Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-213

A nemzetgyűlés 213. ülése 1923. nak bekapcsolódnia és ezeket az üzemeket arra kötelezni, hogy olyankor is folytassák az üzemet, amikor az nem egészen fizeti ki magát, mert hiszen ezek az üzemek ismételten igénybevették az állam jóindulatát és az állam támogatását s a valorizálatlaii bankkölcsönök révén, — és nem a termelés révén, — olyan jövedelmekre tettek szert, aminek ellenében a kormány joggal megkívánhatja tőlük, hogy valamelyes áldozatot hozzanak. Amennyiben pedig ennek nem volna meg a lehetősége, akkor nem látj kormány azt, hogy itt szükséges volna valamit tenni, ami tovább megy a népjóléti ministerium levesosztogató intézményeinéi 1 — mert hiszen ezt a kérdést igy távolról sem lehet megoldani. Az előző költségvetési vitával kapcsolatosan a kormány Ígéretet tett a béregyeztető bizottságok felállítására vonatkozólag. A rendelet mégis jelent. Végrehajtva még ma sincs semmi. Tudtommal az ülnökök nincsenek kinevezve és a bizottság még el sem kezdte működését. Hónapok teltek el azóta; ugy látszik, a kormánynak ez az Ígérete sem tartozik azok közé a beváltandó ígéretek közé, amelyekre súlyt kivan helyezni. — (Vanczák János : Elgáncsolta a kapitalizmus!) Az állam polgárainak óriási nagy része nyög e rettenetes teher alatt, amely egyrészt megnyilvánul a drágaságban, a másik oldalon pedig azokban a terhekben, amelyeket az állam a polgárságra rak. Ezeket a terheket pedig nagy részben azért kell viselnünk, mert egy olyan nagy hivatali apparátussal rendelkezünk, amely hivatali apparátus, a régi Magyarország lakosságához viszonyítva lényegesen nagyobb. Ma is vannak hivatalok, amelyeknek nincs más dolguk, mint például a tanácsköztársaság valamely szocializált üzemének felszámolását elvégezni. Tehát 1919 óta számolnak fel bizonyos testületek egyes hivatalokat és véleményem szerint addig fognak felszámolni, amig ott egyáltalán egy íillémyi felszámolható pénz lesz; előbb ezek a hivatalok nem fognak megszűnni. (Farkas István: Van olyan hivatal, ahol nincs feiszámolnivaló, mégis felszámolnak.) Nem kívánok itt annak az uralomnak politikai részére kiterjeszkedni, de magam is tudom, hogy a bolsevizmus bukásakor volt egy egész csomó ilyen hivatal, ahol lényeges feleslegek voltak, voltak hivatalok, amelyek a külföldön árukat kötöttek le, de ezeket csak a bolsevizmus bukása után szállitották, amikor azoknak értéke már többszörösére emelkedett, úgyhogy ezekben a hivatalokban több millióra menő jövedelmek voltak. Ezek a jövedelmek a felszámolóbizottságoknál mind elkallódnak. Mindaddig számolnak és kutatnak, amig ott csak egy fillér is marad. Véleményem szerint az államot ezen a téren súlyos, többszáz millióra menő károsodás érte. Ezek mellett a hivatalok mellett egész csomó más hivatal is be van állítva a költségvetés keretébe, amelyekről épen a belügy minister ur kijelentette, hogy azok nem titkos, hanem legális szervezetek. Legyen szabad rámutatnom arra a vitára, amely például legutóbb a mozdonyvezetői sztrájkkal kapcsolatosan hangzott el a nemzeti munkavédelmi hivatalról (Halász Móric: Az nem hivatal, hanem szervezet!) Hivatal, mert a költségvetésbe igy van felvéve. Ez ennek a hivatalos neve: Nemzeti Munkavédelmi Hivatal. Ennek a hivatalnak költsége 1923 februárban, amikor a költségvetést benyújtották, 94 millió koronára volt előirányozva. (Halász Móric: Nem kellett volna vasúti sztrájkot csinálni ! — Farkas István: Ez ugyan nem akadályoz meg egy sztrájkot! — Peidl Gyula: Tisztességes megélhetés biztosításával kell ezt megakadályozni!) A költségvetés szerint a Nemzeti Munkavédelmi Hivatalévi december 20-án, csütörtökön. 235 nak a következő állandó személyzete van: 18 főtanácsos, 17 tanácsnok, 18 altanácsnok, 57 főelőadó, 31 előadó, 75 segédelőadó, 30 altiszt és 80 egyéb altiszt. (Vanczák János: Egy munkás sincs köztük, s ezek védik a nemzeti munkát! — Farkas István: Ezek közül dolgozni senki sem tud, nem is akar !) összesen 326 tisztviselőből áll ez a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal. (Halász Móric : Egyszerűen védekezés a sztrájk ellen, ezért tiltakoznak ellene! — Peidl Gyula: Tisztességes munkafeltétel kell a sztrájk ellen!) Elnök: Csendet kérek! Peyer Károly: Ennek a hivatalnak eltartására akkor 94 millió korona volt előirányozva, még pedig a rendszeres illetmények, beszerzési költségek, segélyek, dologi kiadás és műhelyi kiadás címén is 45 millió korona. Mi kutatni kezdtük, hol van tulaj dónk épen ez a műhely. Szerettünk volna oda egypár embert küldeni, hogy foglalkoztassák, mert ma bőségesen van munkanélküli ember. Ha tehát az állam fentart 45 millió korona költséggel, de mert ez csak ráfizetés lehet, tehát 45 millió korona ráfizetéssel egy üzemet, akkor legalább adjon ott valakinek munkát. De csodálatos, hogy amikor az elmúlt évben a vasmunkások általános kizárása volt, amikor nem a munkások sztrájkoltak, hanem a munkaadók zárták ki a munkásokat. .. (Halász Móric: De miért? Mert kiemelték a munkavezetőket!) Senkit nem vertek meg. (Halász Móric: Kiemelték a munkavezetőket, azt mondtam!) Egyetlenegyet sem emeltek ki. Egészen másért történt a kizárás. A munkaadóknak hatalmi céljaik voltak ezzel a kizárással, mert burkolt tervük az volt, hogy a munkaidőt 10 órára hosszabbítsák meg. (Ugy vart! a szélsőbaloldalon.) Ez volt a tervük és amit okul felhoztak, az csak a közvélemény megtévesztésére szolgált. Kerestük ezt a műhelyt és nem találtuk. A vasmunkások kizárásával egybeesett a budapesti árvíz, amely elmosta a káposztásmegyeri vízműtelepen a szivattyúkat. Emlékezetes még, hogy Budapest vízellátása akkor heteken keresztül veszedelemben volt. (Halász Móric: Tudom. Schiffer és Grünwald!) Ilyenkor kötelessége volna a Nemzeti Munkavédelmi Hivatalnak megmutatni, mit tud. És mi történt? Senki sem jelentkezett, ugy hogy a kizárt munkásoknak hozzá kellett járulniok ahhoz, hogy egyes társaik, akik a Láng-féle gépgyárban ezeket a javítási munkálatokat végezték, a kizárás dacára bemenjenek dolgozni és elvégezzék ezeket a sürgős munkákat, hogy a Budapest vízellátása körül keletkezett zavarok mielőbb megszűnjenek. (Halász Móric: Ez sem igy volt!) De igy van! (Halász Móric: A cső szakadt el, nem a gépek törtek össze! Nem lehet a dolgot igy beállítani! — Peidl Gyula: Nem ez a fontos, hanem az, hogy mit csinált a sztrájktörő hivatal és mit végeztek a munkások ! — Farkas István : Ez igy van! Igy felel meg a valóságnak ! — Esztergályos János : Halász képviselő ur hivatalból nem tud semmit! — Farkas István: Gátszakadás következtében a víz elöntötte a szivattyúkat! — Halász Móric: A csöveket!) Azt meg kellett javítani, és a t. nemzetvédelmi osztály nem tudta megjavitani. Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak párbeszédet folytatni ! Peyer Károly: xAzt mondja a költségvetés indokolása, hogy közüzemek, valamint a létfentartás szempontjából nélkülözhetetlen közérdekű üzemek és munkálatok zavartalan működésének biztosítása, annak veszélyeztetése esetén a szükséges munkák elvégzése, nemkülönben a munka-