Hedry Lőrinc: A külföldön szivesen elővennék ezeket!) Sehol nem tartanak fenn ilyen rendelkezéseket. Meg vagyok győződve róla, hogy nem szivesen veszik elő ezeket, mert azzal a felfogással ellentétben, amely itt már elhangzott, a külföldi államokban a demokratikus, nem pedig a reakciós irányzat halad. (Drozdy Győző : Ezért nem megy a kölcsön !) Ebben a törvényjavaslatban van olyan rendelkezés is, hogy a kihagyás miatt csak az érdekelt szólalhat fel. Másnak nem is szabad felszólalni. A választást magát pedig bizonyos mértékig már nyílttá teszik, mert azt mondják, hogy az ajánlási iv aláírásához ezer választó szükséges és az aláírásnak hatósági személy előtt kell megtörténnie. Ez is uj dolog. Tehát a szolgabíró előtt kell majd aláírni, aki mindjárt ráijeszt az illetőkre, hogy próbáljanak csak majd valamit kérni, ha alá merik irni az ajánlási ivet. A pressziónak és a terrornak olyan lehetőséget adunk itt, aminő pressziónak és terrornak lehetősége nem volt még egyetlenegy nemzetgyűlési választásnál sem. {Zaj a jobboldalon. — Sándor Pál: Ez nem pénzkérdés, hanem terror, visszaélés! — Zaj.) Gondolják meg azok az igen t. képviselő urak, akik most a túloldalon ülnek, hogy esetleg ők is átkerülhetnek erre az oldalra, mint ahogyan az a képviselő ur, aki a legutóbbi választásnál ezt a rendszert megszervezte és a választási terrort vezette, ma már itt ül ezen az oldalon és panaszkodik a legutóbbi mosoni választáson történt választási visszaélések miatt. Megtörténhetik tehát, hogy esetleg a saját bőrükön kell kitapasztalni azt, amit itt meg fognak szavazni. (Zaj.) A nemzetgyűlési választással kapcsolatban az az uj rendelkezés van a javaslatban, hogy azokat, akik az ajánlási ivet aláirják, akiktől tehát ilyen presszió révén ki fogják sajtolni az aláírásokat, azokat egyúttal leszavazottaknak tekintik. (Pikler Emil: Hol a titkossági) Micsoda titkosét*?' december 20-án, csütörtökön. ság az, amikor ezer választóról már előre meg fogják állapítani, hogy kire szavaz? (Farkas István: Ez azért van, hogy vesztegetni tudjanak! Pénzért megveszik őket előre!) Van ennek a javaslatnak igen jellemző rendelkezése, amely a hirdetésekre vonatkozik. (Pikler Emil: Ez nagyon hercig kis dolog!) Ugy látszik, egy-két urnák már most sem nyugodt a lelkiismerete, mert kimondja ez a rendelkezés azt, hogy a választással kapcsolatosan kiadott falragaszok, röpcédulák a jelölt nevén és pártállásán és egyéb tárgyilagos tudnivalókon kivül semmi más szöveget vagy ábrát nem tartalmazhatnak, és aki ezt megszegi, két évig terjedhető fogházzal és 400.000 korona pénzbirsággal büntetendő. (Pikler Emil: A Lipótmezőn gondolták ki ezt a paragrafust!) Helyes ez a megállapítás, mert én se tudnék mást mondani, mint hogy aki ilyet kigondolt, az nem normális ember. Ma, amikor a választási harcokban az általános választójog mellett mindinkább nem a szóbeli propagandán van az egész agitáció súlypontja, hanem inkább a sajtóra, röpiratokra terelődik át, hogyan mer normális ember olyasmit felvenni egy törvényjavaslatba, hogy a plakátokra nem szabad mást kiirni, mint a jelölt nevét, és aki ezt megszegi, arra két évig terjedhető fogházat és 400.000 korona pénzbírságot állapit meg- (Pikler Emil: Olyan országban, ahol a gyilkosok szabadon járnak, minden lehetséges! — Zaj jobbfelöl.) Ilyen rendelkezésekkel kívánják a választás szabadságát biztosítani. Kiröhög bennünket az egész világ, ha azt mondják, hogy Magyarországon olyan választási rendelet van, amelynek értelmében a plakátokra nem szabad mást kiirni, mint azt, hogy ki a jelölt és az illetőnek

i hol lesz a gyűlése, Abszurd ez a dolog, mert kijátszhatom azzal, hogy hírlapokban és egyéb nyomtatványokban kiadom azt, amit az illető párt ki akar adni. Tehát nem is éri el célját. És én megmondom egész őszintén, és tessék tudomásul venni, mi nem fogjuk szégyelni magunkat, hogy ilyen röpiratokat kiadjunk, és hiába fog a kormány akár kétévi, akár öt- vagy huszévi fogházat megállapítani, lesznek plakátok, röpiratok és lesznek embernek, akik ezért, ha kell, börtönben ülnek. Tessék ezt tudomásul venni azoknak, akik ilyen rendelkezéseket vesznek fel. (Zaj.) Mi fogunk találni nyomdát, amely ki fogja nyomni ezeket a röpiratokat, hiába írják oda, hogy a nyomda és a sokszorositó vállalat tulajdonosát fogják felelőssé tenni. Bennünket ezek a rendelkezések nem fognak visszatartani attól, hogy kifejtsük azt a propagandát, amely a választásnál'szükséges és nem engedjük magunkat korlátozni akkor sem, ha ez benne marad is a törvényben, hogy a plakátokon, röpiratokon, képeken fejtsünk ki olyan propagandát, amelyet céljaink érdekében szükségesnek tartunk. Ugyanezt a jogot természetesen követeljük mindenki részére. (Mozgás jobbfelől.) Aki meg akar nézni egy választást, menjen fel Bécsbe és nézze meg, hogyan folyt le ott a választás. Ott nem volt semmiféle terror, pedig két ellentétes párt állott egymással szemben. (Zaj.) így nem képzeltük el soha a kormányzási politikát, ilyen együgyűséggel. (Sándor Pál: Rabszolgateória! — Farkas István; Olyan hülyék, hogy máskép nem tudják elképzelni az ország kormányzását. — Barthos Andor: Mésris az fog történni a választáson, amit mi akarunk! — Farkas István: Aztán majd mi történik ?) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni. (Zaj. — Bâtiez Gyula: A kurzust nem lehet igy sem megmenteni.) — Baticz képviselő urat kérem, méltóz-