Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-212
A nemzetgyűlés 212. ülése 1923. évi december hó 19-én, szerdán, 195 lást Î A dorogi részvényeknél kell kezdeni a pueolást !) Csendet kérek, képviselő urak. Propper képviselő urat ismételteri kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Propper Sándor : A minister ingyen-részvényeket fogad el, miért ne fogadna el az alantasa !) Propper képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani 1 (Propper Sándor : Dorog! Ott kezdődik ! — Peyer Károly : Gummi és gummibot !) Hebelt Ede : Legyen szabad most néhány olyan, butaságból vagy rosszindulatból eredő ébredő-szellemű konkrét hatósági intézkedésre rámutatnom, amelyek Sopronban, az én kerületemben törtnétek meg. Sopron helyzetét ugyanis sok tekintetben kényesebbnek tartom ; ott a hivatalos hatalommal való visszaéléseket, vagy az ébredő-szellemű hatósági intézkedéseket súlyosabb hatásuaknak tartom, mint ha azok az ország más részeiben történnek meg, még pedig azért, mert Sopron Ausztria mellett fekszik, törzslakossága német anyanyelvű és ennélfogva minden ébredő-szellemű hatósági intézkedés ott bizonyos mértékben más hatást vált ki, mintha Kecskeméten, Debrecenben, Fülöpszálláson vagy Izsákon történik valami ébredő-szellemű hatósági intézkedés. (Peidl Gyula : Folytatják nemzetiségi politikájukat !) Sopron nemcsak Ausztria közelében fekszik, hanem, azt lehet mondani, Ausztria szinte harapófogó módjára veszi körül, mert csak egy keskeny földsáv köti össze Magyarország egyéb részeivel. A népszavazás alkalmával elég nagyszámú német törzslakosság szavazott Ausztriára. Ez a törzslakosság nem bánja, ha Izsákon, Kecskeméten, vagy Debrecenben történik valami, lia azonban Sopronban ébredőszellemű hatósági intézkedések történnek, ezek ott megbeszélés tárgyát képezik, ezek rögtön önkénytelenül felkeltik bennük az összehasonlitás ösztönét arra nézve, hogy Ausztriában politikai szabadság van, Ausztriában a hivatalnokok nem csinálnak ilyet, ennélfogva talán mégis jobb lett volna, ha Ausztriához tartoznának, ha Ausztriához csatoltak volna bennünket. Ezt a német lakosságnál természetes osztrák irredentizmust, osztrák vágyódást nem lehet máskép elintézni, nem lehet máskép lecsillapitani, nem lehet azt lehazaárulózással, vagy a terror más fegyvereivel, vagy be nem tartott Ígéretekkel elintézni, ezt csak egyféle módon lehet elintézni, csak ugy, ha Sopronban tűrhetőbb viszonyokat, minden tekintetben jobb viszonyokat teremtünk, mint amilyenek ma az ország többi részein és az egész országban vannak. De Sopronban egyedül, egy ország egy városában egymagában nem lehet jobb viszonyokat teremteni ; ez lehetetlenség, mert hiszen az ország egyik városa összefügg az ország többi részével, épugy, mint a test egyik végtagja a test többi részeivel. Ha egy testben betegség dúl, nem lehet meggyógyítani az egyik vagy másik végtagot. Az egyik vagy másik végtagot csak ugy lehet egészségessé tenni, ha az egész testet egészségessé tesszük. Ennélfogva épen Sopronnak, illetőleg a soproni osztrák irredentizmusnak kérdése kellene hogy óva intse és hivja fel a kormányt arra, hogy végre-valahára teremtsen az országban jobb állapotokat, hogy a soproni osztrák vágyakozás az osztrák irredentizmus leszerelése végett is törekedjék arra, hogy az egész országban megszűnjenek a hatósági ébredő szellemű hivatalos hatalommal való visszaélések. Mert ha az ember azt látja Sopronban, — nemcsak én, hanem a kisemberek is — (Lcndvai István : Ő a nagy ember !), hogy például igazságtalanul nem kapja meg valaki a telefont," akkor ezen mások is megakadnak és önkénytelenül is azt mondják mindjárt : ha Sopron Ausztriához tartoznék, ez nem fordulna elő. És ha letartóztatnak, vagy lekapnak valakit internálás végett, akkor is mindjárt azt mondják : hogy ha Ausztriához tartoznánk, ez nem fordulna elő. (Peidï Gyula : Igazuk is van !) Hisz a soproni munkások átjárnak Ausztriába, van olyan, aki naprólnapra átjár és van olyan, aki hetenként vasárnap jön vissza családjához Sopronba. Ezek mind látják az ausztriai állapotokat, látják, hogy ott politikai szabadság, szervezkedési szabadság van, hogy Ausztriában megbecsülik az egyéni szabadságot és látják azt az óriási kulturmunkát, amelyet Ausztriában a szocialista szakszervezetek kifejtenek. Ezért engem és rajtam keresztül a pártot ostromolják, tegyünk valamit, hogy Sopron elhagyott, elhanyagolt és azt lehet mondani, kulturátlanságban tengődő munkássága és alsó osztályai egy kis kultúrát kapjanak, előadásokat és mindenféle egyebeket, de nem oly kurzusszinü, nem olyan kereszténységtől cseppegő, de voltaképen keresztényellenes előadásokat, mint amilyeneket a felsőbb osztályok azért rendeznek, hogy az alsóbb osztályokhoz tartozók szemébe ópiumot hintsenek, hanem olyanokat, amelyekről érzik és tudják, hogy azok fel világosit ják őket és előbbre viszik, feljebb emelik. (Lendvsi István : Láttuk 1918-ban ezt a felvilágosítást !) Igen, láttuk ! (Peyer Károly : Akkor irta Az Ember-be a cikkeit ! — Propper Sándor : Akkor udvarolt Braun Sándornak, hogy mentse fel magát !) Elnök : Csendet kérek ! Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak magánbeszélgetéseket folytatm î (Vanczák János : Mégis csak abba az iskolába járt maga ! Zsidó volt a tanítómestere. — (Zaj.) Hebelt Ede : Tűrhetetlennek tartom, hogy a soproni rendőrség pl. a pártszervezet működése elé akadályt gördítsen. Beszéltem a soproni rendőrség vezetőjével, aki valahogyan ugy magyarázta meg nekem azt, hogy azért nem engedi meg, hogy a pártszervezet politizáljon, vagy azért gördit akadályokat ez elé, mert az ő véleménye szerint párt voltaképen csak a parlamentben vagy a törvényhalósági bizo.tságban van. A mi partunknak a parlamentben huszonnégy tagja van, de a párt többől nem áll. Pártszervezet nincs. Hol van ilyen szabályozva, mi az a pártszervezet. (Peidl Gyula: Összetévesztette az egységespárttal !) Azt mondja, tényleg van, talán ilyen, de jogilag nem áll fenn. (Propper Sándor : A kormánypárttal tévesztett össze bennünket !) Azt tartja a soproni rendőrség vezetője, bog} minek a suszternek, a kovácsnak, stb. politizálni. Azt mondja, voltaképen nem is érti, miért tart igényt a munkásság arra, hogy politizáljon, hiszen nem ért hozzá. Ilyen alapon akadályozza és gátolja meg azt, hogy az ottani pártszervezet csendes munkásságot fejtsen ki. Kértem, hogy rendőri ellenőrzés mellett, rendőrhatóság jelenlétében engedjen egy-egy olvasási estélyt rendezni, hogy együtt olvashassunk a munkásokkal könyveket, lapokat, amelyek nincsenek kitiltva, és eltiltva,
